Energiahatékony gyárépületek építése: jogi keretek, módszerek és gyakorlati útmutató

A rendelet célja az épített környezet energiahatékonyságának növelése az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításával és alkalmazásával. A hatályos jogszabályok szerint az energetikai megfelelőség meghatározása és igazolása minden új és jelentős felújítású épületre vonatkozik, kivéve a kivételekkel érintett eseteket.

A jogi keretek és alkalmazhatóság

A 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének h) pontja alapján kiadott rendelet azokat az épületeket és épületelemeket érinti, amelyekre a kormányrendeletben meghatározott energiahatékonysági előírások vonatkoznak. Kivételt képeznek például a műemlék épületek vagy helyi védelem alatt álló épületek, illetve az állatkert és az állatotthon épületei. A rendelet továbbá részletezi az alternatív energiaforrásokra és a modern épületautomatizálási rendszerekre vonatkozó fogalmakat, legyen szó megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált rendszer vagy kapcsolt energiatermelésről.

Az épületenergetikai tanúsítás kötelező jellegű, és az épületek egészére, illetve zónákra, helyiségekre vonatkozó számításokat együttesen vagy részletekben is elfogadhatja. Az összesített energetikai jellemző (Ep) értékét a különböző funkciójú egységek figyelembevételével határozzák meg, és az épület rendeltetésétől függően kell meghatározni határértékeit. Az egyes rendeltetési egységek eltérő követelményai esetén a tervezés során figyelembe kell venni mind a legnagyobb funkciót, mind a térfogatarányos súlyozást.

Az Európai Unió irányelvei és rendeletei, mint az energiamegtakarítási stratégiák hosszú távú felújítási tervei, a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és a 2018/844 irányelv, meghatározzák, hogy a tagállamok miként tehetik közelebb az épületállományt a karbonsemleges jövőhöz. A közel nulla energiaigényű épületek követelményei mellett a költségoptimalizált követelmények is lényegesek, és gyakran összetett döntéseket igényelnek a finanszírozási támogatások és adókedvezmények keretében.

Mi a közel nulla energiaigényű (KNE) épület és hogyan viszonyul a költségoptmizált között?

A közel nulla energiaigényű (KNE) épületek olyan törekvések, amelyek az összesített energetikai jellemző és a megújuló energiaforrások részaránya alapján 2018-2024 közötti átmeneti időszakban kerülnek elismerésre. A KNE épületek fajlagos hőveszteségtényezője szigorúbb, mint a költségoptimalizált szint, és az energiahatékonyságot egy összetett mérőszámban, az Ep-ben mérik. A költségoptimalizált szint viszont a megtakarítási költségek és a beadott beruházások arányát vizsgálja, és gyakran lehetővé teszi bizonyos projektek számára, hogy egyszerűbb engedményeket élvezzenek. A döntést befolyásolja az állami támogatások és a hitelkeretek is.

Az épületek energiahatékonysága nem csupán jogi kötelezettség: a jobb hatékonyság a működési költségek csökkenését, a környezeti hatások mérséklését és a hosszú távú fenntarthatóságot szolgálja. A szakmában ezért gyakran hangsúlyozzák, hogy a legolcsóbb energia az, amit el se használunk, és a lehető legnagyobb hatékonyság érhető el a tervezés korai fázisában.

Gyakorlati útmutató gyárépítéshez és felújításhoz

1) Tervezés előtti szakaszok

• Új épületnél meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek, és figyelembe venni a 6. mellékletben meghatározott módszereket. A számításokat a 6. melléklet, a 3. és 4. mellékletek útmutatása alapján kell végezni.
• Meglévő épület jelentős felújítása esetén meg kell vizsgálni a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét a 4. melléklet vagy az MSZ EN 15459 számítási módszere szerint. A vizsgálatnak ki kell terjednie a tűzbiztonságra, beltéri levegő minőségére és földrengésállóságra is.

2) Rendszer- és elemelemzés

• Alternatív energiaforrásokon alapuló decentralizált rendszerek, kapcsolt energiatermelés, táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, valamint hőszivattyú rendszerek értékelése.
• Épületautomatizálási és -szabályozási rendszer beépítésével az energiahatékony üzemeltetés támogatása.
• Épületelem és épülettechnikai rendszer elemeinek értékelése a teljes energiafelhasználás szempontjából.

3) Számítási és ellenőrzési követelmények

• Az összesített energetikai jellemző Ep meghatározása minden épületre vonatkozóan, és a zónákra bontás szükségessége a funkciók alapján.
• Az új épületeknél a közel nulla energiaigénynek való megfelelés kiváltható költségoptimizált megoldásokkal is a megfelelő feltételek szerint, de hosszú távon fenntartható megoldások előnyösebbek lehetnek.

Energiahatékonyság gyakorlati tippek gyárakban

- Hőszigetelés javítása: a homlokzatok és tetők utólagos vagy alapkőzetbe épített szigetelése jelentős energia-megtakarítást hozhat. Minden 1 Celsius-fokkal alacsonyabb beltéri hőmérséklet 10%-os fűtési energiamegtakarítást eredményezhet.

- Nyílászárók és világítás

• Modern, energiahatékony ablakokra és ajtókra történő cserével csökken a hőveszteség.
• LED világítástechnika és energiatakarékos berendezések alkalmazása a belső terekben.

- Épületautomatizálás

• Intelligens szabályozó rendszerek bevezetése a fűtés-hűtés, szellőztetés és világítás területén a gazdaságos üzemeltetés érdekében.

- Megújuló energiaforrások integrálása

• Decentralizált rendszerek és kapcsolt energia mellett a primer energiahatékonyság javulhat, csökkentve a külső energiafüggőséget.

Épület-energetikai tanúsítás: mit érdemes tudni?

Az energetikai tanúsítvány kiállításában jogosult szakemberek a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő tanúsítókkal dolgoznak. A tanúsítvány tartalmazza az Ep értékét, a javasolt fejlesztéseket és a feltételeket, amelyek alapján a beruházás vagy felújítás megtérülése várható. A tanúsítvány 10 évig érvényes, kivéve ha jelentős felújítás vagy átépítés történik, akkor új tanúsítvány szükséges.

A kötelezettségek a hatályos rendeletek és az épület típusától függően változnak: adásvételhez, bérbeadáshoz és energetikai pályázatokhoz kapcsolódóan is meg kell jeleníteni a tanúsítás sorszámát a hirdetésekben. A közösségi és közintézményi beruházásoknál is kiemelt szerepe van az energiahatékonyságnak a finanszírozás és a támogatások megítélésében.

Energiahatékonyság és karbonmentesség: hosszú távú célok

Az EU irányelvei szerint 2050-re a tagállamoknak karbonsemleges és dekarbonizált épületállománnyal kell rendelkezniük. Ehhez hosszú távú felújítási stratégiákra van szükség, amelyek megvalósítását ütemezetten, mérhető eredményekkel kell követni. A közel nulla energiaigény eléréséhez gyakran szükség van a meglévő épületállomány energiahatékonyságának fokozására és a megújuló energiaforrások arányának növelésére.

Infografika és vizuális elemek

Adatok és gyakorlati számítások

A közel nulla energiaigényű épületek és a költségoptimalizált követelmények közötti döntést több tényező összhatása rendezi: a fajlagos hőveszteségtényező, az Ep értéke, a megújuló energia részaránya és a felhasznált energiafajták aránya. A többfunkciós gyárépületek esetében érdemes az összesített jellemzőt és a funkciók közötti súlyozást külön vizsgálni a tervezési alapadatok meghatározásakor. A 6. melléklet és a 8. melléklet fontos referenciapontok a tervezés megvalósításához.

tags: #energiahatekony #gyarepuletek #epitese #torveny

Népszerű bejegyzések:

• Kihívások és lehetőségek a biomassza erőművekben
• Raklapból és gabionból készített kerti pihenő és dekorációk
• Eladó házak Erdőbényén
• Részletes útmutató a vidéki otthonok felújítási pályázatáról
• Nyaralóépületek gyors felállítása