Balatoni nyár az írófényképek tükrében: történet, elérhetőség és fotók
A Vaszary Galéria balatoni nyár hangulatát megidéző tárlatán száznál is több fénykép enged bepillantást legendás íróink balatoni nyaralásaiba. A kiállítás képei, írásai és relikviái a balatoni tájnak, a napsütésnek, a víznek, az itt szerzett élményeknek, összességében a balatoni nyaraknak állítanak emléket, és sok más mellett megmutatja, hogyan tartja az evezőlapátot Ottlik Géza, hogyan ugrik hátast Juhász Ferenc, hogyan vitorlázik Mészöly Miklós, és hogyan készít szódát Németh László.
Nyári pihenésük ideje alatt íróink sem tettek mást, mint fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet éltek a Balaton északi vagy déli partján, időt szántak családjukra, míg néhányan a nyaralás egy részét is írással töltötték.
Írók nyaralói és az ihlet forrásai
A Vaszary Galériában bemutatott, családi albumokból és a Petőfi Irodalmi Múzeum fotóarchívumának gyűjteményéből válogatott fotográfiák első egysége a balatonfüredi Lipták-ház baráti köréhez tartozó írók nyári élményeibe enged bepillantást. Lipták Gábor író és felesége, Gyapai Piroska füredi otthona a II. világháború utáni írónemzedék nyaralásainak egyik jeles helyszíne volt. A hosszú évtizedek alatt megfordult itt például Déry Tibor, Illyés Gyula, Örkény István, Szabó Lőrinc, Tamási Áron és Weöres Sándor, de felszabadító atmoszférája festőket, színészeket, orvosokat egyaránt vonzott.
A forró nyári napok az 1950-es, ’60-as években leginkább Lipták barátja, Horváth Boldizsár orvosprofesszor Addio III nevű vitorlásának fedélzetén teltek, a tréfás, szellemi tornákban bővelkedő esti összejövetelek, ünnepségek pedig a villában és a hozzá tartozó kertben zajlottak. A fényképek második nagyobb blokkját az 1953-ban megnyílt Szigligeti Alkotóházban és annak környezetében készült írófotók adják.
A szigligeti kastély, amely 1910-től az Esterházy család, 1945 után pedig a Földművelésügyi Minisztérium birtokában volt, 1952-ben ismét tulajdonost és funkciót váltott: Bölöni György kezdeményezésére az Irodalmi Alap vette át, hogy írói alkotóházként hasznosítsa. Az Alkotóház aranykora az ’50-es, ’60-as évekre tehető. Pihent és dolgozott itt többek között: Devecseri Gábor, Fekete István, Juhász Ferenc, Karinthy Ferenc, Kassák Lajos, Kertész Imre, Nemes Nagy Ágnes, Örkény István, Weöres Sándor és Zelk Zoltán is.
A nyaralók harmadik nagy blokkja
A fotók harmadik, legterjedelmesebb részét az írók nyaralóiban, kertjeiben készült képek, illetve a Balatonra alkalmi vendégként vagy turistaként ellátogató írókról készített amatőr fotók teszik ki. E képek nélkül talán nem is gondolnánk, hogy hány írónknak volt nyaralója a Balaton partján. E meghitt, csendes zugok később nemcsak a családi élet és baráti együttlétek, hanem az ihletett és elmélyült munka színtereivé is váltak.
Illyés Gyuláék tihanyi háza még az író apósáé volt, Déry Tiborék Lipták Gábor segítségével bukkantak a felújításra váró füredi villára, míg Németh Lászlóék sajkodi házát a család építette fel. Passuth Lászlóék Tihanyban vásároltak telket, Bertha Bulcsu Balatongyörökön, Veres Péter és Kodolányi János Balatonakarattyán, Rónay György Balatonszárszón, Tatay Sándor Badacsonytomajban, Tüskés Tibor Balatonfenyvesen, Fodor András pedig Fonyódligeten találta meg a pihenést és a csöndet.
Természetesen (szerencsére) rengetegszer örökítették meg ottlétüket, most ebből mutatja be a legérdekesebbeket a Vaszary Galéria. A balatoni nyár írói fényképekkel a hatvanas, hetvenes években is tovább élt, s a kiállítás megidézi az akkori társalgások, séták és a nyaralók körüli történetek hangulatát.
Kontextus és közönség
Az 1950-es és későbbi évtizedekben a balatoni nyaralók és villák jellegzetes társadalmi státuszt is hordoznak: egyedi épületek a tóparton, ahol az írók, költők és művészek találkoztak a munka és a pihenés számos formájával. Mai szemmel is nosztalgikus látlelet ez a korszak, amikor a Balaton északi vagy déli partján megforduló írók között baráti kötelékek, fényképes emlékek és írásos hagyatékok egyaránt megőrződtek.
- Balatoni nyaralók, villák és bungalók története
- Írók nyaralási szokásai: fürdés, napozás, horgászat, vitorlázás
- A nyaralók ihlető szerepe az irodalmi alkotásokban
Életképek a Balaton északi és déli partjáról
Az állandóan mozgó nyaralók világa sokszor a kertben, a teraszon és a mólón zajlott. A kiállítás megörökíti, hogyan találkozott a szerelem a nyaring nyárban a csenddel, és hogyan adta meg magát a napfény a hosszú beszélgetéseknek és az írói megnyilatkozásoknak.
Balatoni nyár: írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből
Mai szemmel talán nosztalgikusnak tűnhet, hogy egykoron a Balaton-parti üdülők között az árnyékok és a nappalok egyensúlya tartotta a közösséget. A kiállítás azonban nemcsak az emlékekről szól, hanem arról is, hogyan teremtik meg az írók a nyári ihletet és hogyan adják át az élményeket az olvasók felé.
Tippek a balatoni nyárhoz
Ha követnénk a kiállított írók nyaralási hagyományait, érdemes megidézni a tóparti sétákat, a reggeli kávékoronkénti ritmusát a teraszon, vagy a délutáni vízparti pihenéseket. A kiállítás fotói alapján a nyár a Balatonon maga az inspiráció forrása, mely összeköti a családot, barátokat és a művészt.
tags: #farkashazi #balatoni #nyaraloja