Nyírlugosi építészet: Hagyományok és fejlődés
Nyírlugos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban található. A megye déli határán fekszik, az Alföld északkeleti részén, ezen belül a Tiszántúl síkjából 20-50 méter magasra kiemelkedő Nyírség délkeleti szegletében, a Ligetalján. Ez a vidék a Nyírség legnagyobb futóhomokos területe, felszíne homokbuckák tömegéből áll, ahol a szél parabolabuckákat és szélbarázdákat alakított ki.
Közúton a 471-es főút felől, a Nyíradonynál leágazó 4903-as, vagy a Nyírmihálydinál leágazó 4914-es úton közelíthető meg a legegyszerűbben.
A település aránylag későn, a XIV. században tűnik fel az okleveles adatok között, mint a Gutkeled nemzetség birtoktömbje közé ékelődött birtok. Neve a "lugas" közszóból ered. 1354-ben a Báthori-család ecsedi ága osztozott rajta, és ettől kezdve a család ecsedi ágáé volt. Az 1428-as adatok szerint az Ecsedi uradalomhoz tartozott, mint Báthory birtok. Báthory István országbíró halála után Báthory Gábor fejedelemre, majd ennek halála után Bethlen Gáborra szállt, aki 1627-ben zálogba adta Farkas Istvánnak. Később Rákóczi György vette magához, de Báthory Zsófia visszaadta Farkas Erzsébetnek, akitől gróf Barkóczy János birtokába került.
1607-ben Szabolcs és Szatmár vármegye közös megállapodása alapján Szabolcs megyéhez került, de a fele még mindig Szatmárban volt. 1723-ban a két rész hovatartozása feletti perben kiderült, hogy néhány évtizedig puszta volt, de ekkor már útmenti, házsoros településformában, 48 telken laktak. 1828-ban az egész falu 139 házas jobbágyával, 28 házas és 4 házatlan zsellérével a Károlyiaké volt.
Nyírlugosba az évszázadok során két település olvadt be: Szennyes (ma Szabadságtelep) és Makra.
A Magyar Köztársaság Elnökének 85/2005. [VI.29.] KE. határozata alapján Nyírlugos Nagyközség 2005. július 1-jén városi rangra emelkedett.
Látnivalók és építészeti emlékek
Nyírlugos Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye un. dél-kelet nyírségi részén helyezkedik el. Érdekesség, hogy innen a Debreceni Nagyerdőig egybefüggő erdőség található, amelyben a Magyarországon előforduló valamennyi vadfaj megfigyelhető. Jelentős ebből kifolyólag vendégvadásztatás.
Nyírlugos határában az un. Kisszőlő dűlőben található a Nyírség 2. legmagasabb pontja, ahonnan jó időben a tokaji Nagy-Kopasz-hegy is látható.
A kisváros arculatát az utóbbi évtizedekben épült középületek határozzák meg. Emellett megtalálható felújított kispolgári lakás, és egy „itt maradt” hagyományos építésű zsidó lakóház. A tájház pedig a paraszti építészet szép emléke.
Nyírlugos katolikus templomai több mint 100 évesek.
Híres személyiségek és fejlesztések
Dr. Kosutány Tamás agrárkémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első hazai kezdeményezője, az MTA rendes tagja, Nyírlugos szülötte. Emlékkiállítása a Városháza I. emeleti rendezvénytermében munkaidőben folyamatosan megtekinthető.
A településen 2017 óta számos pályázat és beruházás valósult meg, melyek célja a város fejlődése és lakóinak életminőségének javítása volt.
Megvalósult pályázatok és beruházások (2017-től):
- TOP-2.1.2-15-SB1 - Zöld város kialakítása Nyírlugoson: 291 916 652 Ft (2017.05.03.)
- TOP-1.4.1-19-SB1 - Bölcsődei férőhelyek kialakítása, bővítése: 418 656 832 Ft (2020.05.04.)
- KEHOP-5.2.13-19 - Pályázatos épületenergetikai felhívás egyházak számára (Nyíregyházi Egyházmegye): 230 025 016 Ft (2020.06.02.)
- MFP Tanya és falugondnoki busz: 14 962 499 Ft
- MFP Önkormányzat, útfelújítás: 24 960 159 Ft
- MFP Önkormányzat, orvosi eszköz: 2 975 887 Ft
- MFP Önkormányzat, eszközfejlesztés belterületi utak, közterület karbantartása: 14 185 262 Ft
- MFP Önkormányzat, útfelújítás: 39 956 187 Ft
A városban 179 vállalkozás működik.
Dzsudzsák Balázs magyar válogatott labdarúgó, a 2006/07-es év legjobb magyar játékosa is a településhez kötődik.
tags: #fahazak #epitese #nyirlugos