Engedély nélküli közterületen való építés: jogi következmények, eljárások és gyakorlati tudnivalók
Engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet annak rendeltetésétől eltérően kívánja használni. Az engedély meghatározott idő elteltéig, megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy visszavonásig érvényes. Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni.
Ha engedély, bejelentés nélkül építkezünk, két út áll előttünk: vagy lebontjuk az engedély nélkül épített építményt, vagy fennmaradási engedélyt kérünk. Tudnunk kell, hogy fennmaradási engedélyt csak akkor kaphatunk, ha az építmény egyébként a jogszabályi előírásoknak megfelel. A fennmaradási engedély kiadásával egyidőben kiszabják az építési bírságot is.
Ugyancsak kiszabhatnak építési bírságot, ha az épületet nem a terveknek megfelelően építjük meg, szabálytalan megoldásokat alkalmazunk. Nagyon gyakori, hogy a tervektől eltérően minden irányban „csak egy kicsit nagyobb” házat építünk, különösen akkor, ha a beépítési lehetőségek miatt nem terveztethettünk az igényeinknek megfelelő méretű épületet. Az elfogadott mérettűrésre pontos szabályok vonatkoznak: az épület elhelyezése a telken legfeljebb 10 cm-t térhet el a tervtől. Az épület méretei általában maximum 1 százalékkal, de legfeljebb 0,5 m-rel térhetnek el a tervezettől.
Közterület rendeltetésétől eltérő használata: mikor kell engedély?
Engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet annak rendeltetésétől eltérően kívánja használni. Ha a közterület ideiglenes jellegű használata, építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. özút és járda területét érintő közterület-használati engedély megadásához az I.
rendezvény, árusítás, vásár, mutatványos tevékenység, stb. A hozzájárulások kiadása után kerül sor a közterület-hasznosítási szerződés megkötésére. A Debreceni Közterület Felügyelet a szerződéskötéshez szükséges engedélyek esetében közterület hasznosítási szerződést köt.
A fenti rendelkezések alapján a közterület-hasznosítási szerződés megkötésének feltétele a polgármesteri és - amennyiben szükséges - a közútkezelői hozzájárulás és a közterület tisztántartásáról és a zöldterület védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott zöldterület rendeltetéstől eltérő használatához adott hozzájárulás, továbbá amennyiben szükséges Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Debrecen Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 45/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet szerinti bejelentési eljárás lefolytatása során kiállított a tevékenység tudomásul vételéről szóló jegyzői igazolás, melyeket Debrecen Megyei Jogú Város jegyzője nevében Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városüzemeltetési Osztálya, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere nevében Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Vagyonkezelési Osztálya, a polgármester nevében Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Zöldterületi Osztálya, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Főépítésze adja ki.
A Rendelet 8.§ (2) bekezdése alapján „A közterület-használati díjat a 2. 200 m2 nagyságú, vagy annál kisebb alapterület esetén a 2. a 200 m2 feletti területrész után 500 m2-ig a 2.
MegnevezésÖsszeg1közterületbe 10 cm-en túl benyúlóa)homlokzat, portál, kirakatszekrény1.700.- Ft/évb)előtető1.700.- Ft/m2/évc)ollós ponyvatetőingyenes2árusító- és egyéb fülke1.700.-Ft/m2/hó3mozgatható árusító állvány (Polgármester helykijelölése szerint, minimum egy hónap időtartamra adott engedélye alapjána)első m21.600.- Ft/m2/hób)második m21.400.- Ft/m2/hóc)harmadik és minden további m21.200.- Ft/m2/hó4építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag-tárolás lakásépítésnél (felújítás, javítás is) a közterület használatba-vételi engedély átvételétől számított 31.
Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni. A hozzájárulások kiadása után kerül sor a közterület-hasznosítási szerződés megkötésére.
Debreceni sajátosságok: természetvédelmi terület és településkép
A Rendelet 3. Debrecen város természetvédelmi területén történő közterület használathoz Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője, mint I. a 3. az 5. az 5. az 5. az 5.
A hozzájárulások kiadása után kerül sor a közterület-hasznosítási szerződés megkötésére. A Debreceni Közterület Felügyelet a szerződéskötéshez szükséges engedélyek esetében közterület hasznosítási szerződést köt.
Filmforgatás közterületen: speciális szabályok és túlhasználat
A Rendelet 15. § -a alapján a közterület filmalkotás - ideértve a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet, valamint azokat az eseteket is, amikor a közterület használatra csak a filmforgatáshoz kapcsolódó technikai jellegű tevékenység, illetve a stáb parkolása miatt kerül sor - forgatása céljából a közterület használat iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál kell előterjeszteni. A kérelmet a közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának részletes szabályairól szóló 302/2016. (X. 13.) Kormányrendelet 1. az Mktv. 35. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság a közterület használatról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 92. §-a szerinti hatósági szerződésben állapodik meg a közterület használójával.
amennyiben a részére átadottnál nagyobb közterületen, vagy az (1) bekezdésben rögzítettől eltérő tevékenységet folytat, vagyis jogellenes közterület-használatot valósít meg, a túlhasználattal, illetőleg a szerződéstől eltérő tevékenységgel érintett területre vonatkozóan a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 3. a szerződés megszűnése, vagy annak visszavonása esetén köteles a közterület eredeti állapotát saját költségén a megszűnéstől vagy visszavonástól számított 15 napon belül helyreállítani és a közterületet megtisztítani. Amennyiben a fenti határidőn belül ennek nem tesz eleget, a Debreceni Közterület Felügyelet felszólítja erre.
amennyiben a filmforgatás közutat érint, a kérelmező köteles a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. a közterületi filmforgatást akadályozó, de a közterület-használónak fel nem róható esetben (pl.: csőtörés), valamint rendkívüli természeti események esetén (pl.: árvíz, tűzvész, viharos időjárás) a filmforgatás, illetőleg az ahhoz használt eszközök, felszerelések, esetleges építmények és a stáb járművei nem akadályozhatják a rendkívüli körülmények megszüntetését, a következmények elhárítását, az ilyen jellegű eseménnyel összefüggésben szükségessé váló élet-és vagyonmentési, kárelhárítási, illetve hibaelhárítási munkálatok elvégzését.
A közterületek filmforgatási célú használatának díjai a használat célja szerint az Mktv. 3. melléklet 5. és 6. a) közlekedés elől elzárt terület: A filmforgatás által nem használt, de a filmforgatás érdekében a gyalogos és a járműközlekedés elől elzárt terület. A biztonsági terület nagyságának a forgatási terület nagyságával arányos mértékben kell állnia. A Rendelet 15.§ (6) bekezdése alapján „Oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztő témájú, vagy filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő filmalkotásokkal kapcsolatos filmforgatási célú közterület használat esetén az Mktv. 3. melléklet 5. és 6. A Rendelet 15.§ (7) bekezdése alapján „A közterületek filmforgatási célú használata díjának megfizetése alól mentesség kizárólag abban az esetben adható, amennyiben közérdekű célokat szolgáló filmalkotással kapcsolatos filmforgatási célú közterület használat valósul meg.
Engedély nélküli építés és fennmaradási eljárás
Ez gyakran két lépcsőben történik: az építmény először ideiglenes fennmaradási engedélyt kap, ekkor a bírság 30%-át kell megfizetni. A végleges fennmaradási engedély kiadásakor kell megfizetni a maradék 70% bírságot. Az építési bírságok mértékét, és a kiszabás rendjét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) kormányrendelet szabályozza. A rendeletben pontosan összegben adják meg az egyes építményekre vonatkozó díjszámítási alapot.
Így például családi ház, üdülő építés alapdíja 140 ezer Ft négyzetméterenként, melléképületé 100 ezer Ft/m2. A bírság alapdíját megszorozzák a szabálytalanul épített építmény alapterületével, térfogatával, illetve a készültségnek megfelelő szorzóval. A bírság összege az engedély nélküli építés esetén az így kapott összeg 50 százaléka, szabálytalan építés esetén 40 százaléka. Bejelentés elmulasztása esetén, vagy engedély nélkül építhető, de szabálytalan építés esetén 20 százalék. Fontos tudni, hogy az építési bírságot 60 napon belül, egy összegben kell megfizetni.
Családi ház esetén a leggyakoribb eset, ha az épületet engedély nélkül, vagy szabálytalanul bővítjük. 10 m2 bővítés esetén az alapdíj 10*140 ezer Ft, azaz egymillió-négyszázezer Ft. Engedély nélküli építés esetén a bírság 50%, tehát ha a falak állnak: 1 400 000*0,2*0,5=140 000,- Ft lesz a bírság. Szabálytalan építés esetén, pl. ha az épület nagyobb a tervezettnél, a megengedett mérettűrésből kilógó területet veszik alapul, és az módosítják a szorzókkal. Gyakori eset a bejelentés nélkül épített melléképület. Például egy 20 m2 alapterületű garázsépítés alapdíja 20*100 ezer Ft, azaz kétmillió Ft.
Önkormányzati díjszabás és gyakorlati példák
MegnevezésÖsszeg1közterületbe 10 cm-en túl benyúlóa)homlokzat, portál, kirakatszekrény1.700.- Ft/évb)előtető1.700.- Ft/m2/évc)ollós ponyvatetőingyenes2árusító- és egyéb fülke1.700.-Ft/m2/hó3mozgatható árusító állvány (Polgármester helykijelölése szerint, minimum egy hónap időtartamra adott engedélye alapjána)első m21.600.- Ft/m2/hób)második m21.400.- Ft/m2/hóc)harmadik és minden további m21.200.- Ft/m2/hó4építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag-tárolás lakásépítésnél (felújítás, javítás is) a közterület használatba-vételi engedély átvételétől számított 31.
Az engedély meghatározott idő elteltéig, megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy visszavonásig érvényes. Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni. A hozzájárulások kiadása után kerül sor a közterület-hasznosítási szerződés megkötésére.
Jogeseti tanulságok: közterület jogosulatlan igénybevétele és helyreállítás
A helyszíni szemle jegyzőkönyv mellékletét képezi a ... . hrsz. alatti felperesi tulajdonban lévő ingatlan ingatlan-nyilvántartási határát valamint azon területrészeket, amelyek a szomszédos ..., valamint ... . hrsz-fá ingatlanrészhez tartozó területek, azonban azt ténylegesen a felperes birtokolja oly módon, hogy ezen területet leburkolta a zöldbeton burkolattal és ezen a területen gépjármű várakozóhelyek kerültek kialakításra a felperes ... felőli oldalon valamint kialakításra került a ... szálloda felé egy kovácsolt vas kapu és útcsatlakozás illetőleg bejárat.
Az engedély meghatározott idő elteltéig, megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy visszavonásig érvényes. Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni. Az elsőfokú hatóság 2012. január 1. napján kelt ÉKO:.../2012. számú határozatában a felperest 1.030.500 - Ft közterület-használati díj, valamint 257.625 Ft általános forgalmi adó, összesen 1.288.125 Ft közterület-használati díj megfizetésére kötelezte.
Határozata indokolásában megállapította, hogy a lefolytatott helyszíni szemle alapján és a felperesi Kft. nyilatkozata valamint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján rögzítésre került, hogy a (...) Keleti oldalának teljes hosszában 2,3 - 3,8 m közötti változó szélességben részben beton kockakő, részben zöldbeton burkolat került kialakításra. A burkolati felfestés és kitáblázottság a közterület - 15 férőhelyes - gépjármű parkoló célú igénybevételét igazolja.
2012. május 1. napjáig a közterületre épített térburkolatot és engedély nélkül létesített acél szerkezeteket el kell távolítani a területre humusz réteget kell elteríteni. 2012. május 15-ig fűmagvetéssel, továbbá a ... árok melletti 2 db csonkolásra került fa helyett azonos fajtájú fa ültetésével az eredeti állapotot kell helyreállítani.
Mihez nem kell építési engedély - de közterületet érintve mégis lehet eljárás
Amikor házépítésbe, felújításba vagy kertrendezésbe kezdesz, az egyik legfontosabb kérdés, hogy mihez nem kell építési engedély. Ez nem csak időt és pénzt takarít meg, hanem jelentősen leegyszerűsíti az egész folyamatot. 35 év mérnöki tapasztalatommal segítek eligazodni a 2025-ben hatályos szabályozásban.Gyors válasz: mihez nem kell építési engedély?A 281/2024 rendelet szerint nem kell építési engedély és bejelentés sem kisebb kerti munkákhoz (kerítés, tároló, medence max. 20 m2), valamint belső átalakításokhoz, ha nem érintik a tartószerkezetet. A 300 m2 alatti új lakóépületek egyszerű bejelentéssel építhetők.Fontos!Lehetnek kivételek, mert a helyi építési szabályzat (HÉSZ) ennél szigorúbb követelményeket is meghatározhat.Szüksége lehet egy kerítés létesítéséhez például Településképi hozzájárolásra.
Figyelem! Még ha építési engedély vagy egyszerű bejelentés nem is szükséges, minden esetben be kell tartani a helyi építési szabályzatot (HÉSZ), a településképi rendeletet és az általános építésügyi előírásokat. Tapasztalataim alapján az építtetők gyakran elfelejtik ellenőrizni a helyi szabályozást. Például egy medence esetén országosan nincs engedély-kötelezettség, de a HÉSZ előírhat távolságot a telekhatártól (általában 3 m) vagy maximum beépítettségi %-ot vagy maximált méretet.
Mit tegyek, ha már elkezdtem az építkezést engedély nélkül? Azonnal állítsd le a munkálatokat és kérj tanácsot építészmérnöktől. Több mint 35 év tapasztalattal mondom: mindig előbb tisztázd a szabályokat, csak utána kezdj bele!
Lépésről lépésre: hogyan járjunk el szabályosan közterület érintettség esetén
- Határozd meg a munkálat jellegét - típus, méret, tartószerkezet érintettsége
- Ellenőrizd a jogszabályokat - 281/2024 rendelet, Méptv., TÉKA
- Nézd meg a helyi szabályozást - HÉSZ, településképi rendelet az önkormányzatnál
- Döntsd el az eljárás típusát - nincs kötelezettség / egyszerű bejelentés / építési engedély
- Konzultálj szakemberrel - még egyszerű munka esetén is ajánlott
Javaslat: Már a telekválasztásakor, vagy a gondolat felmerülésekor bízz meg építészt, aki segít a szükséges eljárás meghatározásában, megvizsgálja, az adott helyre mit lehet építeni.
Gyakori buktatók és tévhitek
- A „kicsit nagyobb” probléma - 6 m2-es tárolót tervezel, de 8 m2-re növeled kivitelezés közben. Ez már bejelentést igényel!
- A mobilház-tévhit - A mobilház nem engedélymentes!
- A „csak felújítás” csapda - Ha tartószerkezetet érintesz (falat bontasz, gerendát cserélsz), az már engedélyköteles átalakítás lehet!
- A szomszédok jogai - Még engedély nélküli munkánál is tiszteletben kell tartani a távolságokat, megvilágítást.
Díjfizetés, részletfizetés és határidők
amennyiben a fizetendő díj összege eléri az évi 100.000,- Ft-ot ez irányú kérelme alapján a szerződéskötéssel egyidejűleg legalább az első negyedévi (töredék negyedév esetén ezen időtartamra eső) díjat kell megfizetnie. Ha a közterület-használó részletfizetés iránti kérelmet nem terjeszt elő, az egy évre eső díj teljes összegét meg kell fizetnie a szerződéskötéssel egyidejűleg. Részletfizetés esetén a további időszakokra vonatkozó díjat legalább negyedéves részletekben előre, a tárgynegyedév első hónapjának 5.
Fontos tudni, hogy az építési bírságot 60 napon belül, egy összegben kell megfizetni.
Közterület-használat a vidéki felújítások és tipikus lakossági munkák szempontjából
A vidéki otthonfelújítási támogatás keretében a legtöbb munkálathoz nem szükséges építési engedély vagy bejelentés. Ugyanakkor bizonyos esetekben mégis kell hatósági eljárást indítani. Közművek: Új víz-, csatorna-, elektromos vagy gázhálózat bevezetése, vagy a meglévő hálózatod cseréje. Tető: A tető cseréje, felújítása, szigetelése - Nincs szükség engedélyre, ha az épület magassága nem változik. Melléképületek (nem lakás célú): Nyári konyha, mosókonyha, tároló felújítása. Előtető építése: Az előtető amennyiben az épület homlokzatához kerül rögzítésre, nem építésügyi hatósági engedély köteles, illetve egyszerű bejelentés megtétele sem szükséges.
Fontos megjegyezni, hogy ha olyan tevékenységet végeztünk, amely megváltoztatja az ingatlan alapterületét vagy kinézetét a térképen, akkor a változásokat át kell vezettetni az ingatlan-nyilvántartásban is. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy egy felújítási tevékenységhez szükséges-e engedély vagy bejelentés, érdemes felkeresni az ingatlan fekvése szerinti jegyzőt.
Összehasonlító áttekintés: engedély, bejelentés vagy semmi?
| Építési tevékenység | Eljárás típusa |
|---|---|
| 300 m2 alatti új családi ház | Egyszerű bejelentés |
| 300 m2 feletti lakóépület | Építési engedély |
| Kerítés, kerti tároló (max 6 m2) | Nincs kötelezettség |
| Garázs | Építési engedély |
| Medence (max 20 m2) | Nincs kötelezettség (HÉSZ) |
| Melléképület (max 60 m2) | Egyszerű bejelentés |
| Nyílászárócsere (azonos méret) | Nincs kötelezettség (Településkép) |
| Társasház | Építési engedély |
Figyelem! Lehetnek kivételek, mert a helyi építési szabályzat (HÉSZ) ennél szigorúbb követelményeket is meghatározhat.
Kapcsolódó statisztikák és trendek
A KSH legfrissebb adatai szerint a lakáspiac 2025-ben továbbra is gyenge teljesítményt mutat:2024-ben 13 295 új lakás épült (-29% az előző évhez képest)2025 I-III. negyedév: 7 490 új lakás (-14%)Építési engedélyek száma 37%-kal nőtt: 19 947 lakás (2025 I-III.)Az új lakások 50%-a családi házban épült
Gyakorlati tanács: a településképi és közterületi vonatkozások ellenőrzése
Fontos: a nyílászáró csere, valamint a homlokzat felújítás egyaránt homlokzati megjelenést befolyásoló változtatás. Egyes HÉSZ rendeletek alapján ilyenkor le kell folytatni a településképi eljárást! Szüksége lehet egy kerítés létesítéséhez például Településképi hozzájárulásra.
Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy egy felújítási tevékenységhez szükséges-e engedély vagy bejelentés, érdemes felkeresni az ingatlan fekvése szerinti jegyzőt. Ő tud segíteni az előírások tisztázásában, így elkerülheted a későbbi kellemetlenségeket.
tags: #engedely #nelkuli #kozteruleten #valo #epites