Az elektronikus építési napló megszűnésének és változásainak áttekintése
Az elektronikus építési napló (e-napló) bevezetése 2013. október 1-jén jelentős változást hozott az építési folyamatok dokumentálásában. Azóta az építésügyi jogszabályok több alkalommal is módosultak, érintve az e-napló szabályozását. A 2017. január 1-jén hatályba lépett 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet egységesítette az elnevezést, mindenhol e-építési naplóként hivatkozva rá, és pontosította a készenlétbe helyezés szabályait.
Az e-építési napló célja az építkezések dokumentálásának modernizálása, az átláthatóság növelése és a hibák nyomon követhetőségének biztosítása. Az e-napló könnyen olvasható, a módosítások és javítások követhetőek, így az építtető és a fővállalkozó kivitelező irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatai egyszerűsödnek.
Az e-építési napló készenlétbe helyezése és megszüntetése
Az e-építési napló készenlétbe helyezése az építtető feladata, aki az építkezés adatainak megadásával és a rendszerhasználati díj befizetésével teszi ezt meg. A fővállalkozó vagy megrendelő vállalkozó kivitelező az alvállalkozói szerződés adatainak rögzítésével párhuzamosan helyezi készenlétbe az alvállalkozók e-alnaplóit. A készenlétbe helyezés megszüntetése elsősorban az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságokat érinti.
A készenlét megszüntethető egy év elteltével bontás tudomásulvétele esetén. Ha a használatbavételi engedély rendelkezik a hiányzó építési tevékenységek elvégzésének kötelezettségéről, akkor az építésügyi hatóság szünteti meg az e-építési napló készenlétét e tevékenységek befejezését követően. Az építésfelügyeleti hatóság a készenlétbe helyezés megszüntetése iránt akkor intézkedik, ha az épület felépítését, bővítését tanúsító hatósági bizonyítvány feltöltésre került az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetében.
A 2016. június 30-ig létező bontás tudomásulvétele kapcsán a megszüntetés építésügyi hatósághoz rendelése ellentétes volt a vonatkozó hatásköri előírásokkal. Ez az eljárás korábban az építésfelügyelet feladata volt, így az ehhez tartozó naplók készenlétbe helyezésének megszüntetése is építésfelügyeleti feladatnak kellett volna lennie.
Változások és könnyítések az e-napló használatában
A "kaláka" építkezések esetében a kivitelezést végzők szakképesítésének igazolását, valamint a felelős műszaki vezető naplóvezetésre szóló szerződését a továbbiakban nem kell feltölteni a készenléti tárhelyre.
Az e-építési napló alkalmazása számítógépet és internetkapcsolatot igényel, de nem szükséges semmilyen programot megvásárolni vagy telepíteni hozzá. Átmeneti internet-hozzáférés hiányában lehetőség van offline naplóvezetésre is, maximum 3 naponkénti kötelező internetes feltöltéssel. Ehhez az ingyenes ÁNYK (Általános Nyomtatvány Kitöltő) programot kell telepíteni.
Az ügyfélkapun keresztül történik a belépés, és a napi jelentések, eseti bejegyzések, napló mellékletek, valamint az offline naplórészek feltöltése. A rendszer előnye, hogy strukturálja a projektben lévő szereplőket, és ellenőrzi azok jogosultságait, ezáltal átláthatóságot biztosít.
A papír alapú naplóhoz való visszatérés oka sok esetben az, hogy nem hivatalos és nem kötelező, így megfelelő és megszokott felületet biztosít az események rögzítésére anélkül, hogy bármilyen kötelezettséggel járna. Azonban építési napló nélkül az építkezésnek nincs semmilyen dokumentációja, nem igazolható, hogy mikor, milyen munkákat végeztek el, milyen megoldásokat alkalmaztak például a később eltakart szerkezeteknél.
Rendszerhasználati díjak és új szabályozások 2025-től
A 2025. március 1-jén hatályba lépő jogszabály-módosítások értelmében az e-építési napló alkalmazásnál éves rendszerhasználati díj kerül bevezetésre, és változnak a rendszerhasználati díjak.
A rendszerhasználati díjat az e-építési napló készenlétbe helyezését megelőzően és évente, legkésőbb a készenlétbe helyezés évfordulóján kell megfizetni. Az éves rendszerhasználati díjfizetési kötelezettség minden készenléti állapotú e-naplóra vonatkozik, a készenlétbe helyezés időpontjától függetlenül. Amennyiben az építtető az éves rendszerhasználati díjat a fordulónapig nem fizeti meg, az alkalmazás Üzemeltetője (Lechner Tudásközpont) az e-naplót felfüggesztett állapotba helyezi.
A rendszerhasználati díjak mértéke a következőképpen módosul:
| Építményérték (Ft) | Rendszerhasználati díj (Ft) |
|---|---|
| 0-50 000 000 | 1 755 |
| 50 000 001-100 000 000 | 2 600 |
| 100 000 001-250 000 000 | 97 500 |
| 250 000 001-500 000 000 | 243 750 |
| 500 000 001-1 000 000 000 | 487 500 |
| 1 000 000 001-3 000 000 000 | 975 000 |
| 3 000 000 000 felett | 3 000 000 |
Az e-napló készenlétének megszüntetése
Az általános e-napló készenlétét az eljáró általános építésügyi hatóság szünteti meg bizonyos esetekben. Az e-napló készenléti állapotát az "Építtető" vagy "Építtető meghatalmazottja" szünteti meg, ha az e-napló típusaként "E-építési naplóvezetési kötelezettség alá nem tartozó kivitelezési tevékenység (építés, bontás)" került rögzítésre, és valamennyi naplórész lezárt állapotú.
tags: #elektronikus #epitesi #naplo #megszunese