Fajlagos négyzetméterár fogalma a KSH szemszögéből
A Központi Statisztikai Hivatal 1997 óta veszi át az illetékhivatalok nyilvántartásából származó lakáspiaci információkat. 2007-ig az átvett adatok köre csak a városokra terjedt ki, 2008-tól már az ország egészét lefedte, ettől kezdődően vált lehetővé a négyzetméterárak települési átlagának közlése is. Az adatok összeállításakor figyelnünk kell arra, hogy egyedi adatok ne legyenek beazonosíthatók. Ez azt jelenti, hogy csak olyan utcákra, településekre vonatkozó adatokat közlünk, ahol a figyelembe vehető ügyletek száma megfigyelési egységenként legalább három, így az összeállítás nem tartalmazza azokat a településeket, illetve utcákat, ahol az adott évben három ingatlannál kevesebb cserélt gazdát.
Az Ingatlanadattár 2015-2024. évi adatainak összeállításakor figyelembe vettük az utcanevekben és a települések jogállásában bekövetkezett változásokat, valamint a folyamatosan bővülő információk alapján pontosítottuk az épülettípusokat, emiatt a lekérdezési felületen elérhető adatok esetenként eltérhetnek a korábban közöltektől. A 2023-24. évi adatok összeállításakor az épületek típusának besorolásához a 2022. 18.1.1.1. 18.1.1.13. 18.1.1.14. 18.1.1.15. 18.1.2.8. 18.1.2.9. 18.1.2.10. 18.1.2.11. 18.1.2.12. 18.2.1.1. 18.2.1.8. 18.2.1.9. 18.2.2.13. 18.2.2.14. 18.2.2.15. 18.2.2.16. 18.2.2.17. alapján történt a besorolás.
Az adatok úgy kerülnek megfogalmazásra, hogy a NAV által nem elfogadott adásvételek szerződésben feltüntetett értékét az illetékhivatali felülvizsgálat során becsült érték legyen beszámítva a négyzetméterár kiszámításánál. A 2020-as évben a lakásépítési költségbecslés alapját képező modell frissítésére került sor a korszerű épületenergetikai követelményeknek eleget tevő eszközök modellbe építésével. A revideált 2020. évi árszint eltérése a technikai korszerűsödés hatását tükrözi.
A lakhatás körülményei jelentősen befolyásolják az életminőséget. A lakásstatisztika leírja a lakásállomány állapotát, a lakásépítések trendjeit, elemzi az ingatlanpiaci folyamatokat, valamint a lakáscélú hitelezés helyzetét. Legfrissebb adat: 2026. II. A lakáspiaci árak, lakásárindex és a kapcsolódó mutatók idősorai naprakészek.
A KSH Ingatlanadattárában vármegyénként, településenként és a városokban utcánként mutatjuk be az adott év folyamán eladott családi házak, társasházi lakások és lakótelepi panellakások átlagos négyzetméterárát. A 2015-2024 közötti időszak adatait tartalmazó új alkalmazás grafikonokkal, térképekkel és rangsorokkal segíti a lakáspiaci tájékozódást, az archívumban pedig a korábbi évekre vonatkozó kiadványok is elérhetők.
Hazánkban a lakásépítések száma 29%-kal csökkent 2024-ben, és tovább mérséklődött a tervezett lakásépítések száma is. Ugyanakkor a folyósított lakáshitelek összege az előző évi, alacsony bázis duplájára nőtt. A lekérdezések során érdemes figyelembe venni a jogi és gazdasági környezetet, amely meghatározza a valós árszintet és a megalapozottság szükségességét.
A lakáspiaci árak, lakásárindex és társadalmi-gazdasági trendek követése érdekében az interaktív ábragyűjtemény és az infografikák adatokkal segítik a tájékozódást. A 2026. I. negyedévében például a gazdasági teljesítmény és a bérleti piaci mutatók alakulása is figyelhető. Az adatok megjelenítésében a KSH Monitor ábráinak jelentős része letölthető PNG, SVG és CSV formátumban.
A fajlagos négyzetméterár számításának alapelvei a KSH szerint
A fajlagos négyzetméterár kiszámítása során figyelembe veszik az utcánkénti, településenkénti és épülettípusonkénti adatsorokat. Az adatoknál fontos, hogy a figyelembe vehető ügyletek száma legalább három legyen megfigyelési egységenként, különben az értékek nem kerülnek közlésre. Így biztosítják a magánnyilvánosságot és a megbízhatóságot.
Azért is szükséges a települési átlagok közlése, mert nem minden település rendelkezik elegendő számú adással. Ha a település neve ismert, de az utca adatai nem rögzítettek, ezt figyelembe veszik a települési átlag számításánál. Ha a NAV által el nem Fogadott adásvételi értéket találunk, akkor a négyzetméterár számításánál a felülvizsgálat során becsült értékre támaszkodnak.
A 2015-2024 közötti időszakban bekövetkezett jogállási és névmegnevezési változások, a bevezetett épülettípusok pontosítása és az adatok folyamatos frissítése miatt előfordulhatnak eltérések a korábbi adatokhoz képest. A 2022-es és 2023-as évben alkalmazott besorolások és kódok alapján történik az összehasonlíthatóság fenntartása.
Értékelési és módszertani vonatkozások
A négyzetméterárak értékelésekor figyelembe veszik az épület típusa és az adott település korrigált négyzetméterárait. A települési átlag számítása során az utcák és a jogállások változásai is befolyásolják az adatokat, ezért az adatok pontosítása folyamatosan folyik. A 2020-as áremelkedés részben a korszerű energetikai követelményeknek való megfelelést tükrözi, amely hatással van a fajlagos árakra is.
Az aránytalanság vizsgálata során az ajánlatkérő több szempontot mérlegelhet, hogy a megkötendő szerződés árszintje reálisan teljesíthető-e. A fentiek alapján a közbeszerzési jog alapján az aránytalanul alacsony ár vizsgálatát és az ehhez kapcsolódó eljárásokat a releváns jogszabályi rendelkezések határozzák meg.
Tábla: példaszerű adatelemek a fajlagos négyzetméterárhoz
| Megye | Település | Utcakód | Átlagos négyzetméterár (négysz.) | Érvényesség éve |
|---|---|---|---|---|
| Budapest | V. kerület | Andrássy út | 1 200 000 Ft | 2024 |
| Pest | Pilis | Fő utca | 320 000 Ft | 2023 |
| Fejér | Székesfehérvár | Rákóczi út | 480 000 Ft | 2024 |
A fajlagos négyzetméterár megadása során a jogszabályok alapján az adatok beazonosíthatóságától és a megbízhatóságtól függően, a legnagyobb adatfelhasználásra törekszünk. A 2015-2024 közötti időszak adatai alapján készülő alkalmazások grafikonokat, térképeket és rangsorokat tartalmaznak, amelyek segítik a lakáspiaci tájékozódást.
tags: #fajlagos #negyzetmeterar #fogalma #ksh