Engedélyköteles építési tevékenységek és tárolók
Az építési szabályozás folyamatosan változik, így fontos naprakész információkkal rendelkeznünk arról, hogy mely építési tevékenységekhez szükséges építési engedély, melyekhez elegendő az egyszerű bejelentés, és melyeket végezhetünk teljesen engedély nélkül. Különösen a kisebb építmények, mint például a tárolók építése kapcsán merülnek fel gyakran kérdések az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban.
Az építési engedélyezés története és változásai
A 2013 előtt az építkezőknek el kellett gondolkodniuk azon, hogy egy építkezéshez építési engedélyt kell-e kérniük, bejelentést kell-e tenniük, vagy esetleg egyikre sincs szükség. 2013. január 1-jétől pár évig ismét csak két kategória volt: az engedélyhez kötött és az e nélkül végezhető tevékenységek. Az engedély nélkül végezhető tevékenységek listája a 2015. évben több alkalommal, illetve 2016. január 1. napjától is módosult, valamint a legtöbb lakóépület megépítéséhez, bővítéséhez már csak az ún. egyszerű bejelentést kellett tenni. Lényeges, hogy 2017. január 1. napjától az engedélyhez kötött építési tevékenységek köre jelentősen csökkent, illetve 2022 januárjától - az épület térfogatának fogalma miatt - több építési tevékenységet új szabályoknak megfelelően kellett már besorolni.
A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendeletben még csak arra vonatkozóan találtunk listát - igaz, kivételekkel -, hogy melyek voltak engedélyköteles tevékenységek. A 2007. évi Eljárási kódex (37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet) a korábbi kettő helyett már három kategóriát határozott meg: engedélyköteles, bejelentéshez kötött, valamint engedély és bejelentés nélkül végezhető tevékenységeket.
A 2009. október 1-jétől az engedélyköteles kategória is szétvált ún. normál építési engedélyhez (I.), egyszerűsített építési engedélyhez (II.) és bejelentéshez kötött (III.) tevékenységekre, valamint azokat, amelyekhez sem engedély, sem bejelentés nem szükséges (IV.).
A régi Eljárási kódexben (312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.) 2013. január 1-jétől ismét csak két kategória maradt: építési engedélyhez kötött és engedély nélkül végezhető tevékenységek, azzal, hogy a jogszabály az engedély nélküli tevékenységeket sorolta fel.
A Kormány építésügyben megvalósított bürokráciacsökkentő intézkedésének szerves részét képezi a különböző építési munkák építési engedély hatálya alól történő kivétele. Az építtetői hatósági eljárási kötelezettségekben 2017. januárjától további, jelentős mértékű csökkenést tapasztalhatunk, mivel az Eljárási kódexben a mérethatárokat nagyobbrészt egyszerűen eltörölték, így általánosan engedély nélkül építhető kategóriába sorolva ezeket az építményeket.
2021-ben is módosultak az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek meghatározásai. Ezzel egyrészt kibővítésre kerül az engedély nélkül építhető építmények köre, de tulajdonképpen csak hozzáigazítás történik az eddigi főszabályhoz, mivel a meglévő építmények átalakítása, felújítása már eddig sem volt engedélyköteles, így ennek megismétlése felesleges minden építménynél.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) 2024. október 1-jén hatályba lépő rendelkezéseihez kapcsolódóan jelent meg a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (az általunk használt elnevezése: Eljárási kódex). Az új szabályozás alapjaiban változtatta meg az eddigi építésügyi jogi szabályozási rendszert, mivel megszüntette az 1997-óta szolgáló építési törvényt és újat vezetett be. Az építésügyi hatósági engedélyeztetésről 2024. október 1-e után egy új kormányrendelet, „az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről” szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelkezik.
Új épület építése, bővítése és a tárolók
Új épületet építeni, meglévő építményt bővíteni - mint korábban is - alapesetben csak építési engedély birtokában lehet. Ez alól kivételt jelentenek a 300 m2 alatti lakóépületek, családi házak és az azokat kiszolgáló kisebb melléképületek, az egyszerű bejelentésnél taglaltak szerint.
A legújabb jogszabályok alapján a 300 m2 alatti, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépületek építése, a meglévő lakóépületek maximum 300 m2-ig történő bővítése, a lakóépületet kiszolgáló, maximum 60 m2 alapterületű és maximum 6,0 méteres gerincmagasságú, (lapostetős melléképület esetén max. 4,5 méteres párkánymagasságú) tároló építése, valamint az ezek megvalósításához szükséges támfal építése egyszerű bejelentés alapján végezhető.
Ebben az esetben nincs építési engedélyeztetés, hanem a korábbi - 2024 október 1. előtti - egyszerű bejelentéshez hasonlóan megspórolhatjuk a hatósági engedélyezés folyamatát és az építési engedélyezési tervdokumentáció készítését. Ehhez egy megfelelő jogosultsággal rendelkező építészt kell keresni, aki elkészíti az épület egyszerű bejelentéséhez szükséges egyszerűsített kiviteli tervét, majd a tervnek az ÉTDR rendszerbe való feltöltésével a kivitelezés előtt be kell jelenteni az építési szándékot az építésügyi hatóság felé.
A dokumentáció feltöltését követő első munkanaptól számított 21. napon - amennyiben a hatóság ez idő alatt nem tiltja meg a kivitelezést - már lehet is kezdeni építkezni, nem kell engedélyre várni.
Az építtető döntése alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység építési engedély alapján is végezhető.
Egyszerű bejelentés vagy építési engedély?
A 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet alapján az építési tevékenységhez kapcsolódó eljárási rendet az alábbiak szerint kell vizsgálni:
- Elsődlegesen azt kell megvizsgálnunk, hogy az adott tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött-e.
- Ha az adott tevékenység nem egyszerű bejelentéshez kötött, akkor építési engedély alapján végezhető-e.
- Ha se egyszerű bejelentés, se építési engedély nem szükséges, akkor településképi bejelentést kell-e tenni.
Az építésügyi hatóság az építési engedélyhez kötött építési tevékenységek szabálytalanságát szigorúan veszi. A szabálytalan építési tevékenység visszaszorítása érdekében, 2025. október 1-jétől a fővállalkozó kivitelező feladata az építési engedélyhez- vagy egyszerű bejelentéshez kötött építmény alapozásának elkészültéről 3 napon belül e-építési naplón keresztül, eseti bejegyzéssel az építésügyi hatóságot értesíteni.
Egyszerű bejelentési eljárás új lakóépület építése esetén:
Az egyszerű bejelentéshez mellékelni kell az 1. melléklet 1-3. pontjaiban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt. Az építésügyi hatóság tizenöt napon belül az egyszerű bejelentés tudomásulvételét megtagadja és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtiltja, ha a mellékleteket nem vagy hiányosan csatolták, illetve ha a tervező vagy a vállalkozás nem rendelkezik jogosultsággal, összeférhetetlenség áll fenn, nem rendelkezett felelősségbiztosítással, nem csatolta a településképi szakmai konzultációról készített jegyzőkönyvet, vagy nem csatolta az eltérést engedélyező tervtanácsi véleményt.
Az építésügyi hatóság az egyszerű bejelentést hallgatással tudomásul veszi, ha az előírt határidőben az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását nem tiltja meg. Ebben az esetben az építési tevékenység a bejelentés beérkezését követő első munkanaptól számított húsz nap elteltével megkezdhető.
Egyszerű bejelentési eljárás meglévő lakóépület bővítése esetén:
Az egyszerű bejelentés 300 m2 lakóterületet meg nem haladó lakóépületbővítés esetén kell ezt az eljárást alkalmazni! Az építésügyi hatóság az eljárás során kizárólag azt ellenőrzi, hogy az egyszerű bejelentéshez csatolt építészeti-műszaki dokumentáció tartalmazza-e az 1. melléklet 1-3. pontjában előírt tartalmi elemeket. Ha az építészeti-műszaki dokumentáció hiányos, úgy az építésügyi hatóság nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt.
Hiánytalan egyszerű bejelentés esetén az építésügyi hatóság a hiánytalan bejelentésről nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt, az ingatlan tulajdonosát, és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterét. Az építési tevékenység a hiánytalan egyszerű bejelentés benyújtását követő tizenöt nap elteltével, de legkésőbb e naptól számított négy éven belül kezdhető meg.
Normál építési engedélyhez kötött építmények
Az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység kivételével építési engedély alapján végezhető az új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését.
Szintén építési engedélyköteles a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület meghaladja a fent említett méreteket, kivéve bizonyos eseteket. A zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti, építési engedélyhez kötött.
Továbbá, építési engedély szükséges a 1,5 métert meghaladó támfalak építéséhez, a közhasználatú fürdőmedencék építéséhez, a 6,0 méternél magasabb vagy 60 m3-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló elhelyezéséhez építmény építéséhez, a magasles és kilátó építéséhez, bővítéséhez, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja, valamint az emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmények építéséhez, bővítéséhez (bizonyos kivételekkel).
A 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. §-a szerinti építési tevékenységek kizárólag építési engedély alapján végezhetők.
Településképi előírások
Fontos megjegyezni, hogy a településképi rendeletek bevezetése óta minden település meghatározta az adott részeken megengedett vagy elvárt homlokzati, formai, esztétikai előírásokat, melyekhez minden építtetőnek igazodnia kell, függetlenül attól, hogy építési engedéllyel, bejelentéssel, vagy engedély nélkül épít.
A hagyatéki eljárás menete - 2015.12.17. - tv2.hu/mokka
Ezért a tervezés során a tervezőnek át kell néznie a település településképi rendeletét és a rendeletben foglaltak szerint esetlegesen településképvédelmi konzultációt, vagy véleményezést kell lefolytatnia, egyeztetnie kell a település főépítészével.
tags: #engedelyhez #kotott #epitesi #tevekenysegek #tearor