Engedélyezési terv energetika jogszabályok összefüggései és gyakorlati vonatkozásai
A 2012-től kötelező energetikai tanúsítvány az ingatlanvásárlás és bérbeadás szempontjából már alapvető eszközzé vált. Az EU irányelvek és a hazai jogszabályok egymáshoz igazítását azonban sokan vitatják, és számos kérdés foglalkoztatja a piac résztvevőit. A 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról az információnyújtás célját hangsúlyozza, miközben a jogalkotó igyekezett különböző típusú tanúsításokat meghatározni a gyakorlati szituációknak megfelelően.
A rendelet elvi alapjai és a mögöttes EU irányelv
Az Európai Unió 2002/91/EK irányelve alapján megfogalmazott követelményeket a magyar jog is átülteti: a tanúsítvány feladata legyen az ingatlan várható energetikai fogyasztásának információs jellegű közlése. A magyar szöveg úgy fogalmaz, hogy ezek az igazolások pusztán információnyújtás célját szolgálják, minden jogi vagy egyéb következményeket a nemzeti szabályokkal összhangban kell meghatározni. Ennek ellenére a gyakorlati alkalmazást sokszor nehezíti, hogy a tanúsítás kötelezővé tétele megtörtént, de automatikus következmények nélkül alkalmazható marad.
A 176/2008. Kormányrendelet és a tanúsítás típusai
A rendelet alapvető célja, hogy az új építésű ingatlanokra és az állami tulajdonú közhasználatú épületekre vonatkozó részeket 2009. január 1-től, az eladásra és bérbeadásra vonatkozó részeket pedig 2012-től kötelezővé tette. A gondolatmenet azonban nem volt teljes körű az egyéb jogszabályokkal való összhang megteremtésében. A 7/2006 TNM számítási módszere alapján végzett tanúsítás 1. és 2. típusú lehet: 1) teljes energetikai minőségtanúsítvány készítése, 2) meglévő épületek számításos tanúsítása alátámasztó munkarésszel együtt.
Az 5. § megfogalmazása szerint létezik bizonyos kivétel a 50 m2-nél kisebb épületekre, de ezt a kivételt nem a kis épületrészekre, hanem a kis épületekre értelmezik. Így az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületekre egyszerűsítések létezhetnek, de a tanúsítás kötelezettsége továbbra is fennáll a rendelet alapján.
Mit kell tartalmazzon egy tanúsítvány?
A rendelet 6. § szerint a tanúsítvány mindig tartalmazza az Energetikai minőségtanúsítványt, illetve szükség esetén egy alátámasztó munkarészt a meglévő épületek számításos tanúsítása esetén. A gyakorlatban ezt úgy fogalmazzák meg, hogy az 1) típusú tanúsításnál a kivitelezési dokumentáció és az energetikai számítás rendelkezésre áll, és az engedélyezési terv tartalma teljesen megegyezik a megvalósuló kivitelezéssel. A 2) típusú tanúsítás során pedig az ingatlant teljes körűen felmérik, az épületszerkezeteket és gépészeti berendezéseket azonosítják, és a 7/2006 TNM rendelet szerinti energetikai számítást végzik el.
A költésg és az időbeli határidők
A 10. § értelmében a tanúsítás költségei meghatározott óradíjon alapulnak: normál esetben 5500 Ft/óra az alap, de speciális műszeres vizsgálatokkal és tudományos kutatásokkal növekedhet az óradíj fokozottan. Az 1) típusú tanúsításnál maximum 2 óra számítható fel, ha rendelkezésre áll a kiviteli terv, az energetikai számítás és a felelős műszaki vezető nyilatkozata. Ezzel szemben a 2) típusú tanúsítás komplexebb felmérési és számítási folyamatot igényel, ezért a díjat a piaci árképzés határozza meg.
2012 januárjától egyre több olyan ajánlat jelenik meg a piacon, amely „egyszerűsített” tanúsítást ígér - bediktált adatok alapján, helyszíni felmérés nélkül. A jogszabály szerint az ilyen megoldások létezéséről beszélhetünk, de jogszabályi értelemben nem tekinthetők szabályos tanúsításnak. A kifejezés tehát félrevezető lehet, és a valóságban továbbra is a teljes felmérésen és a 7/2006 TNM szerinti számításon alapuló tanúsítás az elfogadott módszer.
Energetikai kategóriák és összehasonlíthatóság
Az energetikai osztályok nem közvetlen fogyasztási adatok, hanem minőségi osztályok. Az A/V arány (A: fűtött térfogat‑ot határoló felület, V: fűtött térfogat) alapján a fajlagos és összesített mutatók értelmezhetők. Például 1,3 A/V arány esetén a lakóépületek esetén 230 kWh/m2év lehet a követelményközelítő fogyasztás, míg paneles épületekben 0,3 A/V arányhoz 110 kWh/m2év lehet a referenciaérték. Az eltérés oka a primer energia-számítás és a teljes rendszer veszteségei.
A primer energia számításakor figyelembe kell venni a nemzetgazdaságos tényezőket is: például elektromos energia felhasználása fats zebra, és annak előállítási veszteségei miatt a végső energiaigény magasabb lehet, mint a ténylegesen számlákon látható energiaszükséglet. A részletes számítás a 7/2006 TNM rendeletben rögzített módszer szerint történik, amely figyelembe veszi a hőátbocsátási tényezőket, a külső és belső hőhidakat, a nyílászárók és egyéb épületszerkezetek tulajdonságait is.
Hagyományos és megújuló rendszerek az energetikai tanúsításban
A modern megközelítés lehetővé teszi megújuló energiaforrások alkalmazását és a kapcsolt energiatermelés integrálását az épületbe. Az épületautomatizálási és szabályozási rendszerek, a hőszivattyúk, a távhő- vagy távhűtés és az energiahatékony szellőztetés mind befolyásolják az összesített energetikai mutatókat. A közel nulla energiaigényű épület (nZEB) követelménye 2026-tól minden új épületre vonatkozik, és a kölcsönzött/támogatott projektekben is előtérbe kerülnek a korszerű, nagyhatékonyságú megoldások.
Új építési kulisszák és a jövő útja
Magyar szabályozás 2026-ban ismét jelentős változásokon megy keresztül: az építési és építésfelügyeleti hatósági eljárások egyszerűsítése, az egyszerű bejelentésre és az engedélyezésre vonatkozó átmeneti szabályok módosításai mind a lakásépítőkre, ingatlantulajdonosokra és befektetőkre gyakorolnak hatást. Minden új építésű épületnek meg kell felelnie a nZEB követelményeknek, és ezt a tanúsítványban elért legalább A besorolás igazolja. A közelmúltban a Nemzeti Tanúsító Központ hálózata országosan 50 partnerrel dolgozik, a helyi mérnökök pedig a legközelebbi ingatlanhoz kapcsolódóan végzik a mérnöki feladatokat.
Gyakorlati tippek és félreértések tisztázása
- Az energetikai tanúsítvány három fő részből áll: az összefoglaló lap, a kalkulációs fejezet, és a javaslati rész.
- A tanúsítványt kizárólag jogosultsággal rendelkező mérnök készítheti el; a kamarai nyilvántartásban szereplő vállalkozó végzi a tanúsítást.
- A tanúsítvány érvényessége tíz év; ugyanakkor akár több adásvétel során is felhasználható.
- Az adásvételi szerződésben kötelező feltüntetni az energetikai tanúsítvány azonosító sorszámát és a vevő által átvételről szóló nyilatkozatot.
- Az ingatlanpiac rohamléptekben reagál a szabályokra; az egyszerűsített tanúsításról szóló félreértelmezések veszélyei erősen jelen vannak a köznyelvben és a médiában is.
Részletesebb példák és gyakorlati tudnivalók
A 7/2006 TNM rendelet különböző használati funkciókra meghatározott követelményértékeket ad meg: lakóépület, oktatási épület, irodaépület. Ha az épület egyéb rendeltetésű, akkor egyénileg kell meghatározni a követelményértéket a melléklet alapján. A számítás a fűtési idény átlagos feltételei között történik, és a referencia-értékhez viszonyítva értelmezhető a vizsgált épület energiaigénye. A primer energia érték a nemzeti energiapolitikákhoz igazodik, és az erőművek veszteségeit is figyelembe veszi.
Az állami és jogi keretek közül kiemelkedő példák: az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás) rendszerében kiállított tanúsítványok HET számmal rendelkeznek, amely a hitelességet és azonosíthatóságot biztosítja. A HET számot a szerződésbe is be kell írni. 2012 óta a tanúsítást tehát már kötelezően és általában a piacon is a részletes felmérés és számítás alapján végzik.
Összefoglaló megjegyzések a gyakorlatról
A kötelezettség célja az információbiztonság és a vásárlói informálódás javítása. A gyakorlati alkalmazásban fontos megérteni, hogy a tanúsítás nem pusztán papírmutató, hanem a tervezés és kivitelezés kritikus minőségi ellenőrzése is egyben. A megújuló energiaforrások és energiahatékony rendszerek fejlődése előrevetíti, hogy a következő években egyre szélesebb körben kövessék a nZEB elvárásokat.
Webes és szakmai források, hivatkozások
A rendeletek és irányelvek részletei a következő alapelemekben érhetőek el: 2002/91/EK irányelv, 176/2008 Korm. rendelet, 7/2006 TNM rendelet, és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó szabályozások. A tanúsítványok hitelesítését az OÉNY rendszere és a HET-szám biztosítja. A hazai szakmai közösség a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építészkamara névjegyzékeiben regisztrált, megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakembereket használja fel a vizsgálatokhoz.
tags: #engedelyezesi #terv #energetika