Revfulop mezőgazdasági terület adókötelezettsége és helyi adók Magyarországon
Istálló, üvegház, terménytároló, magtár vagy műtrágyatároló? A mezőgazdasági építmények adómentesek, ha a rendeltetésüknek megfelelően használják ezeket, és az önkormányzat is tud róluk. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény két feltétel együttes fennállása esetén biztosítja az építményadó alóli mentességet. Az adómentességhez tehát nem elegendő a „gazdasági épület” megjelölés az ingatlan-nyilvántartásban, hanem az építmény pontos funkcióját is szükséges rögzíteni (rendeltetési jellegre való bontással).
A helyi adók mentességének alapelvei
A Helyi adó tv. rendelkezéseivel szinkronban az önkormányzat az adott év első napján fennálló ingatlan-nyilvántartási állapotot veszi figyelembe. Ezen túlmenően az épületben ténylegesen a megjelölt mezőgazdasági tevékenységet kell végezni. 2017 augusztus 21. Néhány éve az önkormányzatok helyi rendeletben adóztathatnak gyakorlatilag bármit, amire nem vonatkozik állami adó. A lehetőséget több település is használja, többségük a földtulajdonosokat adóztatja meg, de más érdekes adónemeket is találhatunk az országban.
A rendeletek jórészt a nagyobb területtel bíró gazdákat és cégeket célozzák meg. Két éve, 2015-ben nyílt lehetősége bármelyik magyarországi településnek arra, hogy úgynevezett települési adót vezessen be. Ezt saját illetékességi területükön helyi rendelet útján tehetik meg azóta is az önkormányzatok, és sok helyen ez a földtulajdonosokat érinti leginkább-the kivetett adó az esetek többségében pedig a földterületekre vagy azok művelésére vonatkozik.
Földadó és települési adó
Kitétel a törvényben, hogy a helyi adó nem vonatkozhat olyan tulajdonra, amely után már kell állami adót fizetni. Az 1992-es földtörvény sokáig védte a gazdákat: központi elvonásként határozta meg a föld adóját, de nulla százalékos kulccsal. Ezt azonban 2012-ben eltörölték... 2015 után ez már nem adott védelmet. Az utóbbi években pedig egyre több település vezeti be a saját területén a föld után fizetendő adót, ezt jellemzően hektár vagy aranykorona-alapon számolják. Területre vetítve, hektárra és négyzetméterre egyaránt számítják (fél vagy egy forint/m2 a mérték ilyenkor) az adót, jellemzően 5-10 ezer Ft/hektáros átlagról van szó. Aranykoronára vetítve is találunk néhány helyen adót, ezeken a településeken az adó mértéke 200 és 400 Ft között mozog aranykoronánként, a mentesség itt is bizonyos méretű területek alatt érvényes.
- A földadó bevezetése minden önkormányzat saját hatáskörébe tartozik, valószínűleg mielőtt kiszabják, felmérik a területükön lévő gazdák, vállalkozások helyzetét - mondta Sáhó Ákos, az agrotax.hu vezetője. - Egy adásvétel megkötésekor ez is lehet az árat befolyásoló tényező: vonatkozik-e az adott földre ilyen föld-adó. Az átlagos mértéke 7 ezer forint/hektár körül van jelenleg, ez a hektáronként kérhető EU-támogatás kb.
A föld-adó ugyanakkor valószínűleg nem lesz általános jelenség az országban. Az adóztatást lehetővé tevő rendelkezés elfogadása után tucatnyi település vezetett be földadót, majd a számuk négyszeresére duzzadt a múlt év elejére, azonban megállni látszik a terjedése, alig féltucatnyi önkormányzat vezetett be ilyen új adóformát a 2017-es évben. A Pest megyei Törtelen egyedülálló adó van: mezőőri járulékot fizetnek a földtulajok, 500 forintot évente, hektáronként. Mentességet csak az kap, aki igazolni tudja, hogy valamilyen vis maior ok miatt nem tudott termelni a földjén.
Helyi adómentességek részletei több megközelítésben
- A rendeletet a gazdákkal egyeztetve vezettük be, igény mutatkozott arra, hogy a földekre külön is felügyeljen valaki. Ugyanakkor a földtulajdonosok véleménye továbbra is fontos, a visszajelzéseik alapján végzik a mezőőrök a munkájukat, és ha szükséges, újabb egyeztetések után felülvizsgáljuk a rendeletet is - foglalta össze Dr. Zala megyében, Pacsán...
Gépjárműadókat érintően például a következő megoldások fordulnak elő: a gépjármű-törvény hatálya alá nem tartozó egyéb járműadó van kiépítve, traktorok adóztatása kilowatt-enként. Megesik, hogy a mentesség azokra a járművekre vonatkozik, amelyek 5 tonnánál kisebb tömegűek. Néhány településen a beépítetlen zártkerti ingatlanokat adóztatják, de a gondozott, gyomnövénymentes zártkertek mentesek az adó alól. A példák szerint Balatonfüreden mentesül az adó alól a termőföld teljes területét művelő gazdálkodó, Balatonhenyén pedig a beépítetlen zártkerti ingatlanokat adóztatják, de a gondozott zártkertek mentesek.
Területileg eloszlás és példák
Területileg érdekesen oszlik el az országban, hol van települési adó. Bács-Kiskun megyében 13 ilyen települést találunk, míg Pest megyében és Budapesten 16-ot. Több érintett település polgármesterével, jegyzőjével beszélve kirajzolódik: az esetek egy részében a föld-adó az önkormányzatok fenntarthatóságát segíti, az elmúlt évek összevonásai és feladatkör-változásai során sok új munkát kaptak a helyi hivatalok, azonban forrást ezek elvégzéséhez már nem.
Érdekesség, hogy a termőföld mellett mire adóztatják még egyes kreatívabb települések az ott élőket vagy dolgozókat. A sorban találunk magas építményre vonatkozó adót - ez jellemzően az adótornyokat jelenti, ugyanis az egyházi és civil magas épületek mentességet élveznek ezeken a településeken. Cikkünk megírásához az itt található ingyenes és nyilvános adatbázisokat használtuk fel. Az adatok az Államkincstár által üzemeltetett elektronikus rendszerbe beérkező jegyzői adatszolgáltatások alapján készülnek. Az itt található adófajtákról az illetékes önkormányzati adóhatóság képviselője - jegyzője - tud bővebb tájékoztatást adni.
Áfa és különleges jogállás a mezőgazdaságban
Egy növénytermesztéssel foglalkozó kft. mezőgazdasági gépeket vásárolt, köztük új és használt gépeket. A legfontosabb kérdés, hogy a kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezményét csak új gépeknél lehet igénybe venni? Illetve: a kamatkedvezményt akkor is igénybe vehetjük, ha használt gépet veszünk hitelből?
A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany abban az esetben minősül különleges jogállásúnak az általános forgalmi adózás rendszerében, és abban az esetben alkalmazza a különleges jogállásra vonatkozó szabályokat, ha az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa törvény) előírásai teljesülnek. Fontos kiemelni, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különös szabályok alkalmazása kötelező, ha az adóalany megfelel az alkalmazás feltételeinek. A különleges jogállás azt jelenti, hogy az adóalany e tevékenysége körében adófizetésre nem kötelezett, és az előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult.
Az Áfa törvény szerint a különleges jogállást meghatározó rendelkezések alapján a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany kizárólag „e tevékenysége körében” adóz, ezért egy munkagép értékesítésénél az általános szabályok szerint kell az adókötelezettséget megállapítani, függetlenül attól, hogy a gép a mezőgazdasági tevékenységhez használt-e vagy sem. Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a munkagépet olyan időszakban szerezte be, amikor az adófizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint teljesítette, és élni tudott az adólevonási jogával, akkor a munkagép értékesítésére nem alkalmazható az Áfa tv. 87. §.
Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany a mezőgazdasági tevékenység folytatásához például egy munkagépet vásárol, akkor a beszerzést terhelő adót nem helyezheti levonásba sem a beszerzéskor, sem a későbbiekben.
A cikk érinti a közvetlen adózás modernizációját is: az eÁFA rendszer bevezetése hozzájárul az adózási folyamatok egyszerűsítéséhez. A program első tesztjei alapján bár hiányosságok felmerültek, a kisebb cégek számára könnyen alkalmazkodható, és segíti a hatékony adóbevallás elkészítését. Az új lehetőségek révén az adózók egyszerűbben kezelhetik kötelezettségeiket. Válassza az innovatív eÁFA rendszert és szabaduljon meg a papírmunkától!
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A benne szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogeset a telekadó mentességéről
Mentés a telekadó alól a ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló terület - a Kúria eseti döntése. A felperes 2005 óta tulajdonosa egy 1 hektárt el nem érő, kivett, beépítetlen területű, árok művelési ágú ingatlannak. Az illetékes körjegyzőség a felperesnél 284 680 Ft adóhiányt állapított meg, így 2012-ben telekadó megfizetésére kötelezte. A felülvizsgálati eljárás során a törvényszék megállapította, hogy a felperes tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló területtel rendelkezik, és ennek megfelelően a Htv. mentességi feltételei teljesülnek. A Kúria rögzítette: a művelés alóli kivétel 2014. január 1-jétől a Htv-be felkerült, és az 1 hektárt meg nem haladó területek esetén mentesség érvényesíthető, ha tényleges mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.
Az adórendszer, sörrel elmagyarázva! Írta: Johnston Grocke
tags: #revfulop #mezogazdasagi #terulet #adokotelezettsege