Egri vár alaprajza teknős‑béka formájú: részletes bemutatás

Az első világháború és a trianoni határok lezárása után, a nehéz megpróbáltatások hatására, Mikófalván 1922-ben, az oberammergaui passió mintájára, a falubeliek szereplésével létrehozták a több ezer néző által ünnepelt mikófalvi passiójátékot.

„A boldogi lakodalom” élő hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az erről szóló elismerést Nagy György, a Boldogi tájház gondnoka, a hagyományőrző csoport vezetője és Tóth Éva, az Boldogi Értéktár Bizottság elnöke vette át szeptember…

Valamennyi kultúra - ilyen-olyan módon és okból - szimbolikus kódokkal ruházta fel a nőket.

Múzeumunk 1976-ban vásárolt meg egri tulajdonosától egy 19. századi magyar festő által készített biedermeier párképet, melyek első látásra fiatal, bájos, naiv női portréknak …

Jellegzetes formája a farsangi télűző falufeljáró menetnek a parádsasvári borotválós asszonyfarsang.

A férfiaknak öltözött asszonyokból álló maskarás menet végigjárta a falu utcáit - az üveggyár részlegeit - és jelképesen megborotválták a férfiakat, fizetségként…

A májfa, májusfa felállítása és a májusi kosár ajándékozása május elsején, május első vasárnapján és pünkösd napján is szokásban volt.

A szokás a régi termékenységvarázsló zöldághordásban gyökerezik.

Április 22-e a Föld napja. Ilyenkor a modern ember egyfajta morális késztetést érezve elgondolkodik a létét meghatározó nagy egészről, amit legegyszerűbben természetnek szoktunk nevezni.

A régészeti feltárások és a Dobó István Vármúzeum kiállításai

Tarnaszentmiklós határában, Hamva-járás lelőhelyen 2019 és 2020 között közel 1 hektáron túlnyomórészt a Kr. u. 2-4. század közé tehető szarmata kori falu és néhány temetkezés maradványait tárták fel a Dobó István Vármúzeum régészeti osztályának munkatársai Gutay…

Ahogyan nemzeti emlékezetünk egyik meghatározó eleme az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, úgy a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében is különleges helyet foglalnak el történelmünk e kiemelkedő jelentőségű eseményéhez kapcsolódó relikviák.

Abasár északnyugati részén, Pétermály (Peterma) lelőhelyen 2014-ben 64 Árpád-kori templom körüli temetőhöz tartozó sírt tártak fel a Dobó István Vármúzeum munkatársai.

Az embertani vizsgálatok során megfigyelték a 41. sírban eltemetett, 40-60 év közötti férfi, illetve…

Az egri vár története és felépítése

A várdombon eredetileg egy árpád-kori székesegyház állhatott, amit feldújtak a tatárok. IV. Béla várépítési munkája nyomán azonban kiépült egy klasszikus középkori vár, melyet folyamatosan fejlesztettek. Legteljesebb formáját a híres egri győzelem után érte el, amikor olasz építészek tervei alapján korszerűsítették az erődítményt.

A vár középpontjában a székesegyház épülete állt. Tőle Északnyugatra a püspöki palota és azt védő Föld-bástya és Tömlöc-bástya magasodott. Északon pedig a Sándor-bástya védte a várat.

A külsővárba az Ókaputornyon keresztül lehetett bejutni. A külsőváron belül újabb védelmi falak álltak, melyek kisebb tornyokkal voltak megerősítve. A bástyák többség köralakú, de a Dobó- és a Varkoch-bástyák az úgynevezett újolasz típusúak.

A 16. századi vár alaprajza és a mai állapot közötti különbségek jól szemléltethetők a rekonstrukciós ábrázolásokon.

Megközelítés és látogatói információk

A várat több irányból is megközelíthetjük. Főbejárata délről a Varkoch-kapun keresztül vezet a belsővárba. Aki autóval érkezik, számítania kell rá, hogy a vár a belvárosban van, így a közelben nincs parkoló. Pár száz méterre, déli irányban, a buszpályaudvar közelében több fizetős parkoló is található.

Aki pedig nem szeretne fizetni, keleti irányban a vasút túloldalán találhat magának helyet a kis utcákban. A várat észak-kelet-déli oldalán körbe lehet sétálni a Várfalsétányon. A kört teljessé teheti nyugati irányban a Bástya utcán való séta.

Egri vár külső felépítése és alaprajzi elemei

Eger, 1552 - Trailer

Kiemelt kiállítási elemek és technikai fejlesztések

A nyolc termen átívelő, megújult és kibővített kiállítás közel 1000 műtárggyal mutatja be a vár ezeréves történetének főbb állomásait.

A Varkoch-kapu az ostromok során hősiesen helytállt, azonban az idő vasfogával szemben védtelennek bizonyult. 2020-2021 között eredeti, 1594-es formájában építették újjá.

A teljes körű látogatói élményt szolgálja a korszerűsített őrszoba, ágyúk és fegyverek, valamint látványos makett, amely a kapubástya 16. századi állapotát szemlélteti.

A Cipóosztó ház helyreállított épületében korhű bútorok és eszközök között ismerhetik meg a helyiség élelmezési funkcióját.

Egri vár rekonstrukciós ábrázolása XVI. századi állapotból

Összegző áttekintés a vár történetéről

A vár története szorosan összefonódik a kereszténység elterjedésével: I. István király alapította az egri püspökség székhelyét a várdombon.

IV. Béla megegyező felújításokat rendelt el, a 16. században pedig Olasz építészek tervei alapján korszerűsítették a várat.

A 18. század végéig a vár fontos kulturális és katonai központ maradt, később pedig folyamatosan bontások és feltárások folytak a múzeumi és történeti kutatások részeként.

Várkörüli panoráma és plágák a régi és új állapotok összehasonlításával

Kiemelt részletek a regények és a történelmi legendák kapcsán

A zászlók jelképes jelentése gyakorta jelenik meg a ostromok leírásaiban, a törökök a sereg zászlóival és a harc jelképeivel játszanak szerepet a történetekben.

A történelem folyamán a vár megközelítése és a látogatói útvonalak megváltoztatása is tükrözi a modern turizmus igényeit és az örökség védelmének szükségességét.

Olasz származású építészeti elemek az egri várban

tags: #egri #var #alaprajza #teknosbeka

Népszerű bejegyzések: