Egyszerű kemence építése házilag: részletes útmutató szigeteléstől az égetésig

Sokféle kerti és házi kemence típus létezik, amelyek méretben és felhasználásuk céljában is különböznek egymástól, gyakorlatilag kimeríthetetlen a lehetőségek tárháza. A kemenceépítés előtt az alábbi kérdéseket kell alaposan végiggondolni: mekkora legyen? Hova kerüljön? Mire használnánk? A kemence lehet egészen kicsi, s persze félszobányi, szobányi területet is elfoglalhat, ha van elegendő hely. A kertes ház egyik nagy előnye, hogy szabadtéri kemencét lehet építeni.

Miért fontos a jó szigetelés?

A cikk nem a kemencék kiviteli módjával, méretével és formájával foglalkozik, hanem az egyik legalapvetőbb dologgal, a kemence szigetelésével és a kemencék építésénél használatos korszerű szigetelőanyagokkal kapcsolatosan nyújt támpontot. Miért is ilyen fontos a jó minőségű hatékony szigetelés, hogyan segít nekünk jól használható esztétikus házilag épített kemencét készíteni? Ahhoz, hogy jó kemencét készítsünk házilag, két dolgot kell tennünk: építsünk helyes kialakítású, jól működő kemenceteret és azt lássuk el megfelelő minőségű és mennyiségű szigeteléssel.

De…a legjobb szándékkal, legjobb alapanyagokkal kivitelezett kemence is csak egy nagy kőhalom megfelelő szigetelés nélkül. A nem megfelelő szigeteléssel ellátott kemence külső fala olyan forróra hevül, hogy bárki megégetheti vele magát, ráadásul a kemencében lévő ebéd megfőzése helyett házi kemence közelében lévő gyerekbicikli megolvasztására fordítódik az energia. A gyakorlatban a fenti leírt okokból kifolyólag nem alkalmaznak szigeteletlen kemencéket. Akár a házilag épített kemencék, akár a profi kivitelező cégek esetén építendő kemencékről legyen szó, csak a szigetelt építmények jöhetnek szóba.

Szigetelőanyagok: hagyományos és modern megoldások

A hagyományos szigetelőanyagok közé tartoznak a vermikulit szemcsékkel készült habarcsok, tisztán vermikulit lapok és a különböző perlites szigetelések, habarcsok és betonok. A betonhoz kevert perlit vagy vermikulit szemcsék a hőnek jól ellenálló elegyet képeznek. Az anyagok régóta használatosak, már bizonyítottak és sok kereskedésben hozzáférhetőek. Bár mind kisebb arányban, de még mindig előfordulnak hagyományos szigetelőanyagokkal épülő kemencetestek. A leggyakrabban az autentikus megjelenés az, ami az építőket a hagyományos építési mód használatára készteti.

A modern, hatékony rendszerek a kalcium szilikát és kerámiaszálas szigeteléseket részesítik előnyben. A kalcium szilikát szigetelő lapok csekély súlya, elenyésző a hőálló habarcsok súlyához viszonyítva. Adott rétegvastagság esetén 3x jobb szigetelő hatás. Nem tudjuk elrontani: nem kell jól eltalált titkos arányú elegyet kikeverni, nem kell sok éves kivitelezői tapasztalat, hogy elérjük kívánt szigetelő hatást és szinten tartsuk az építmény dilatációját.

Különleges szigetelési megoldások

A kalcium-szilikát és kerámiaszálas anyagok mellett használatosak speciális filcek és porózus táblák is, amelyek hőálló és részben hőszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek. Fel kellet újítani egy fém olvasztókádat, a fűtése fűtőszállal történik porózus táblákba beágyazva, a fűtőszál és a fém kád között kalcium-szilikát anyagú filc van, ami hőálló, kicsit hőszigetelő is.

Alapozás és szerkezeti tervezés

Abban mindenki egyetért, hogy a kemenceépítés egyik legfontosabb mozzanata az alapjainak lerakása. Ez az a pont, ahol kellő odafigyeléssel rengeteg későbbi bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat. A pont alapozás más néven tömb alapozás munkafolyamata. A kemencénk vagy kerti konyhánk méreteihez igazodva a négy oldalán 80-100 centiméter mélységű téglalap vagy négyszög alaptestet alakítunk ki. tehát az alapozási síkunk kialakításánál erre nagy figyelmet kell fordítani.

Az alapozás mélysége nem éri el a fagyhatárt, ami általában 80-90 centiméter talajtípustól függően, ezért az alapozás alá nagy szemcséjű sódert, vagy zúzott követ célszerű rakni. A kövek elvezetik a vizet az alap aljától, így csökkenti a szétfagyás veszélyét. A megszilárdult betonra vízszigetelés kerül, és ezután már neki is állhatunk a falazásnak.

Alapozási lépések röviden

• Helyszín kiválasztása és méretezés.
• Ásás 80-100 cm mélységben a talajtól függően.
• Sóder vagy zúzott kő réteg lerakása a vízelvezetés érdekében.
• Beton alap készítése és vízszigetelés alkalmazása (kátránypapír ajánlott).

Az égéstér és a sütőtér anyagai

Nem mindegy, hogy milyen anyagok felhasználásával építjük a kemencét! A sütőtér különösen fontos! Legjobb eredményt akkor kapunk, ha építését régi nagy méretű téglából tervezzük. Valószínűsíthető, hogy a mai korszerű téglák (például samott tégla) azért nem felelnek meg az elvárásoknak, mert túlzottan keményre vannak kiégetve, és eltérő az anyagszerkezetük.

Bevált dolog a sütőteret régi agyagból készített téglából építeni. Lazább belső szerkezetük miatt jobban elviselik a hőterheléskor fellépő belső feszültséget, mint a ma gyártott tömör téglák. A kemence tűztalaj samott téglából készül. A dupla boltozat 8+4 cm nagy méretű formára igazított téglából, közét gyapot szigeteléssel (15 cm vastag), sütőtér előtétfala samott téglából.

Boltozat, ívformák

Az ív lehet félkör, szamárhát ív, vagy éppen kosárforma is. A boltíves samottfalazatba érdemes hőmérőt beépíteni, így figyelemmel tudjuk kísérni a kemencénk hőmérsékletét. A hőmérő egy beépíthető szondából és az ebbe illeszkedő mérőegységből áll.

Beadó nyílás, ajtók és kémény

A boltozatunk megépítése után kialakítjuk a beadó nyílást és beépítjük a belső ajtót (TÉVŐT). A kemenceszáj lezárására szolgáló eszköz. Nem kell befalazó karmot alkalmazni; egyszerűen és praktikusan beépíthető. A belső ajtó kialakításával egyidejűleg külső ajtót is beépíthetünk - ez inkább dizájn elem, e nélkül is tökéletesen működik.

Fontos eleme a jól működő kemencének a hőcsapda kialakítása. A kéményszáj 10 cm alacsonyabb legyen, mint a kemence tűztere; a láng megfordul, mielőtt távozik a kéményen át. A beadó nyílás és az ajtókeretek beépítése után kezdjük a kémény falazását. A kéményépítés előtt a téglákat ki kell válogatni. Repedt, deformált, kipattogzott téglák nem építhetők be. A kémény működése a huzat elvén alapszik.

Szárítás és beüzemelés

Az elkészült kemencének jó idő esetén 2-3 hetet száradnia kell. Ezt követően minden nap egy kis darab papírral egy marék fát a kemencében eltüzelünk. 4-5 nap múlva már 2-3 marék fával tüzelhetünk, majd folytatva a kíméletes szárítást kb. 10-15 nap múlva rakunk nagy tüzet, mellyel kiégetjük a kemencét. Ezzel a beüzemelés megtörtént.

Elkészült a kemencénk, most egy nagyon fontos folyamat jön a kiszárítás. A nyáron épült kemencék természetes úton is ki tudnak száradni; a nyitott ajtón beáramló és a kémény kürtön távozó levegő kiszárítja. Két hét természetes száradás után 1-1,5 kg vékonyra vágott fával begyújthatunk kemencénkben és ezt naponta többször megismételhetjük. A kéményből távozó füstből látni lehet, mennyi gőzt tartalmaz (fehér füst).

Tüzelőanyagok

Tüzelésre - a jó illata miatt - a legalkalmasabb a bükk vagy akácfa. Természetesen más fát is használhatunk, azonban a fenyő gyantatartalma miatt csak begyújtásra alkalmas. Régen gyakran használtak kukoricaszárat, szőlővenyigét, napraforgókórót, szalmát. Ezek az anyagok rendkívül jól és nagy lánggal égnek, a kemence falát hamar átmelegítik.

Használati tanácsok és biztonság

• Felfűtés - Legalább 1-2 órával a sütés előtt kezdd el a felfűtést.
• Hőeloszlás - A kemence különböző részein eltérő lehet a hőmérséklet; mérd hőmérővel a megfelelő részeket.
• Biztonság - Mindig ügyelj arra, hogy a kemence környéke tiszta és éghető anyagoktól mentes legyen.
• A kemence hőmérséklete a bevitt tüzelőanyag mennyiségével szabályozható.

Mobil és többfunkciós megoldások

A fenti felsorolás kifejezetten előnyös, amikor mobil kemencét szeretnénk építeni, ahol a súly és a fizikai méret kiemelt fontossággal bír. A kemence ajtó leemelésével egy grillt kapunk, tehát kemencénk egyben grillező is. Mobil kemence - kisebb, könnyen mozgatható, általában fémből vagy samott téglából készül.

A kis súly és az esztétikus megjelenés érdekében kültéri kemencéinket a Silca Pro Lc 90 kéményrendszerrel készítjük. Ezt a kéményrendszert javasoljuk a házilag építendő kemencékhez is.

Gyakori építési munkafolyamatok és munkaigény

Az építés első lépése az alap kiásása. A kemence súlya hatalmas, nem ritka, hogy eléri vagy meghaladja a 7 tonnát is. Miután az alap elkészült, levonulunk az Ön kertjéből, és megkezdődik az alapanyagok beszerzése, a szerkezeti elemek - ajtó, zsaluzat, burkolatok stb. Egy kemence építésénél 6-7 tonna anyagot kell megmozgatni. Sok ügyfél keres minket, akinek hegyen kell építkezni, ahol a kubikus már nem nagyon tolja fel a talicskát.

Az elkészült elemekből a helyszínen már 8-10 nap leforgása alatt építjük fel a kemencét, és ha szükséges, a hozzá tartozó tetőszerkezetet, kiülőt, pavilont, stb. A kemence nem csupán egy hagyományos sütőeszköz, hanem a vidéki élet egyik szimbóluma is.

Tippek kezdőknek

• Használj jól szárított régi agyag téglákat a sütőtérhez, szükség szerint áztasd be a téglákat építés előtt.
• Építs hőmérőt a boltívbe, hogy pontosan lásd a kemence belső hőmérsékletét.
• Biztosíts jó hőszigetelést kalcium-szilikát lapokkal vagy kerámiaszálas anyagokkal a súly és hatékonyság érdekében.
• Az elkészült kemencét kíméletesen szárítsd és fokozatosan emeld a tüzet a beüzemelés során.

Hasznos forrás

A házi kemenceépítéshez minden fontos információ megtalálható Dávida Róbert weboldalán.

A kemence építése és használata igazi élmény, amely gazdagabbá teszi a háztáji életet. Nemcsak ízletes ételeket készíthetsz benne, hanem egy közösségi térként is szolgál. Ha odafigyelsz a tervezésre, a megfelelő anyagok kiválasztására és a biztonságra, a saját kemencéd hosszú éveken át a család kedvence lehet.

tags: #egyszeru #kemence #epitese #hazilag

Népszerű bejegyzések:

• Modellezés és repülés: Duplafedeles repülő
• Központi klíma karbantartása és díjkövetelései társasházban
• Tankcsapda új dalok
• Eladó ház a Duna partján
• Angol megfelelői az "engedély" szónak