Egyéni vállalkozó székhelyhasználatának jogi feltételei és gyakorlati megoldásai lakóingatlan esetén

Tisztelt Szakértők! Az egyéni vállalkozás székhelye az 1/1 tulajdonú, különvagyonomat képező ingatlan, amely a férjem állandó lakcíme is.

Az ingatlan részét képezi a lakóház és a garázs-műhely.

Az ingatlan székhelyként történő használatáért állapíthatok meg díjat?

Amennyiben igen, akkor ennek a módja, ha jól tudjuk, szerződéskötés és magánadószám kiváltása a számlázáshoz.

Helytállóak ezek az információk?

Ha az ingatlan lakóház részére, nem lehet a székhely-használatot így megoldani, mert az a Férjem bejelentett állandó lakcíme, akkor megoldás lehet a garázs-műhely bérbeadása részére?

Előre is köszönöm szépen a választ!

A saját ingatlant bérbe lehet adni a vállalkozás részére.

Célszerű egy helyiséget kiválasztani és konkretizálni a szerződésben, hogy pontosan mit fog bérelni az egyéni vállalkozó.

Ha a lakórészben nem elkülöníthető a helyiség ez lehet a garázs vagy műhely is.

A bérleti díjat és a közüzemi díjak számlázását m2 arányosan kell figyelembe venni.

Gyakori probléma, hogy a lakás megvásárlása után az új tulajdonos azzal szembesül, hogy az előző tulajdonostól egy vagy akár több céget is „örökölt”, amelynek székhelye a lakásba került bejelentésre.

Az ilyen cégek címére érkező számtalan levél kellemetlenséget okoz.

Ám, még az is előfordulhat, hogy az adóhatóság munkatársai kopognak be az új tulajdonoshoz a céget keresve.

Mit tehetünk, ha az ingatlanba bejelentett cégek önként nem teszik át székhelyüket máshova?

Ingatlan vásárlás esetén célszerű már az adásvételi szerződésben nyilatkoztatni az eladót arról, hogy az ingatlan nem szolgál cég székhelyeként.

A cég számára az ingatlan székhelyként való használatát a tulajdonostól származó engedély biztosítja.

Ez megjelenhet például bérleti szerződés, illetve a használatot ingyenesen vagy ellenszolgáltatásért megengedő más megállapodás formájában.

A leggyakoribb előforduló eset, hogy az ingatlan tulajdonosa a saját cégét, esetleg rokonai, ismerősei cégét jelenti be az ingatlanba.

Erre tekintettel ilyenkor általában térítésmentesen teszik lehetővé a cégnek a székhelyhasználatot.

Mielőtt hosszadalmasabb jogi útra terelné a dolgot, az új tulajdonosnak érdemes egy felszólító levelet küldeni a cég részére.

Ebben az említett módon közöljük, hogy az ingatlan székhelyként való használatához való hozzájárulást visszavonjuk, a székhelyhasználatra jogosító szerződést felmondjuk.

Persze a felszólító levelet nem a cég székhelyének címére ildomos feladni, hiszen az pont az új tulajdonos lakásának címe.

Ilyenkor az ügyvezető vagy a cégtulajdonos cégjegyzékbe bejegyzett, vagy általunk ismert saját lakcímére küldjük a levelet.

Persze ezt akkor tudjuk megtenni, ha az ügyvezető címe nem azonos a cég székhelyével.

Ha a két cím azonos, akkor kevésbé hivatalos út is megteszi.

A kérelem lényege, hogy az ingatlan új tulajdonosaként a lakás székhelyként való használatát nem engedélyeztük a cégnek, illetve a korábbi székhelyhasználati engedélyt visszavontuk.

Természetesen kérelmünket megfelelő dokumentumokkal alá kell támasztani.

A törvényességi felügyeleti eljárás rosszabb esetben sajnos nagyon hosszú ideig is elhúzódhat.

Különösen akkor, ha a cég tagjait, ügyvezetőjét nem lehet elérni, vagy nem hajlandóak együttműködni a Cégbírósággal.

Azonban végül, ha a cég nem hajlandó módosítani a társasági szerződését és új székhelyet bejelenteni, az mindenképpen a cég törléséhez fog vezetni.

Természetesen ennek elintézéséig új tulajdonosként semmiképpen sem vegyünk át a cégnek küldött levelet.

Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A perbeli tényállás szerint a végrehajtó az ingatlan árverési jegyzőkönyve alapján a felperes mint egyéni vállalkozó tulajdonjogának a bejegyzését kérte a perbeli ingatlan 1/1 tulajdoni illetőségére, árverési vétel jogcímen.

A törvényszék mint elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

A bíróság indokolásában rögzítette, a megkeresés az egyéni vállalkozó vevő tulajdonjogának a bejegyzésére irányult, az árverési vevő személyét egyéni vállalkozó megnevezéssel (e.v. toldattal) adta meg.

A Kúria indokolásában kifejtette, hogy a jogi szabályozás egyértelmű abban a tekintetben, hogy az egyéni vállalkozó nem jogi személy, hanem természetes személy, aki üzletszerű gazdasági tevékenységet végez.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik.

Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti.

A jogeset száma: BH 2023. 142.

Legutóbb frissítve: 2026. július 21.

A vállalkozás indításakor sokan természetes megoldásnak tartják, hogy a cég székhelyét a saját lakásukba, házukba vagy családi ingatlanukba jegyeztessék be.

A lakásba bejegyzett céges székhelynek azonban lehetnek rejtett kockázatai.

These közül az egyik legkellemetlenebb kérdés a közüzemi díjak kezelése.

Fontos tisztázni: önmagában az, hogy egy cég székhelye egy lakásba van bejegyezve, nem jelenti automatikusan azt, hogy minden közüzemi számla azonnal magasabb lesz.

Ezt a kérdést nem az, hogy lehet-e cég székhelye lakásban?

Lehet.

A saját lakásba bejegyzett székhely legnagyobb vonzereje az egyszerűség.

Ez különösen induló vállalkozásoknál gyakori.

Gyakorlati kérdés, hogy a közüzemi szerződés a cég nevére kerül-e, vagy a vállalkozás költségként számolja el a közüzemi díjak egy részét.

A legfontosabb tanulság: a lakásba bejegyzett székhely nem mindig probléma, de nem is veszélytelen adminisztratív részlet.

Más a helyzet egy olyan tanácsadó cégnél, amelynek székhelye ugyan otthon van, de a munka döntően online vagy ügyfeleknél történik, és nincs érdemi plusz fogyasztás.

A szolgáltatói és hatósági megítélésben a papír és a valóság együtt számít.

Ilyenkor nem érdemes kapkodva vagy pontatlanul válaszolni.

Ha a lakás tényleg csak székhely, és nincs ott üzleti működés, ezt világosan kell közölni.

A legrosszabb megoldás a ködös válasz.

A korábbi évek rezsiszabály-változásai miatt a mikrovállalkozások energiaellátása külön kategóriát kapott.

Villamos energia esetén az MVM tájékoztatása szerint 2025. január 1-jétől újabb mikrovállalkozások váltak jogosulttá az egyetemes szolgáltatás igénybevételére.

A villamos energiánál a kedvezményes éves mennyiségként 4 606 kWh szerepel.

Ezek a szabályok azonban részletszabályoktól, szerződéstől, felhasználási helytől és aktuális szolgáltatói elszámolástól is függhetnek.

A cégjog szempontjából a székhely a cég hivatalos címe.

A cég székhelye, telephelye vagy fióktelepe olyan ingatlan lehet, amelyet a cég tulajdonol, vagy amelynek használatára jogosult.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a székhelyen feltétlenül tényleges gazdasági tevékenységet is kell végezni.

Közüzemi szempontból éppen ez a különbség lényeges.

Ez több szempontból is előnyös lehet.

Egyrészt a magánlakás címe nem jelenik meg a cégnyilvántartásban.

Másrészt a céges iratok, hatósági levelek, NAV-küldemények és hivatalos értesítések kezelése rendezettebb lehet.

A székhelyszolgáltatás nem arra való, hogy eltüntesse a céget.

Épp ellenkezőleg: jogszerű, dokumentált és ellenőrizhető székhelyhasználatot ad.

Szintén hasznos lehet, ha az ingatlan bérelt lakás, társasházi szabályzat vagy bérleti szerződés korlátozza a céges használatot.

Érdemes mérlegelni akkor is, ha az ingatlanban több tulajdonos van.

Első lépésként érdemes tisztázni, hogy a lakásban történik-e tényleges vállalkozási tevékenység.

Második lépésként ellenőrizni kell a közüzemi szerződéseket.

Ki a szerződő fél? Magánszemély vagy cég?

Lakossági vagy nem lakossági felhasználás szerepel?

Harmadik lépésként át kell nézni, hogy a vállalkozás elszámolja-e a lakás közüzemi költségeit.

Ha igen, milyen arányban és milyen indokkal?

Negyedik lépésként érdemes felkészülni arra, hogy a szolgáltató kérdést tehet fel a használat jellegéről.

Az egyik gyakori félreértés, hogy ha egy cég székhelye lakásban van, akkor a szolgáltató biztosan azonnal nem lakossági díjat fog alkalmazni.

Ez így túlzott leegyszerűsítés.

A másik félreértés, hogy ha a cég „csak papíron” van a lakásban, akkor semmilyen kockázat nincs.

Ez sem teljesen igaz.

A harmadik félreértés, hogy a székhelyszolgáltatás csak nagyobb cégeknek való.

Akár egyéni vállalkozásról van szó, akár cégről, minden esetben elvárás az, hogy rendelkezzen egy székhellyel.

Azoknál a természetes személyeknél, akik az Szja. törvény szerint szintén egyéni vállalkozónak minősülnek, ilyen a nyilvántartást vezető kamaránál székhelyként vagy irodaként megjelölt hely.

Bár a legkisebb vállalkozások esetében ez sokszor ugyanaz, de a törvényben megkülönböztetik a székhelyet és a tartózkodási helyet (ez a lakcímnyilvántartóban szereplő cím), a telephelyet (ez az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják), amely független attól, hogy a székhely pontosan hol található.

Egyéni vállalkozásoknál az alapításkor már jelezni kell, mi lesz a székhely, ez a bejegyzett iroda (természetesen a szó adminisztratív értelmében), ahová a hivatalos iratok érkeznek, ahol a vállalkozó őrzi ezeket.

Fontos, hogy ez olyan hely lehet, amely a vállalkozó tulajdonában van, jogosult a használatára - tehát ha nem az övé az ingatlan, akkor a vállalkozási tevékenység folytatására engedélyt kap a tulajdonostól.

A címhasználati jogosultság igazolását kéri a hatóság - például a tulajdoni lappal.

Természetesen van lehetőség a székhely megváltoztatására, ezt elektronikusan, a webes ügysegéden keresztül lehet elindítani.

Mindez természetesen igaz a társas vállalkozásokra is, esetükben azonban azonban még egy dologra kell ügyelni: a cég székhelyét táblával kell jelölni.

Ez még akkor is így van, ha a cég székhelye egyben a cégtulajdonos lakása.

A tábla hiánya pedig súlyos következményekkel járhat: ha helyszíni ellenőrzésen nem találják a szabályszerű kiírást, vagy éppen postai küldemény nem találja meg a címzettjét a székhely jelölésének hiánya miatt, az adóhatóság törölheti a vállalkozás adószámát, a cégbíróság pedig elindíthatja a megszüntetést.

Akárcsak az egyéni vállalkozás bejelentésekor, a cégalapításkor is jelezni kell a székhelyet, a cégalapításkor elfogadott okiratban kell rendelkezni arról is, hogy a székhely a központi ügyintézés helye-e.

Ha nem, természetesen annak a helyét is jelezni kell.

Ennek tipikus esete az úgynevezett székhelyszolgáltatás, ebben az esetben egy szolgáltató biztosít mindent, amit a hatóság elvár egy székhelytől: hogy átvegye a hivatalos küldeményeket, hogy szükség esetén ügyfélszolgálatot tartson.

A székhelyszolgáltatás szabályait a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet tartalmazza.

Az egyéni vállalkozás székhely-hozzájárulás egy fontos dokumentum, amelyre mindenképp szükségünk van, ha vállalkozásunk székhelyeként nem saját tulajdonú ingatlant használunk.

Mit kell tartalmaznia, honnan és hogyan szerezhetjük be?

Ebben a bejegyzésben ismertetjük a legfontosabb információkat, amiket a témában tudni érdemes.

Valamint azt is, hogy hogyan választhatjuk meg székhelyünket egy ilyen dokumentum hiányában.

Mi az a székhely-hozzájárulás?

A székhely-hozzájárulás egy írásos engedély, amelyet a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdonosa állít ki egy egyéni vállalkozó számára.

Abban az esetben lesz rá szükségünk, ha székhelyünkként bérelt ingatlant szeretnénk választani.

Ez az engedély bizonyítja azt, hogy a vállalkozás jogosult az adott ingatlan székhelyként történő használatára.

Hozzájárulás hiányában a vállalkozás nem jegyezhető be hivatalosan, ami azt jelenti, hogy nem folytathat legális tevékenységet.

A székhely jelentőségével blogunkon több cikkben is foglalkozunk, melyből megtudhatja, hogy miért nélkülözhetetlen egy üzlet elindításához, legyen szó akár egyéni vállalkozásról, akár gazdasági társaság­ról.

Egyéni vállalkozás székhely-hozzájárulás - miért van rá szükség?

A székhely-hozzájárulás szükségességét több tényező is indokolja.

Egyrészt a jogszabályi követelmények, ugyanis a magyar jogszabályok előírják, hogy minden vállalkozásnak rendelkeznie kell egy hivatalos székhellyel, amely a nyilvántartásában szerepel.

Ennek oka, hogy a székhelyen történik a hivatalos levelek és dokumentumok átvétele és megőrzése, ami biztosítja, hogy egy esetleges hatósági ellenőrzés során a hivatalos szervek mindent rendben találjanak.

Az adóhatóság és más hatóságok ellenőrzései is ezen a címen történnek, így fontos, hogy a megadott címen munkaidőben mindig elérhetők legyünk.

Dönthetünk a saját vagy bérelt ingatlan mellett, de szükség szerint székhelyszolgáltatást is igénybe vehetünk.

Az ideális megoldás minden esetben a céljainktól és lehetőségeinktől függ, valamint attól, hogy milyen előnyökhöz szeretnénk jutni akár a kényelem, a hatékonyság vagy a költségek csökkentése szempontjából.

Ki adhat székhely-hozzájárulást?

A székhely-hozzájárulást az ingatlan tulajdonosa állíthatja ki.

Fontos, hogy ezt írásban kell megtenni, a dokumentumnak pedig tartalmaznia kell a használathoz és legális működéshez szükséges adatokat.

Lényeges, hogy az adott ingatlan minden esetben annak a nevén legyen, aki kitölti a dokumentumot.

A helyzetet nehezítheti, ha az adott ingatlant haszonélvezeti jog terheli, vagy ha a dokumentumot nem a tulajdonostól, hanem főbérlőtől vagy egy szolgáltatótól szeretnénk megszerezni.

Miért jó döntés a székhelyszolgáltatás?

A székhelyszolgáltatás igénybevétele számos előnyt kínál egyéni vállalkozók számára.

Különösen abban az esetben, ha nem rendelkezünk saját ingatlannal vagy nem szeretnénk saját otthonunkat üzleti székhelyként használni.

Nem kizárt, hogy a székhely, telephely egybeessen az egyéni vállalkozó magánszemély - vagy családtagja lakásával.

Vállalkozási költségek elszámolása a lakásban

Ha a lakás és a telephely mûszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek - például nap, m2, m3 - alapulvételével - az üzlet, a mûhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fûtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex költsége vonatkozásában.

Ha a használat csak részben szolgálja a tevékenységet, tételes elkülönítés nélkül - az internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb évente 60 ezer forint számolható el költségként.

A telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el költségként abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó lakása és telephelye mûszakilag nem elkülönített.

A telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közmûfejlesztési hozzájárulásnak a helyi önkormányzat által visszatérített összeggel csökkentett része, azzal, hogy ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a lakástól mûszakilag el nem különült telephelyre szerelik be, költségként az egyéni vállalkozó által fizetett magasabb hozzájárulás és az ilyen esetben magánszemélyként egyébként fizetendő összeg különbözete számolható el.

Lakástakarék, babaváró hitel és jelzáloghitel közvetítésben együttműködő partnerünk a Money Network Kft.

Infografika: Székhely- és telephelyfogalom áttekintése

A kalkulátor üzemeltetője a moneynetwork.hu.

2020. decemberében több, mint 50 ezer egyéni vállalkozó volt hazánkban.

Ennek oka, hogy egy cég alapításához képest egyszerűbb és sok esetben olcsóbb belevágni.

Egyrészt a magánszemély (természetes személy) számára is lehet vállalkozó, bár több cégben is tulajdonos lehet.

A nyilvántartásba olyan tevékenységet lehet bejelenteni, melynek gyakorlására a vállalkozó a jogszabályi előírásokat teljesítette.

Ha már nem felelne meg a tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ezt köteles haladéktalanul bejelenteni.

Az egyéni vállalkozó nem egy cég, székhellyel neki is kell rendelkeznie.

Ez nem azt jelenti, hogy csak a székhelyen végezheti a tevékenységét.

A székely a cég bejegyzett irodája.

Az egyéni vállalkozó magánvagyona és vállalkozói vagyona nem különül el egymástól.

Ennek feltétele, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását a törvényben meghatározottak szerint bejelentsék.

A bejelentésre 90 nap áll rendelkezésre.

A cikk szerzője: Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Infografika: Székhelyszolgáltatás és jogi követelmények folyamata

Az ősi ülőpozíció, amely hatékonyabb a futásnál a vérnyomás csökkentésében

tags: #egyeni #vallalkozo #sajat #lakas #szekhelyhasznalat

Népszerű bejegyzések: