Építési és szerelési biztosítás rögzítése: kötelező tervezői felelősségbiztosítás és kapcsolódó előírások
Az 266/2013. (VII.11.) Kormányrendelet kötelezővé teszi a tervezői felelősségbiztosítást az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához és engedélyezéséhez. A rendelet részletezi, hogy milyen formában és milyen körben kell biztosítást kötni, továbbá hogy ki és mikor köteles gondoskodni a biztosításról a tervezési szerződésben vállalt tervek teljes megtérítéséhez.
A kötelező tervezői felelősségbiztosítás szerepe
A jogszabály szerint a szakmagyakorlás folytatásának feltétele építészeti-műszaki tervezési tevékenység esetén a kötelező tervezői felelősségbiztosítás megléte. Ugyancsak ez a feltétel érvényes a tervezési tevékenység engedélyezésénél is. A biztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési előírások és a szerződésben foglaltak megszegésével összefüggésben okozott károkra, beleértve a személyi sérüléses és dologi károkat, valamint a sérelemdíjakat is.
A tervezési tevékenység meghatározása
Az építészeti-műszaki tervezési tevékenység magába foglalja az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges dokumentációk készítését, valamint a megvalósításhoz szükséges tervdokumentációk megvalósítását. Minden ilyen tevékenység tervezői felelősségbiztosításhoz kötött és jogosultsághoz kötött.
A biztosítottak köre
A biztosított az a természetes vagy jogi személy, aki tervezési szerződést köt az építtetővel. A biztosítási kötelezettség minden építészi-műszaki tervezői tevékenységet folytató tagra kiterjed, legyen az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás, adószámos magánszemély vagy eseti megbízás alapján szerződő személy. A biztosítási kötelezettség kiterjed a munkaviszonyban, alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is.
Fedezetkör és tartalom
A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a tervezési előírások megszegésével okozott károkra, beleértve a személyi sérüléses és dologi károkat, valamint a sérelemdíjakat. Emellett fedezetet kell nyújtania a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek és alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is. Az 5. fejezet részletezi a különböző formákban dolgozó kamarai tagok biztosítási kötelezettségeit és az igazolások határidejét.
Gyakorlati formák és példák
- Kizárólag egyéni vállalkozóként dolgozó tervező: köteles tervezői felelősségbiztosítást kötni, és évente aktualizálni a szerződést; évfordulókor igazolást kell küldenie a kamarának.
- Kizárólag munkaviszonyban dolgozó tervező egy tervező vállalkozás alkalmazottjaként: a biztosítást a munkáltatónak kell megkötni és fenntartani; nyilatkozat és fedezetigazolás átadása a kamarának.
- Kizárólag adószámos magánszemélyként dolgozó tervező: saját magára köt biztosítást; évforduló után igazolások küldése a kamarának.
- Önálló tevékenységet folytató eseti megbízásos kamarai tag: önálló adószámos magánszemélyként tartja nyilván magát; saját felelősségbiztosítást köt.
- Ha a tevékenység több formában zajlik (pl. alkalmazottként és saját vállalkozásban is dolgozik), mindegyik formában biztosítást kell fenntartani a kötelezettség teljesítéséhez.
Közvetett témák: építés-szerelés és vagyonbiztosítás kapcsolata
Az építés-szerelés biztosítás (CAR) és az Erection All Risks (EAR) típusaival kapcsolatos fogalmak fontosak lehetnek az építési projektek olajozott biztosításához. Ezek a biztosítások a vagyon-, felelősség- és kockázatkezelési elemeket integrálják, és az állami beruházások speciális szabályai szerint is léteznek kiegészítő rendelkezések. A lakóingatlan-építés esetében felmerülő biztosítási lehetőségek közé tartozik az ÉPSZER fedezet is, amely a felépülő ingatlan és a hozzá kapcsolódó eszközök védelmét szolgálja.
Közbeszerzési és állami beruházások hatása
A 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet, a 266/2013. Korm. rendelet és az újabb 55/2025. (III.26.) Korm. rendelet összefüggésében meghatározzák a felelősségbiztosítás és a vagyonbiztosítás közötti viszonyt, valamint az állami beruházások speciális előírásait. A közbeszerzési eljárások során a hibákért és felelősségekért történő felelősségbiztosítási kötelezettség rögzítésre kerül, de a vagyonbiztosítást nem kötelező előírni a közbeszerzésekben, csak a biztosítás részleteit és kombinációs lehetőségeit kell figyelembe venni.
Hogyan teljesíthető a kötelezettség a kamarai tagok számára?
1) Csak egy vállalkozási formában végzett tevékenység esetén: a kötelezettséget a vállalkozás vagy az egyéni vállalkozó teljesíti, a biztosítás évfordulója után nyilatkozat és fedezetigazolás küldése a kamarának. 2) Több formában végzett tevékenység esetén minden formára külön biztosítás szükséges, az igazolások pedig külön-külön a kamarához kerülnek. 3) Eseti megbízás esetén a tag saját magánszemélyként felel, és a biztosítást személyesen kell intézni.
Összegzés a gyakorlatban
A tervezői felelősségbiztosítás bevezetése és fenntartása jogilag kötelező az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához. A biztosításnak fedezetet kell nyújtania a tervezési tevékenység során okozott károkra, és kiterjednie kell a tervező által munkaviszonyban vagy vállalkozói útvonalon végzett tevékenységek eredményeként felmerülő károkra is. A megfelelő igazolások és fedezetigazolások nyújtása a kamarának minden esetben kötelező a jogszabályi határidők betartásával.
Az építési és szerelési biztosítások, beleértve a CAR-t és EAR-t, további védelmet nyújthatnak a kivitelezés és a felújítás során felmerülő anyagi károk ellen. A vagyonbiztosítás pedig külön biztosítási eszközként szolgálhat, amely a kárértéket közvetlenül kárkifizetés formájában rendezi, a felelősségbiztosítástól független módon.
tags: #epitesi #es #szerelesi #biztositas #rogzitese #e