Hatosági bizonyítvány kiadása építésügyben: jogkörök, határidők és jogorvoslatok

A hatósági bizonyítvány kiadásának megtagadása esetén az építésügyi hatóság köteles azzal egyidejűleg építésrendészeti eljárást kezdeményezni. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes debreceni, egyszerű bejelentéssel épült egylakásos lakóépületére kérte a hatósági bizonyítvány kiállítását, melyet később építésrendészeti eljárásban vitatott meg a bíróság.

A történet rövid összefoglalása

  • A felperes az építésfelügyeleti hatóságtól hatósági bizonyítvány kiállítását kérte érintett ingatlanára.
  • A hatóság 2020. december 18-án HB/ETDR-19/5381-5/2020 számú határozattal megtagadta a kiadást a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának helyi építési szabályzata és szabályozási terve alapján.
  • A határozat indokolásában az oldaltávolságok és az építészeti előírások megsértését állapította meg, és a jogi eljárások rendjének megsértésére mutatott rá.
  • 2021-ben a felperessel szemben hivatalból építésrendészeti eljárást indítottak a szabálytalan építés kapcsán, amelyről később bírósági ítéletek születtek.
  • A kúria felülvizsgálati döntése szerint a hatósági bizonyítvány megtagadása nem köti az építésfelügyeleti hatóságot, s az építésrendészeti eljárásban önállóan állapítja meg a tényállást és a jogkövetkezményeket.

Az eljárások jogi háttere

Az építésügyi hatósági eljárások jogi keretei közé tartozik a 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), az 56. § (2) és a 48/A. § (5) bekezdése, valamint az Eljr. és a Kormány rendeletek szabályozásai. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, és kiemeli, hogy a hatóság 60 napon belül köteles lefolytatni a hatósági ellenőrzést, majd ezt követően megindítani az eljárást, amelynek tenni- és kezességi határa tíz év lehet a befejezéstől függően.

Az egyszerű bejelentés nem közigazgatási eljárás, és a hatóság csak kötelezettség nélküli ellenőrzést végezhet meg a bejelentés kapcsán. Az építésügyi hatóságok központi és helyi hatáskörökkel rendelkeznek: általános építésügyi hatóságok és sajátos építményfajta szerinti hatóságok, a jogi eljárások elektronikus formában történnek az ÉTDR rendszerben.

A jogszabályi változások és illetékek

A 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) és az ezt módosító hatályos szabályok megváltoztatták a hatósági bizonyítványok díjszabását: korábban 20 000 forint volt az illeték építésügyi hatóság által kiállított bizonyítványért, majd a módosítás ezt a tételt eltörölte. A hatóságok azonban továbbra is kérhetnek általános eljárási illetéket bizonyos esetekben, például az elsőfokú építésügyi eljárások során 10 000 forint összegben.

Fontos különbség van az illeték és az igazgatási szolgáltatási díj között: bizonyos típusú eljárásoknál az illetékmentesség csak az alapesetben megvalósuló, 300 m2-nél nagyobb lakóépületekre érvényes, míg a használatbavétel tudomásulvételi eljárásai és egyes engedélyezési folyamatok díjkötelesek lehetnek.

A megközelítés a koronkénti jogértelmezésben

A Kúria hangsúlyozza, hogy az építésrendészeti eljárásban a tényállást és a jogkövetkezményeket önállóan kell feltárni a hatóságnak. Az elsőfokú bíróság az Elr. és az Étv. értelmezése során kötöttségekbe ütközött a jogértelmezés során, ezért a másodfokú döntés új eljárást írt elő és részletes indoklást követelt meg a kereset teljes körű vizsgálatához.

Az úgynevezett "felénél" jelző értelmezése a DÉSZ 28/C. § (11) bekezdésében két eltérő fogalomra vonatkozik: az építménymagasságra és a homlokzatmagasságra. A bíróság szerint ezt az értelmezést egységesen kell kezelni és az oldaltávolságra vonatkozó követelményt teljes mértékben ki kell venni a feladatok közül, ha a kettő közötti összefüggés ezt szükségessé teszi.

Mit jelent ez az építési folyamatokra nézve?

  • Az építésügyi hatóságok feladata a tervdokumentáció megfelelőségének vizsgálata, és a megfelelés ellenőrzése alapján eljárások megindítása vagy megtagadása.
  • Az építési engedélyezési és tudomásulvételi eljárások esetén határozatok születnek, amelyeket a jogszabályokban rögzített határidők szerint kell kiadni és indítani.
  • Ha szabálytalanság észlelhető, a hatóság hivatalból indít eljárást, és a tízéves határidő figyelembevételével kell eljárni.
  • A KNEKr. és az Étv. rendelkezései szerint az építési tevékenység megkezdése alapvetően a hatóság engedélyétől vagy tudomásulvételétől függ.

Érintett dokumentumok és eljárási pontok

  1. A kérelem benyújtása elektronikus úton az ÉTDR-ben, a mellékletek feltöltése, az elektronikus azonosítás és az ügy azonosítása.
  2. A szakhatóságok megkeresése, előzetes állásfoglalások beszerzése, ha szükséges.
  3. A döntés közlése és a jogorvoslat lehetőségei: fellebbezés a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez és közigazgatási per a Fővárosi Törvényszékre.
  4. Az eljárásokban a közigazgatási perrendtartás (Kp) és az Ákr. rendelkezései szerint történik az értesítés és a jogorvoslat.
Infografika: Az építésügyi hatósági eljárások folyamata

Amire figyelni kell a gyakorlatban

  • Az egyszerű bejelentés és a hatósági ellenőrzések közötti különbség megértése fontos: a bejelentés nem indít automatikusan hatósági eljárást, és a részvétel az építés során időben történik.
  • A hatósági bizonyítvány kiállításának elutasítása esetén egyidejűleg építésrendészeti eljárást kell kezdeményezni, és a jogbiztonság érdekében a határidőket gondosan figyelembe kell venni.
  • A jogértelmezés változásai és az illetékek módosításai lényegesen befolyásolják az ügyek költségvonzatait és adminisztrációs terheit.

tags: #hatosagi #bizonyitvany #epitesugy

Népszerű bejegyzések: