Esztergomi Kovácsi-lakótelep helyi építési szabályozása és intermodális központ környezetének fejlesztése
Esztergom déli városrészének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2008. (II.13.) önkormányzati rendelet módosítását rögzíti a 22/2015. (X. 28.) ör. rendelet, amely az intermodális csomópont és környezetének beépítésére vonatkozó célzott területfelhasználási övezetet, a központi vegyes övezeteket és az IMCs közlekedési funkcióinak kiszolgálását szabályozza.
A rendelet megállapítja, hogy az Esztergom Intermodális Csomópont (IMCs) központi vegyes építési övezetei közé tartozik: autóbusz pályaudvar, vasúti pályaudvar, a pályaudvarokat kiegészítő területek és kapcsolódó zöldfelületek, valamint az ezekhez kapcsolódó közösségi szolgáltatások és kereskedelmi egységek lehető helye. Célja, hogy összhangban legyen a közlekedési áramlások, a parkolási igények és a közösségi és kereskedelmi létesítmények elhelyezése.
A megváltozott beépítési és övezet-típusok
- Vegyes építési övezetek (V): Településközpont vegyes építési övezet (Vt) - a központi területek funkcióinak integrált hasznosítása.
- Rendelet 6. § (2) bekezdése b) pontjának módosítása a központi vegyes övezetek és vegyes területek meghatározására vonatkozik.
- A közterületek és belterületi beépítés hosszának korlátozása: 30,0 méter az utcai beépítési vonalra merőleges vetületben, kivéve az IMCs központi vegyes övezeteit.
Esztergom Intermodális Csomópont (IMCs) övezetei
- Autóbusz pályaudvar területe (Vk-ap): a közlekedést szolgáló fő eleme a csomópontnak.
- Vasúti pályaudvar területe (Vk-vp): a vasúti kapcsolatok és a hisz- kötődő infrastruktúra központja.
- A pályaudvarokat kiegészítő, személygépkocsi tárolást is magába foglaló intézmény területe (Vk-pg): parkolási kapacitás és hozzáférhetőség biztosítása.
- A pályaudvarokat kiegészítő, jelentős zöldterülettel rendelkező intézményi terület (Vk-z): zöldfelületek és rekreációs funkciók integrálása.
A 8. §-ban szereplő új betűjel-rendszer segíti a beépítés típusának és célzott területfelhasználásának gyors azonosítását: SZ, O, I, Z, K és az egyes IMCs-hez kapcsolódó kódok (1.1 ap, 1.2 vp, 1.3 pg, 1.4 z, és 2.2 at). Ebben a struktúrában a központi övezetek megengedik a közlekedési és közösségi funkciók összehangolt elrendezését.
A településközpont és zöldfelület-kötelezettségek
A VK-z jelű központi vegyes építési övezetben jelentős zöldfelületre van szükség, amely kiegészíti az IMCs funkcióit és szolgáltatja az utazóközönség igényeit. A rendelet szerint közhasználatú kertet kell kialakítani, amely közvetlenül csatlakozik a szomszédos zöldterülethez, és a kerítés magassága legfeljebb 1 méter lehet. A beépítés során a közlekedési és zöldfelületi arányokat úgy kell tervezni, hogy elősegítsék a városrészek közösségi életét és esztétikailag is egységes legyen.
Az építési övezetek egyedi előírásai
- Az építési övezet jelének első oszlopában szereplő betű a beépítési mód jele: SZ szabadonálló, O oldalhatáron álló, I ikres, Z zártsorú, K kialakult beépítési mód.
- Az IMCs központi vegyes övezeteinek konkrét rendeltetései a VK-ap, VK-vp, VK-pg és VK-z területeken kerülnek meghatározásra, és magukban foglalják a közlekedési (busz és vasút), a kereskedelmi, a szolgáltató és a zöldfelületi elemeket.
- A beépítés tilos vagy korlátozott, ha az hatással lenne a pályaudvarok forgalmára vagy a közlekedési létesítmények működésére.
A közlekedési és infrastrukturális vonatok részletei
A 11. § szerint a vízellátás és a regionális ivóvíz gerincvezetékek védőtávolságai a Déli városrész külterületén és Esztergom központi belterületén kerülnek meghatározásra. A 12. § pedig a helyi illeszkedés és környezeti védelme érdekében előírja, hogy az építmények tágabb környezetével történő illeszkedést igazolni kell.
Épített környezet és történeti összefüggések
Az Esztergom ezeréves történelmi szövetébe a 20. század második felében a modern lakótelep-építés jelentős belső szerkezeti átalakulást hozott. A Kőrösi környék hagyományos téglaépítésű tömbjei a 60-as évektől kezdve a masszív paneles technológiák felé fordultak, miközben a Béke téri és az úgynevezett Nyergesújfalui zónákban a régebbi kolóniák bontása és modern lakótelepek építése zajlott.
A 70-es évek közepétől a panel-, illetve a házgyári technológia dominálta a lakótelep-építést, mely során megjelentek az előregyártott fürdőszobai elemek, a távhő és a belső vízellátás modernizációja. A déli városrészben több jelentős lakótelepszerű tömb készült el: Aranyhegy, Schmidt Sándor-lakótelep (volt Lenin-ltp.), Zsigmondy-lakótelep és a Dorogi-Házgyár által létrehozott szerkezetek mutatják a technológiák és városépítészeti megoldások fejlődését. A 1980-as évek végéig a paneltechnológia és a tágabb urbanisztikai koncepció összekapcsolódott a város megújulási törekvéseivel.
tags: #esztergomi #kovacsi #lakotelep