Egervár családi ház története és a várkastély építéstörténete

Egervár neve és története mélyen összefonódik a környék épített örökségével: a Zalaegerszegtől északra 10 km-re fekvő egervári várkastély helyén már az Árpád-kor idején állt egy őrség, amelyet valószínínűleg a tatárjárás után építettek. A helység első említése I. István király 1024. augusztus 24-én kelt oklevelében történik, amikor a zalavári egyház részére adományozta "Eguruelg" birtokot.

A korai vár és az Árpád-kori őrség

Eszerint eredetileg a vár az itteni mocsár területén fából épült és nagyjából kör alaprajzú lehetett, melyet földsánc erősített. A mocsáron keresztül, mely a várat övezte, cölöpökön nyugvó fahíd vezetett a vár kapujához, melyet fából épült torony is védett. A korai vár felépítése tehát már az ezt megelőző időben, de a tatárjárás után történt, egyes feltevések szerint az itt birtokos Geregye nemzetség egyik tagjának nevéhez fűződik.

A korai források szerint Egervár vára 1277 előtt a Geregye nemzetségbelieké volt (az Egerváriak ősei), akik IV. László elleni lázadásukkor veszítették el. Egervár neve "(Egurwar)" legelőször egy 1281-ben kelt oklevélben tűnik fel. Magának a várnak első említése 1288-ból való: "castrum Egerwar"-at Gutkeled István bán fia Miklós adja cserébe Kőszegi János (Iván) nádornak Polosnica váráért.

Elpusztulás és újraépítés a késő középkorban

Ez a vár azonban a XIV. század első felében ismeretlen körülmények között elpusztult. Ennek nyomán 1325-re a vár elpusztult, feltehetően a térség korábbi belviszályainak köszönhetően. 1376-ban ítélet született abban a perben, amely Egervár tulajdonjogáért zajlott. Egy perben Opulai László nádor előtt 1370-ben Vas vármegye közgyűlésén az alispánok és a jurátus essessorok eskü alatt bizonyították, hogy Egervári Miklós fia Mihály, István, János és Tamás mesterek Egervár nevű ősi birtokán vár állott "et nunc locus ipsius castri appareret". Nem sokkal ezután, 1409-ben csak "locus castri" várhelyként említik.

Az új várkastély a XV-XVI. században

Az új vár építése a XV. század második felében kezdődött, és a XVI. század első évtizedeiben fejeződött be. A vár alaprajza ebből az időből sem ismeretes, azonban okleveleink a XVI. századi építésekor már egy szabályos négyszög alakú, mind a négy sarkán egy-egy saroktoronnyal rendelkező és minden oldalról zárt kővárról emlékeznek meg. A vár alapjai 1,5-2 m hosszú, mocsárba vert cölöpkötegekre épültek, és ezekre támasztópilléreket helyeztek. Egyes helyeken egymásra rakott vízszintes gerendákkal támasztották alá a falakat, illetve a falpilléreket.

A vár négy oldalát a lakószárny különböző rendeltetésű helyiségei foglalták el. Bejárata valószínűleg az északi szárny közepe táján lehetett. Négy sarkán egy-egy ó-olaszbástyára emlékeztető torony épült, melyek ma is állnak. A tornyok alsó szintjén ágyú lőkamrákat alakítottak ki. Dél felől mintegy 3 méter széles cölöpfal előmű létesült, kb. 16 méterrel a várfal előtt.

Nádasdyaké és a reneszánsz átalakítás

1539-ben Kanizsay László leánya, Kanizsay Orsolya kezével Nádasdy Tamás nádor lett a tulajdonosa az erősen tönkretett, berendezésétől megfosztott várnak. Még ez évben hozzálátnak a helyreállításhoz. 1539-1541 között Nádasdy Tamás édesapja, Ferenc irányításával átépítették ó-olasz bástyákat formáló négy tornyos reneszánsz várkastéllyá. Erre utal a vár egyik tornyára helyezett kettős címer az 1569-es évszámmal.

1569-re fejeződhetett be az átalakítás, és ebben az időben kapta meg a vár a négysarkos szabályos négyszög alaprajzú formáját is. 1554-ben Caspar de Taxino, Nádasdy Tamás olasz orvosa örömmel jelenti, hogy látta Egervár cölöpökre épített várát. 1557-ben már készen állt a belső vár emelete is. Ekkoriban építhették a külső, ún. huszárvárat. 1557-ben Török Bernát tiszttartó ezt írta a külső várról: "Az külső vár két bástyáját rovattam vala el. Fát is bőven vetettem."

Védelmi szerep, ostromok és pusztulás

Kanizsa eleste után, 1600-ban mint végvár szerepel, melyet a török Bécs felé vonulában 1664-ben felgyújtottak. 1605-ben a Nádasdyak Bocskai Istvánhoz pártoltak át; a várat védelmi állapotba helyezték, megrakják csapatokkal. 1620-ban Bethlen Gábor hadai szállták meg. 1622-ben itt tárgyalt Eszterházy Miklós a fejedelem által elfoglalt várak s birtokok visszaadásáról. 1655-ben utasítják a kamarát, hogy a minap leégett egervári vár helyreállításához Nádasdy Ferencnek 5000 forintot utalványozzon.

1664. július 24-én a vár Landol Péter vezetésével ellenáll a török ostromnak, de röviddel később Küprili Mehmet nagyvezér seregei kardcsapás nélkül elfoglalják és felgyújtják. Nádasdy Tamás, mivel részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, 1671-ben fej- és jószágvesztésre ítélték, ennek során Egervár várát a kincstár szerezte meg.

Széchenyiek, javítások, tűzvész és hanyatlás

1690-ben Kanizsa visszafoglalásával Egervár katonai jelentősége megszűnt, annak ellenére, hogy védőműveit nem bontották le. 1677-ben új tulajdonos kezébe kerül Egervár: az új birtokos Széchenyi György kalocsai és bácsi érsek, győri püspök, valamint Lőrinc nevű fivére. 1712-ben a várat, Széchenyi György fia, Széchenyi Zsigmond örökölte, aki nagyarányú javításokat végzett rajta. Lebontatta az északi szárnyat, a déli és a nyugati szárnyak elé árkádos folyosót építtetett, a keleti szárnyban pedig kápolnát alakíttatott ki.

1754. december 10-én leégett a várkastély. Ekkor még két részletben kijavították. Széchenyi Zsigmond halála után fiának Ignácnak, majd 1773-ban a még elő testvérek birtokába került. Miután a várkastély fenntartásáról nem gondoskodtak, az pusztulásnak indult. A XVIII. századtól birtokosa már nem lakott itt, egyes részei pedig 1787-ben magtárnak alakították át.

A várkastély pusztulását segítette elő, hogy az övező mocsarat a múlt század közepén kiszárították, aminek következtében az alapokat tartó cölöpök korhadni, a kastély falai pedig süllyedni kezdtek. 1945-ben a gazdátlanná vált várkastélyból a környékbeli lakosság széthordott mindent, még a födémgerendákat is kifűrészelték.

20. századi kutatások és helyreállítás

Az 1960-as években ásatásokkal tisztázták a várkastély építéstörténetét. Dragonits Tamás: Az egervári várkastély 1961-65 évi helyreállításáról (Műemlékvédelem 1966/3) és Nagy Emese: Az egervári vár építéstörténete hivatkozások fontos forrásai a rekonstrukciós munkáknak. A legrégebbi vár maradványait megtalálták a várkastély 2011-ben történt kutatásakor. A mocsaras talajba cölöpöket vertek, erre alapozták a falakat, a feltárások ezt megerősítették.

A helyreállított várkastély mai képe

Az északi szárny azonban időközben teljesen elpusztult, és jelenleg egy U alakú várkastélyt mutat a helyreállított vár. A nyugati és a déli szárny elé mindhárom szinten még a XVIII. században épített árkádos folyosók állnak, míg a keleti szárnyban kialakított kápolna és más belső terek részben helyreállítottak. A vár négy sarkán egy-egy ó-olaszbástyára emlékeztető torony épült, melyek ma is állnak.

Egervár a közösség és az ingatlanpiac tükrében

Egervár községének történelmi öröksége ma is meghatározó: a várkastély és a környezet egyaránt vonzza az érdeklődőket. Ezen az oldalon az összes eladó egervári ház hirdetést találod árhatár szerinti szűkítés nélkül. Jelenleg 2 ház hirdetés érhető el Egerváron, ezért ez jó kiindulópont, ha még nem döntöttél pontos vételárról vagy további szűrésről. A teljes egervári eladó ház kínálatban nagyobb eséllyel találsz olyan ingatlant, amely árban, méretben vagy állapotban is megfelel az elképzeléseidnek.

Eladó ház Egerváron? Nem mindig könnyű megtalálni a megfelelő családi otthont, de Egerváron most egyszerűbb dolgod lehet - itt érhetők el az eladó Egervári házak (családi házak, sorházak, ikerházak és kastélyok). Ez a nyugodt, Zala megyei falu ideális választás lehet azoknak, akik a természetközeli életet keresik. A kerttel rendelkező házak itt jellemzően tágasabbak, megfizethető áron. Zalaegerszeg közelsége miatt sokan keresnek itt családi házat, hiszen a város gyorsan elérhető, miközben nyugodt, természetközeli az életkörnyezet.

Hasznos tippek ingatlanvásárlóknak

• Ha már tudod, hogy milyen típusú házat keresel, akkor válassz alkategóriát a keresőben, hogy még pontosabb találati listából válogathass.
• Találd meg álmaid otthonát a legjobb áron most! A naponta többször frissülő, könnyen kereshető adatbázisunkban az összes ház típus (családi ház, sorház, ikerház, házrész, kastély) megtalálható.
• Ha szeretnéd eladni a saját ingatlanod, akkor jó, ha tudod, hogy 3 db ingatlan hirdetés ingyen feladható a magánszemélyeknek. Add fel mielőbb, hogy vevőre találhass!

Források és kutatások

A vár történetének és építéstörténetének megismeréséhez több forrás szolgál alapul: oklevelek az 1024-1600 közötti időszakból, 16-17. századi jelentések és leltárak, továbbá a 20. századi ásatások és helyreállítás dokumentumai. A várkastély építéstörténetét tisztázó ásatások eredményei és korabeli leírások, például Caspar de Taxino megfigyelései, valamint a Nádasdy család iratai fontos adalékokat szolgáltatnak.

Az egervári várkastély története jól példázza, hogyan alakult át egy középkori őrségből reneszánsz várkastéllyá, majd később rommá és műemlékké: építészeti rétegei, tulajdonosai és sorsa tükrözik a környék és az ország történelmi változásait.

tags: #egervar #csaladi #haz

Népszerű bejegyzések:

• Hagyományos parasztházak Balaton déli partján
• Árak a kertesházak piacán: trendek és kész- vagy könnyűszerkezetes megoldások
• A Birkás Zoltán családi ház tervezési részletei
• Építésügyi hatósági bizonyítvány: jogkörök és határidők
• Eladó nyaraló Sóstó, Vasút utca 9., Siófok – értékálló ingatlan a Balatonnál