Europa torony társasház Kft. – A veszprémi pokoli torony új impressionizmusa: közösségi megújulás a Jelenlét program nyomán
Az egykori munkásszállóból, Veszprém „zűrös helyéből” már-már közönséges társasház lett, a társasházakra jellemző problémákkal. A közös használatú mosdók és vécék rendszeresen eldugultak, majd használhatatlanná váltak, és a hatodik szint fölött a fekália nyomasztó bűze ülte meg a levegőt. A lakók ilyenkor házi megoldásokkal igyekeztek barátságosabbá tenni a lakásaikban uralkodó állapotokat: a gázszolgáltatás szüneteltetése idején például „megbütykölt”, nemegyszer lopott árammal táplált elektromos fűtőtesteket állítottak használatba, többször tüzet okozva.
Az épületben 120 lakás nagy része immár összkomfortos. A bejárat közvetlen közelében portaszolgálat dolgozik, a hívők kápolnában imádkozhatnak, a korábbi hulladékhegy helyén 2014 óta játszótér várja a gyerekeket. Az épület mögött fóliasátor áll, melyben közfoglalkoztatásban dolgozó hajléktalanok zöldségeket, fűszernövényeket termesztenek.
A Jelenlét program a nyomortelepeken, cigánysorokon országszerte alkalmazott szociális program helyi viszonyokra alkalmazott különleges változata - a szakmaiságon túl elhivatottságot kíván, elsősorban a megértés és együttérzés készségét. Épp ebben áll a program lényege. A közösségépítés egyik legfontosabb eszköze a Házgyári út 1.-ben az ünnepek közös megtartása volt, ez a gyakorlat - hagyománnyá válva - a mai napig tart.
Szarka Béla, a Jelenlét program vezetője annyit azért hozzátesz, hogy mindez nem jelenti, hogy ne lennének nézeteltérések. A lakók közül többen és mi is bántónak tartjuk a pokoli torony minősítést. Jelenleg kétszáztízen laknak a házban, mindössze harminckettő tizennyolc év alatti akad közöttük. A lakók ötven százaléka dolgozik, főleg az építőiparban vagy a fuvarozásban, esetleg vagyonőrként, takarítóként.
Visszatekintve a kezdetekre, Dallos Andrásné, Eszter kolléganő szerint a lakók közössége erőre kapott: „Így tudtuk meg, hogy egyáltalán hány lakó van a házban.” A befogadás háza, rehabilitációs célú átmeneti szállás - hajléktalanszálló - működik a harmadikon. Az épületben 22 lakás szociális bérlakásként funkcionál, és a kezelését a Veszol Nonprofit Kft. végzi.
A hatvanhét esztendős Bárdos Mihály és felesége, Marika nyugdíjasok, három éve élnek itt, állításuk szerint „aránylag jól” érzik magukat. Régebben kegyetlen dolgok folynak itt, de most már sokkal jobb a helyzet, amelyet a közösség összefogása és a külső támogatók megjelenése tett lehetővé. A következő állomás a közös konyha: néhány idősebb hölgy beszélget halkan az asztalok mellett, majd belép egy férfi, és az erkélyre nyíló ajtók felé indul.
Pataki Miklós - nikotinéhségét legyőzve - elmondja, hogy az édesanyja évekkel ezelőtt elhunyt, ám halála előtt „valaki másra íratta át” a lakást, vagyis kisemmizték az örökségéből, így került ide. Van munkája, kőművesként dolgozik, már amikor az időjárás engedi. A házirend alapján az emeletre kidolgozott, pontosan megfogalmazott szabályok betartása a szolgáltatások feltétele.
Egy szemléletes példát ad a vállalható önállóság megőrzése érdekében: az itt élők egyre több, saját élethelyzetükből adódó (rész)feladatot tudnak és hajlandóak elvégezni. A lakók egy részének személyes történetei is mutatják, hogy a helyzet gyorsan változik a közösség erején és a program támogatásán múlva.
Az épületet körbeölelő közösségi tér és az itt élők hétköznapjai mostanra megváltoztak: a korábbi tűz- és balesetveszélyes állapotokból kivezető út a megújuló infrastruktúra és a közösségi programok révén indult el. A legfrissebb hírekhez az Magyar Nemzet Google News oldalán is követhetők.

Veszprémben zajló közösségi újjáépítés részletei
A toronyház közösségének alapelve a közösségépítés és az együttműködés: a közös ünnepek, a közös tér használata és a közös felelősségvállalás erősítik a lakók közti kapcsolatokat. A bejárat közvetlen közelében portaszolgálat dolgozik, így a külső látogatók biztonsága megoldott. A gyerekek számára a 2014 óta játszótér, a felnőttek számára pedig a közösségi konyha és a forrása a közérdeknek.
Az épület mögötti fóliasátorban végzett zöldség- és fűszernövény-termelés és a közfoglalkoztatásban dolgozók által nyújtott munkalehetőségek is hozzájárulnak a lakók önállóbb életéhez. A Jelenlét program helyi adaptációja során a megértés és az együttérzés készsége került előtérbe, amely a mindennapi együttélést javítja.
Egy Hely – A veszprémi Várbörtön
Szociális és gazdasági adatok a házról
A házban 120 lakás található, a lakók többsége dolgozik, illetve részt vesz felnőttképzési programokban, OKJ-s végzettséggel. A fennmaradó rész részmunkaidőben vagy közfoglalkoztatási programok keretében dolgozik. A hatodik emelet korábbi problémás állapotait részben a lift helyreállítása, a víz- és szennyvízvezetékek felújítása és az áramszolgáltatás visszaállítása tette lehetővé.
A társasház kezelését és bérlakásait a Veszol Nonprofit Kft. koordinálja, a közösségi terek fenntartása és a házirend betartatása pedig a lakók és a szolgáltatók együttműködésére támaszkodik.
Az előzmények és a jelen állapot összegzése alapján a „pokoli torony” jelző elhagyható, hiszen a közösség hosszú távú megújulást és etikus együttélést tűzött ki célul. A toronyház székhelye Tiszaújvárosban található, bár a cikk a veszprémi történet részleteire koncentrál. A vállalkozás a Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése ágazatba tartozik.
Az OPTEN gyorsjelentése szerint a vállalkozás jelenlegi adatai szerint nincs regisztrált kedvezőtlen információ a működés részleteiben, és a cég tevékenysége az ingatlanügyletek területén zajlik.
tags: #europa #torony #tarsashaz #kft
Népszerű bejegyzések:
- BM rendelet szolgálati bérlakásról: jogi keretek áttekintése
- Ingatlan-nyilvántartási törvény újdonságai
- UJ ÉPÍTÉSŰ TÁRSASHÁZI LAKÁSOK: RENDSZER- ÉS GYAKORLAT-ÁTFOGÓ KÉRDÉSEK A 5%-OS ÁFA VISSZAIGÉNYLÉSÉRŐL
- Tudnivalók a telekkönyvi kivonatról
- Közös képviselet és műszaki üzemeltetés Buday László utca 5/b címen
