Evt rövidítés: erdőkezelés, haszonbérlet és osztatlan közös tulajdon szabályai
Az alábbi cikk részletesen ismerteti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) és kapcsolódó végrehajtási rendeletek legfontosabb rendelkezéseit az erdőkezelés, az erdőgazdálkodási haszonbérlet, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése és a faanyag kereskedelmi lánc felügyelete szempontjából. A tartalom a rendelkezésre bocsátott anyagból származó mondatokat és bekezdéseket használja fel.
Erdőkezelés - erdőkezelő szerepe és jogai
Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által nyilvántartott erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja.
"Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a tulajdonos egyéni érdekeit figyelembe vevő erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére, továbbá köteles az erdőgazdálkodói észszerűség követelményei szerint a kezelt erdőt az előre láthatóan fenyegető kockázatokkal szemben megóvni."
Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg. Az erdőkezelő a tulajdonos kérésére a kezelt erdőről köteles tájékoztatást adni, amelynek ki kell terjednie a kezelt erdő tényleges és várható gyarapodására, értékére, továbbá a kezelt erdőt érintően felmerülő kötelezettségekre.
Folyik az adatok lekérése. A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőkezelési szerződést, ha az erdőkezelő a) a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást, b) a tájékoztatási vagy számadási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy c) az erdőgazdálkodás jövedelmének megfizetésének nem tesz eleget.
Erdőgazdálkodási haszonbérlet szabályai
Ha a felek másként nem állapodnak meg, az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződéssel a hasznok szedésének joga kizárólag a növedék mértékéig terjed. A haszonbérlő akkor végezhet véghasználatot, ha a szerződésben a felek erről kifejezetten megállapodtak és a haszonbérlő kötelezettséget vállalt az erdőfelújításra vagy biztosítékot nyújtott az erdőfelújítás költségeire.
A biztosíték másra nem használható fel és azt illeti, aki az erdőfelújítást elvégezte. Ha egyéb nem tervezett külső okból erdőfelújítási kötelezettség keletkezik és ezzel összefüggésben a haszonbérlő fakitermelést végez, akkor a haszonbérlőnek kötelezettséget kell vállalnia az erdőfelújításra vagy biztosítékot kell nyújtania az erdőfelújítás költségeire.
A szerződő felek a haszonbérleti díjfizetési időszakként egy évnél hosszabb időszakot is meghatározhatnak, a haszonbérleti díjfizetési időszakra járó haszonbér megfizetésére a haszonbérleti díjfizetési időszak lejártát megelőző időpontot, illetve előlegfizetést is kiköthetnek. A haszonbérleti díjat pénzben, vagy természetbeni juttatás formájában kell megfizetni.
Az erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződésben meg kell határozni az erdővagyonnak a szerződés időtartamának lejáratkori elvárt értékét és az értékszámítás módszertanát.
Osztatlan közös tulajdon megszüntetése - eljárás és díjak
Milyen jogszabályok szerint zajlik a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő, osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok megosztási eljárása? A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.), - A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet.
A megosztási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának összege földrészletenként 15 ezer forint. Amennyiben a kérelmező úgy dönt, hogy igénybe veszi földmérő közreműködését, a földmérői munkadíj összege is szabad megállapodás tárgya az ügyfél(ek) és a földmérő között, így ennek összege sem határozható meg előre.
Az egyezségi okirat ellenjegyzéséhez, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárásban való képviselethez szükségszerű ügyvéd igénybevétele, amelynek ügyvédi munkadíj vonzata van. Az ügyvédi munkadíj összege szabad megállapodás tárgya az ügyfél(ek) és az ügyvéd között, így ennek összege nem határozható meg előre. Erdő esetében felmerülhet még a jogosult erdészeti szakszemélyzet díjazása, amely szintén megállapodás tárgyát képezi.
Kérelmet kell benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése iránt. Az ingatlanügyi hatósághoz a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelmet bármelyik tulajdonostárs beadhatja? Bármelyik tulajdonostárs beadhatja a kérelmet, a szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tulajdonostársak közösen terjesszék elő kérelmüket.
A megosztási eljárás tényfeljegyzésről szóló döntésben az ingatlanügyi hatóság a kérelmező rendelkezésére bocsátja az ingatlan földhasználati nyilvántartásba bejegyzett valamennyi használója értesítéséhez szükséges adatokat. Nem, mert a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzése után - az öröklés miatt bekövetkezett tulajdonváltozás és a kisajátítás kivételével - más változtatás nem vezethető át.
Bekebelezés, értékbecslés és elővásárlás
Milyen lehetőségeim vannak, ha kevésnek találom a bekebelező által ajánlott összeget? A bekebelező értesítése mindenkor tartalmazza az ingatlan értékbecslési ajánlat szerinti értékét és a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott összeget. Az értesített tulajdonostársnak 30 napja van arra, hogy eldöntse és nyilatkozzon arról, hogy az ellenértéket elfogadja-e vagy sem.
Ha nem ért egyet az összeggel, akkor kérnie kell értékbecslési szakvélemény készítését, és ezt igazolnia kell a kezdeményező felé. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg kevesebb, mint az értékbecslési ajánlatban foglalt összeg, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie.
A társulati tagot elővásárlási jog illeti meg a társulat tulajdonában, illetve használatában álló erdőterület eladása esetén. A társulati tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorlásának rendjét az alapszabály határozza meg.
Földmérő és ügyvéd igénybevétele - kötelezőségek
Kötelező-e földmérőt, ügyvédet igénybe venni? Földmérő megbízását kifejezetten nem írja elő a törvény, de azt egyértelműen kifejezi, hogy „az osztatlan közös tulajdon megszüntetése nem terjed ki az ingatlan és annak alrészletei határvonalának természetbeni felmérésére, valamint a földrészlet természetbeni állapotának az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal való összehasonlítására. A felmérési, térképezési és területszámítási hibából, valamint a művelési ág tényállapotoktól történő eltéréséből eredő következményeket a tulajdonosok viselik.” - Tehát a felek döntésére van bízva, hogy az ilyen jellegű hibák kiküszöbölése, esetlegesen a későbbi jogviták elkerülése érdekében megbíznak-e földmérőt.
Úgyszintén nincs előírva az ingatlanügyi hatóság előtti eljárásban a kötelező jogi képviselet. Az egyezséget is létrehozhatják maguk a felek, annyi megkötés azonban van, hogy az egyezségi megállapodást ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni.
Megosztás hatása a többlethasználati megállapodásra
Jelenleg többlethasználati megállapodással van erdőgazdálkodó a területen. A megosztás után létrejövő kizárólagos tulajdonú ingatlanokon megszűnik a többlethasználati szerződés, hiszen 1/1-es ingatlanok jönnek létre. Sem a megosztós eljárás, sem a bekebelezés nem szünteti meg a földeken fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot. A feleknek azonban szükséges módosítani a szerződést.
Jogszabályi háttér, Evt. és végrehajtási rendeletek
2025. január 1. napján több helyen módosult a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény erdészeti szakigazgatást érintő szövege (erdőkezelésről szóló rész), valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Evt.) szövege is. A módosításra tekintettel szükségessé vált az AM Erdőrendezési Főosztályának honlapján közzétett rendeletekkel egybeszerkesztett Evt. Az egységes szerkezetű Erdőtörvény és rendeletei összeszerkesztve (Hatályos: 2025).
Az erdőtörvény szövegébe bedolgozott rendeletek: 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól (2024. július 1-től hatályos); 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról (2024. július 1-től hatályos); 255/2021. (V. 18.) Korm. rendelet az erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról (2021. június 4-től hatályos); 2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról (Fétv.) - erdészeti vonatkozásai (2025. január 1-től hatályos); 414/2017. (XII. 18.) Korm. rendelet a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárásról (2023. január 1-től hatályos); 58/2017. (XII. 18.) FM rendelet a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról (2017. dec. 27-től hatályos).
Faanyag kereskedelmi lánc (EUTR) felügyelet - jogsértések és szankciók
Tilos illegáli fakitermelésből származó vagy az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek nem megfelelő faterméket forgalomba hozni. Az Evt. és az EUTR rendelkezései szerint a faanyag nyomon követhetőségére és a kellő gondosság elvére vonatkozó előírások megszegése esetén az erdészeti hatóság figyelmeztetésben részesítheti az érintettet, erdővédelmi bírságot szabhat ki, tevékenységet felfüggeszthet, és egyes esetekben fatermék elkobzását rendelheti el.
Az Evt. 90/A. § (5) bekezdés szerint az Evt.-ben és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt, a fatermék nyomon követhetőségére vonatkozó előírások, kötelezettségek betartásának elmulasztása vagy megszegése esetén vélelmezni kell, hogy a fatermék illegális kitermelésből származik.
Példák: figyelmeztetés kiadása, erdővédelmi bírság megállapítása, tevékenység felfüggesztése és a fatermék elkobzása is szerepel az alkalmazott jogkövetkezmények között az érintett ügyfelekkel kapcsolatos hatósági határozatokban.
Erdőgazdálkodási támogatások, Natura 2000 és kötelezettségek
A pályázati felhívás alapján ugyanazon terület vonatkozásában támogatást nem igényelhet az erdőgazdálkodó a Vidékfejlesztési Program (VP) vagy a KAP ST keretében telepített erdő esetében a telepítés első kivitelét követő két évben. Ha az első kivitel 2022. évben fejeződött be, akkor 2024. évben nem igényelhet.
Az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” (HMKÁ) előírásai között szerepel a kivágási tilalom: Fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni. Amennyiben tehát a kivágási tilalom időszaka (márc. 1 és aug. 31.) érinti a tervezett fakitermelést, annak betartása kötelező.
A támogató jogcímek igénylése és a kifizetési kérelmek állapotáról az Elektronikus kérelembenyújtó felületen lehet tájékozódni, az „Általános ügyintézés” fül lenyitása és az „Ügyfél tájékoztatási rendszer” megnyitása után, itt különböző év és jogcím szerint is lehet keresni a kérelmekre.
Üzemtervek, erdőfelújítás, kárbejelentés
A tartamos erdőgazdálkodás céljainak eléréséhez fontos az erdőterületek nyilvántartottsága és a gazdálkodás tervezettsége. Ezt a célt az erdőgazdálkodás középtávú (10 éves) üzemtervek valamint éves erdőgazdálkodási tervek révén valósítja meg.
Az új 10 éves üzemterv ígéret szerint pár héten belül hatályos lesz. Ha jelenlegi adatokkal nyújtok be támogatási kérelmet az elfogadásra kerül, ha az elbírálás idején már az új 10 éves üzemterv hatályba lép?
Mi számít a katasztrófa mértékének? A kár gyakorisága vagy a kárerély? A katasztrófa mértéke a kárerély gyakorisága. B típusú kárbejelentőn általánosságban elmondható, hogy a mennyiségi kárt a 100 % káreréllyel kell jelezni. A 100 %-tól különböző kárerély minőségi kárt jelent. Nem támogatható.
Ha az erdőkár helyreállításnál a kérelem beadásakor még nincs E-lap, és június 10-ig sem lesz, akkor azt később kell benyújtani. Azonban van egy végső dátum, ameddig ezt meg kell tenni.
Közjóléti létesítmények, erdészeti létesítmények és engedélyek
Az erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, felújításának, helyreállításának, korszerűsítésének, valamint lebontásának tervezése és kivitelezése során olyan megoldást kell választani, hogy az erdészeti létesítmény, illetve annak rendeltetésszerű használata az erdei élőhelyet és életközösséget, valamint a faállomány felújuló képességét csak a legszükségesebb mértékben befolyásolja.
A közjóléti berendezés bejelentésére, létesítésére, tervére és használatbavételére vonatkozó részletes szabályok is jogszabályban kerültek meghatározásra, ideértve a bejelentés, az EOV koordináták megadása és a NÉBIH-hez történő bejelentési követelményeket.
Erdőfelújítás finanszírozása és támogatások
Az erdőfelújítás feladatait pénzalapból normatív módon támogatják, az évente kiadott támogatási feltételeket szabályozó miniszteri rendeletben meghatározott mértékben. A támogatás lehetséges forrása a Központi Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC).
Az erdők megújításának finanszírozása döntő többségében két forrásból származik: a meglévő erdők újbóli megújítását célzó, erdőgazdálkodók által a kitermelt faanyag mennyisége után befizetett „erdőfenntartási járulék”-ból valamint évente a költségvetésben meghatározott változó nagyságú összegből, ami elsősorban az új erdők telepítését szolgálja.
További fontos rendelkezések és fogalommeghatározások
Az Evt. vhr. részletesen definiálja többek között az erdészeti magánút, épített közelítő nyom, közelítő nyom, főfafaj, elegyfafaj, síkvidék, dombvidék és hegyvidék fogalmát. A közjóléti berendezések és létesítmények létesítésének, engedélyezésének és bejelentésének szabályai is részletesen szabályozottak. Az erdő természetességi állapota meghatározásának szabályai, az erdőfelújítás befejezésére vonatkozó feltételek és a tuskósarj eredetű erdőfelújításra vonatkozó különös előírások is megtalálhatók a végrehajtási rendeletben.
| Terület | Fő szabály |
|---|---|
| Erdőkezelés | Erdőkezelő a tulajdonos javára, saját nevében eljár; díjazás; tájékoztatási kötelezettség |
| Haszonbérlet | Hasznok szedése a növedék mértékéig; véghasználat csak szerződés alapján és erdőfelújítási kötelezettség mellett |
| Osztatlan közös tulajdon | Megosztás/Foktftv.; díj 15 000 Ft/földrészlet; földmérő és ügyvéd díja szabadon megállapítható |
| EUTR / Faanyag | Nyomon követhetőség, bejelentési kötelezettség; jogsértés esetén figyelmeztetés, bírság, felfüggesztés |
Az Evt. és végrehajtási rendeletek változásai miatt az erdőgazdálkodók, tulajdonosok és faanyag-kereskedelemmel foglalkozó szereplők számára kiemelten fontos a naprakész jogi ismeret és a jogszabályi megfelelés.
tags: #evt #rovidites #ut #hrsz