Eljárási illeték és tőkeemelés Kft.-ben: jogi és költségvetési összefoglaló
2016. évközi módosításai után lehetőség nyílt a korábban magasabb összegű bírósági eljárási illeték egy részének visszaigénylésére, amelyet a NAV-hoz kellett benyújtani 2017. március 15-ig. Az érintett Kft.-k pedig olyan tőkeemelést és társasági módosítást kezdeményeztek, amely kötelező tőkeemelés mellett más módosításokat is érintett.
Mi számít tőkeemelésnek és melyek a kapcsolódó illetékek?
Jegyzett tőke emelésekor három mód közül választhatnak a cégek: pénzbeli hozzájárulás, apport, vagy a törzstőkének felüli vagyon terhére történő tőkeemelés. A cikk szerint a Kft. minimális törzstőkéje 3 millió forint, amit a létesítő okiratban is meg lehet határozni. A tőkeemeléshez kapcsolódó illeték megfizetése általában a 15.000 Ft vagy 40.000 Ft közötti összeg lehet attól függően, hogy a változásmenedzsment milyen más módosításokat érint egyszerre (például székhely, cégadatok, stb.). A törzstőke felemelésének illetéke 40.000 Ft, amely a változásbejegyzési illetékkel egyetért. Ezen felül kb. 3.000 Ft közzétételi díj is felmerülhet, az ügyvédi díj pedig egyedi megállapodás kérdése.
Kiktől és hogyan igényelhető vissza az illeték egy részének visszaigénylése?
Az Illetéktörvény tekintetében kialakult átmeneti rendelkezések értelmében a 2016. március 15. és 2016. december 31. közötti időszakban a Polgári Törvénykönyv által előírt tőkeemelés és egyéb módosítások vonatkozásában fellépő illetékes problémákra volt lehetőség visszaigénylésre. A visszaigénylés kérelmét a NAV-hoz kellett benyújtani, a beadványhoz csatolni kellett a cégbíróság változásbejegyző végzésének és a cég legfőbb szerve tőkeemelésről szóló határozatának másolatát. A visszaigénylés határideje 2017. március 15-ig szólt.
A Ptké és kapcsolódó jogszabályok hatása a tőkeemelésre és illetékekre
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezések 11. §-a előírja a jogi személyek részére az új Ptk. hatályos rendelkezéseihez való igazítást. A 2016. évi I. törvény módosításai meghosszabbították egyes korlátolt felelősségű társaságok esetében a határidőt a 3 millió Ft alatti jegyzett tőkével rendelkező társaságok számára. A Ptké. 12. § (4) bekezdésének hatálybalépésével az illeték és közzétételi díjak megfizetését illetően bizonyos feltételek enyhültek, különösen, ha az adott változás kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez igazítással jár együtt.
Mi számít "elsőbbségi jog" és hogyan érinti a tőkeemelést?
A tőkeemelés során a tagok elsőbbségi joga a törzsbetét arányában illeti meg a részvételi lehetőséget. Ha a tag nem él elsőbbségi jogával, a továbbiakban a további tagok élhetnek e joggal. Az elsőbbségi jog védelme azért fontos, mert csak az érintett tagok részvételével alakulhat ki a felemelt törzstőke. A határidő az elsőbbségi jog gyakorlására 15 nap a határozat meghozatala után, ezt követően a taggyűlés kijelölhet egyes személyeket a nem pénzbeli hozzájárulás értékének biztosítására?
Hogyan történik a tőkeemelés számviteli és jogi menete?
A jegyzett tőke emelése három fő módon hajtható végre: pénzbeli hozzájárulás, apport, vagy a törzstőkén felüli vagyon felhasználása. A törzstőke emelésének teljes összege a cégbíróság bejegyzésének időpontjával kerül könyvelésre. A könyvviteli tételek és a becsült költségek (pl. illeték, közzétételi díj, ügyvédi díj) részletezése a csatolt dokumentumok alapján történik. Amennyiben az emelés része apport vagy tőkeemelés eredménytartalékból történik, akkor a vezető tisztségviselő köteles ezt a tényt rögzíteni és a hatályos számviteli előírások szerint a könyvelésbe vinni.
Mit jelentenek a legfontosabb fogalmak a gyakorlatban?
- Jegyzett tőke: a cég alaptőkéje, amelyet a törzstőke emelésével növelnek, és amely minimuma a társaság formájától függ (Kft. esetén 3 millió Ft).
- Törzstőke: a tagok törzsbetéteinek összessége; a Kft. esetében ez a jegyzett tőke.
- Apport: nem pénzbeli hozzájárulás; lehet tárgyi eszköz, követelés vagy más értékű jog.
- Elsőbbségi jog: a tagok elővásárlási joga a tőkeemelésnél a törzsbetéteik arányában.
- Eljárási illeték: a cégbejegyzés és változásbejegyzés járulékos költsége, amelyet illetékkötelezettség terhel, kivéve egyes eseteket, amikor azokra méltányosság vagy mentesség vonatkozik.
Gyakorlati példák a tőkeemelés költségeiről
A törzstőke emelés kapcsán a legfontosabb költségek: 40.000 Ft illeték a változásbejegyzésért, 3.000 Ft közzétételi díj, és az ügyvédi díj, amely mértéke egyedi megállapodás kérdése. Ezeken felül a könyvelés és a cégbírósági bejegyzés adminisztrációs költségei is felmerülhetnek. Ha a tőkeemelés részben apportból vagy eredménytartalékból történik, a költségek egy részét el lehet kerülni vagy csökkenteni lehet az előírások szerint.
Összegző szemlélet: mikor érdemes tőkeemelni?
Ha egy Kft. jegyzett tőkéje a 3 millió Ft-ot nem éri el, a tőkeemelés lehetősége és költségei különösen relevánsak lehetnek. A Ptk. hatálybalépése óta a törzstőke emelése részben vagy egészben lehet pénzbeli hozzájárulásból vagy apportból történő finanszírozású. Ebben az esetben a tagok elsőbbségi joga és a határidők betartása nélkülözhetetlen a zökkenőmentes folyamat érdekében. A cég bejegyzéséhez szükséges változásbejegyzési kérelem benyújtásának határideje általában 30 nap a döntés meghozatalát követően.
Fontos, hogy a tőkeemeléshez kapcsolódó jogi tanácsadás és egyedi körülmények szerinti testreszabás szükségessége miatt érdemes jogi szakemberrel konzultálni. A cikk rögzíti a legfontosabb eljárási és számviteli elemeket, de a konkrét helyzetek részletei alapján a jogi tanácsadás elengedhetetlen.
tags: #eljarasi #illetek #kft #tokeemeles