Elbirtoklás és a haszonélvező perbeli állása — részletes jogi összefoglaló
Az elbirtoklás egy speciális tulajdonszerzési mód: amennyiben annak törvényi feltételei teljesülnek, az elbirtokló ugyanolyan tulajdonossá válik, mintha hagyományos úton, például adásvétellel vagy örökléssel szerzett volna tulajdont. Bár a kifejezés széles körben ismert, annak pontos jelentésével és a rá vonatkozó jogi előírásokkal már kevesebben vannak tisztában. A gyakorlatban viszonylag ritkán előforduló jelenség, ugyanakkor léteznek olyan élethelyzetek, amikor a tulajdoni viszonyok hosszú ideje bizonytalanok, esetleg azok nem egyeznek meg a tényleges használati szokásokkal - például egy közös ingatlan esetében -, és felmerülhet az elbirtoklás kérdése.
Mire szolgál az elbirtoklás jogintézménye?
A jogintézmény azokat a helyzeteket kívánja rendezni, amikor a dolog tulajdonosa hosszabb időn át nem él a tulajdonosi jogaival - a célja pedig az, hogy a dolog feletti tulajdonjog ekkor se legyen bizonytalan. Az elbirtoklás ráadásul úgynevezett eredeti tulajdonszerzési mód, azaz nem egy korábbi tulajdonos jogainak átruházása történik, hanem egy új tulajdonjogot szerez az elbirtokló.
Kikre és mire vonatkozik? - alapfeltételek
- A dolog alkalmas legyen az elbirtoklásra, forgalomképes legyen. Azokat a dolgokat, amelyek nem tartoznak ebbe a körbe, forgalomképtelennek nevezzük: a távközlésre felhasználható frekvenciákat vagy az országos közutakat nem tudod elbirtokolni. Nem lehet elbirtokolni az önkormányzatok törzsvagyonát képező, forgalomképtelen vagyont képező ingatlanokat.
- A Ptk. úgy rendelkezik, hogy elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.
- Az is fontos, hogy jogszerűen kerüljön az adott tárgy a birtokodba. Ha valaki bűncselekménnyel, esetleg más erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerezhet tulajdonjogot.
Sajátként való, kifelé megnyilvánuló birtoklás
Az elbirtoklás soha nem „titokban” történik, hanem a külvilág felé látható és nyilvánvaló módon. A sajátként való birtoklás miatt úgy tűnik mindenki számára, hogy te vagy a dolog valódi tulajdonosa. Például, mert rendszeresen használod az adott vagyontárgyat, gondoskodsz annak rendszeres karbantartásáról, vagy egy ingatlan esetében fizeted annak közterheit. Nem elég, ha az elbirtokló csak a dolog hasznait, javait szedi; viselnie kell annak terheit is, például a dologban bekövetkezett károkat helyreállítania. Sőt, bár elég szubjektív, lélektani szempontnak tűnhet, de fontos az is, hogy az elbirtokló maga abban a tudatban birtokolja a dolgot, hogy ő azt teljes körűen és véglegesen teszi.
Az elbirtoklási idő és annak szakadatlansága
További feltétele az elbirtoklásnak, hogy teljen el a Ptk.-ban meghatározott elbirtoklási idő. Ez minden esetben hosszadalmas folyamat, hiszen ingó dolgok esetében 10, ingatlanok esetében pedig 15 évben határozza meg a törvény. Az elbirtokláshoz szükséges időtartamok nem adhatóak össze, annak egyben, megszakítás nélkül kell eltelnie.
Az elbirtoklás megszakad, ha a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti, vagy a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja. Ezt jelenti például az ingatlan albérletbe adása, elajándékozása vagy eladása, de az is megszakítja az elévülést, ha a tulajdonos jelzáloggal terheli meg, vagy végrendeletben rendelkezik arról. Szintén megszakad az elbirtoklás, ha a birtokot elveszted, és azt egy éven belül nem szerzed vissza, vagy egy éven belül nem kéred a bíróságnál, hogy az újabb birtokosa adja vissza.
Menthető okok és az elbirtoklás „nyugvása”
A Ptk. kimondja azt is, hogy amennyiben a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Ilyen menthető ok például a távollét, amely alatt a jogai gyakorlására nem volt lehetősége a tulajdonos, vagy ha cselekvőképtelen tulajdonosnak hiányzik a törvényes képviselete. Ebben az esetben az elbirtoklási idő „nyugszik”, azaz szünetel egészen addig, amíg el nem hárul az akadály a tulajdonos elől a jogai gyakorlásához.
Közös tulajdon, tulajdoni hányad és elbirtoklás
Közös tulajdon fennállása esetén a tulajdonostárs elbirtoklással megszerezheti a többi tulajdonostárs tulajdoni hányadát. Az alapszabály azonban: a tulajdonostárs elbirtoklása esetén fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek fennállását. A sajátjakénti birtoklás így ebben a helyzetben szóba sem jöhet, ha a tulajdonostárs magatartása a többi tulajdonos jogainak, illetve törvényes érdekeinek sérelmét okozta. Az osztatlan közös ingatlan- vagy földtulajdon elbirtokolható lehet, ha viszont az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozóan állnak fenn, és a föld jogi szempontból nem osztható meg, az szintén kizárja az ilyen módon történő tulajdonszerzést.
Jogi személyek, állam és elbirtoklás
Elbirtoklással bárki szerezhet tulajdonjogot, aki jogképes. Ebből kifolyólag nincsen akadálya az állam vagy jogi személyek által történő elbirtoklásnak. A bírói gyakorlatban azonban különös körültekintést igényel, ha önkormányzat, alapítvány vagy állami szervezet érintett, különösen azért, mert egyes állami vagy önkormányzati vagyonok elbirtoklása jogszabályi tilalom alá esik, illetve mert az állam képviseletére vonatkozó szabályok speciális eljárási kérdéseket vetnek fel.
Haszonélvezet, használati jog és az elbirtoklás korlátai
A Ptk. az egyes jogintézmények kapcsán tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor valamilyen jog elbirtoklással megszerezhető. A haszonélvezet (használat) kapcsán a Ptk. ilyen rendelkezést nem tartalmaz és az a bírói gyakorlat - törvényi rendelkezés hiánya miatt - eddig következetesen kizárta. A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv sem teszi lehetővé a haszonélvezeti (használati) jog elbirtoklással való megszerzését. Ennek indoka: a haszonélvezet személyhez kötött állagjog, amelynek jogosultja a más tulajdonában lévő dolgot rendeltetésszerűen birtokolhatja, használhatja.
Elbirtoklás jogcímű bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba
Fontos kiemelni, hogy magáról az elbirtoklás tényéről automatikusan a földhivatal nem szerez tudomást. A tulajdonszerzés bejegyzése két módon lehetséges. Az egyik, ha maga a tulajdonos elismeri, hogy az elbirtokló megszerezte az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján, melyről ügyvéd vagy közjegyző által készített és ellenjegyzett okirat születik, melyben a tulajdonos hozzájárul a tulajdonjog bejegyzéshez. A másik módja a peres út. Ebben az esetben az elbirtokló bíróság előtt köteles bizonyítani, hogy a dolgot sajátjaként, szakadatlanul 15 éven keresztül birtokolta. Ilyenkor a bírósági jogerős ítélete lesz majd a bejegyzés alapjául szolgáló okirat.
Jogorvoslat, peres stratégia és bizonyítás
A tulajdonosnak sok lehetősége nincsen, vagy elfogadja az elbirtoklás tényét, vagy bíróság elé viszi az ügyet. Ilyen esetekben pedig a bíróság ítélete adja majd a földhivatali bejegyzés jogalapját. A felperesnek az elbirtoklás törvényi feltételeit kell bizonyítania a perben, ha az alperes vitatja a keresetet. Mivel konjunktív feltételekről van szó, az összes feltétel fennállása bizonyítás tárgya. Kiemelkedő jelentősége van az elbirtoklással való tulajdonszerzés bekövetkezése időpontjának, mert ettől függ számos jogkövetkezmény, valamint az, hogy az elbirtoklás esetleg megszakadt-e.
Különleges esetek: jogutódlás és jogelőd idejének beszámítása
A Ptk. szerint az elbirtokló jogelődje elbirtoklási idejét a sajátjához hozzá számíthatja. Ilyen esetben azt is kell bizonyítani, hogy a jogelőd tekintetében is fennálltak az elbirtoklás feltételei. Igen gyakran előfordul, hogy az állapítható meg a bizonyítás eredményeként, hogy már a jogelőd életében bekövetkezett az elbirtoklás. Ebben az esetben a jogutód, a peres fél nem elbirtoklással, hanem a jogelőd elbirtoklásán keresztüli közbenső jogszerzés útján örökléssel szerzett tulajdonjogot az ingatlanon.

Miért érdemes profi jogi segítséget igénybe venni?
Mint láthattad, ingatlanok elbirtoklásához nem elegendő a tulajdonjog megszerzése, az ingatlan nyilvántartási bejegyzés is feltétele annak, hogy teljes értékű tulajdonossá válj. Emellett főszabályként vagyonszerzési illetéket is fizetned kell, amelynek mértéke a forgalmi érték 4%-a. Ugyanakkor kedvezmények és mentességek egyaránt léteznek, ha pedig jogosult lennél valamilyen fizetési könnyítésre, egy ügyvéd minden ilyen lehetőségre fel fogja hívni a figyelmedet. A peres eljárásban pedig téged terhel annak bizonyítása, hogy az elbirtoklás törvényi feltételei maradéktalanul teljesülnek, ezért a jogi képviselet és a peres tapasztalat különösen fontos lehet.
Gyakorlati tanácsok a védekezéshez és perindításhoz
- Ha tulajdonosként akarod érvényesíteni jogaidat, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy ellen kell pert indítani. Gyakran olyan tulajdonosról van szó, akiről már régen nem tudnak semmit; ilyenkor a bíróság ügygondnokot rendelhet.
- Az elbirtoklás megakadályozásához a tulajdonos számára fontos a birtok visszaszerzése iránti igény bírósági érvényesítése, vagy a tulajdonosi jogosítványok tényleges gyakorlása (pl. eladás, jelzálog, végrendelet).
- Közös tulajdon esetén érdemes különösen körültekintően eljárni: a többi tulajdonostárs jogainak védelme érdekében a bíróság fokozott szigorral vizsgálja az elbirtoklás tényeit.
További jogszabályi és bírói gyakorlatra épülő megfontolások
A Ptk. és annak joggyakorlati értelmezése alapján az elbirtoklás szabályai szigorú feltételekhez kötik a tulajdonszerzést. A bírói gyakorlat részletes, esetszintű megvilágítással fejti ki, hogy mely körülmények alkalmasak a sajátjakénti birtoklás megállapítására, és melyek vezetnek az elbirtoklás kizárásához. A jogesetekből kitűnik, hogy a birtoklás külvilág felé történő egyértelmű megnyilvánulása, a terhek viselése, valamint a tulajdonos passzivitásától független, tartós és végleges magatartás döntő jelentőségű.
| Jogcím / helyzet | Elbirtoklás lehetősége |
|---|---|
| Ingatlan - sajátkénti, szakadatlan birtoklás 15 év | Lehetséges, ha minden feltétel fennáll és nincs megszakítás |
| Ingó dolog - sajátkénti, szakadatlan birtoklás 10 év | Lehetséges, ha jogszerű átadás és nincs erőszakos szerzés |
| Haszonélvezet / használat | Nem szerezhető elbirtoklással (Ptk. alapján, bírói gyakorlat) |
| Közös tulajdon - tulajdoni hányad | Lehetséges, de fokozott szigorral vizsgálják |
Az elbirtoklás jogintézménye révén mind az ingatlanok, mind az ingók tulajdonjoga megszerezhető 15, illetve 10 évi sajátként történő birtoklás után; ugyanakkor a részletes szabályok, kivételek és a bírói gyakorlat ismerete nélkülözhetetlen a sikeres ügyintézéshez.
tags: #elbirtoklas #haszonelvezo #perben #allasa
