Farkasréti ravatalozó és kapcsolódó épületeinek rekonstrukciós és történeti vonatkozásai Makovecz Imre szemszögéből

Az első szerkezet, amely a mozgásforma kíséretek tanulságaira épül, egyben előzménye a farkasréti ravatalozónak is. A kivitelezés a megbízó, Ercsei tisztelendő úr váratlan halála miatt elmaradt. A plasztikus forma itt vasbeton héjszerkezetként jelenik meg. Farkasréti temető - ravatalozók, Budapest XII.

A Farkasréti ravatalozó történeti háttere és korábbi megoldásai

A Farkasréti ravatalozó meglévő épületét a harmincas évek elején építették. A jobboldali szárnyat, a templomot a II. világháborúban bombázták le. A megmaradt falakból kolumbárium épült. A középső öt helyiségből álló épületrészt alakítottuk át tágasabbra. Az elülső folyosót a szertartástermekhez csatoltuk. Az épület külsején nem változott semmi. Az I. jelű ravatalozó belsejét ember mellkasának belsejéhez hasonlóvá akartam alakítani. A „bordák” keményfából készültek. A Farkasréti köztemető 1894. április 1-én nyílt meg, a főváros legnagyobb köztemetőjeként. A megnyitást követően folyamatosan napirenden volt, hogy kápolnát, ravatalozót és halottasházat kell építeni a temető területén. Ezekre 1899-ben készültek az első tervek (tervező: Hegedűs Ármin), megvalósulásuk azonban elmaradt.

Ravatalozó és urnatemető környezeti és kölcsönös kapcsolata a temetővel

1923-24-ben a Magyar Mérnök és Építész Egylet, 1931-ben pedig a főváros írt ki pályázatot az együttes egy vagy több elemére. Végül 1936-ban Módos (Merxbauer) Ferenc és Krassói Virgil építészek kaptak megbízást az 1931-es nyertes pályamunka továbbtervezésére. A templom megoldása lehetővé teszi ennek a temetőtől független használatát is. Az öt helyiséget magába foglaló ravatalozó alatt nyert elhelyezést a hullahűtő. Az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus ünnepségsorozatának keretében átadott együttes épületei 1944-ben, a bombázások és ostromok során jelentős károkat szenvedtek el, a kápolna romos állapotúvá vált.

A 20. század végének átalakításai Makovecz Imre tervei nyomán

Ugyanebben az évben a romos ravatalozóépület átépítése is folyamatban volt. Az új plébániatemplom 1975-1977 között épült meg a temetőn kívül Szabó István tervei szerint. Ugyanebben az évben kapott megbízást a ravatalozók átalakítására a VÁTI munkatársaként Makovecz Imre. A köznyelv a kilencvenes évek óta a középső ravatalozót emlegeti „Makovecz-ravatalozóként”, azonban fontos tudnunk, hogy a hetvenes évekbeli felújítás mind az öt, akkor még meglévő ravatalozóhelyiséget magában foglalta. Az épület tömegét az átalakítás annyiban érintette, hogy az addig a homlokzat előtt futó fedett-nyitott előteret beépítette, így meghosszabbítva a szűkös ravatalozótereket, melyeket egyforma, szárnyas kapukkal zárt le.

A középső ravatalozó kiemelt szerepet kapott, a jól ismert, emberi mellkast idéző bordás kialakításával. Kevesebb szó esik a másik négy helyiségről, melyekbe sötétre pácolt faburkolat került, négyzetes, felfelé koncentrikusan szűkülő álmennyezettel, ami a legmagasabb és legszűkebb pontját a ravatal fölött érte el, és ezen a ponton krómozott acélcsövek együttese világította meg erős fénnyel a helyiséget. A ravatalozókhoz mozgatható jelek készültek - a szertartás jellegétől függően kereszt és életfa.

A középső, emberi mellkast idéző ravatalozótérnek legalább olyan fontos elemei voltak a bútorok, mint a „bordarendszer”. Ezeket Mezei Gábor belsőépítész, Makovecz Imre állandó munkatársa tervezte. Mezei Gábor így emlékezett a közös munkára: „Az volt a cél, hogy olyan berendezés kerüljön az épületbe, hogy azt lehessen gondolni, ugyanaz tervezte ezt is, azt is. [A belsőépítészetet és a bútorokat - megjegyzés a szerzőtől.] Egy olyan munkánk volt, ahol különböző véleményeket hallottam arról, hogy mit terveztem én, és mit Imre: ez volt a farkasréti ravatalozó.”

1. A ravatalozót 1991-ben újra átépítették. A középső teret az átalakítások nem érintették, azonban a két-két szélső ravatalozót összenyitották, azok belsőépítészetét elkerülhetetlenül megsemmisítve (bár a makoveczi stílusjegyeket az új kialakításnál valamennyire megidézve).
2. 1938-ban készült fotó: Tér és Forma, 1938. XI. évf. 10. (1)
3. A Hamburgesi Jenő Művelődési Központban rendezett építészeti kiállítás katalógusa.

A középső ravatalozó belső találkozási pontjai és a bordarendszer megfogalmazása az egykori tervrajzokban és az 1990-es évekbeli átalakításban is hangsúlyos maradt. A belső terekben a mozdítható jelképek, kereszt és életfa, rövid időn belül eltűntek, a teret az akkori kor igényei szerint alakították át.

A Sepsiszentgyörgyi és Sepsiárkosi példák összevetése

A Sepsiszentgyörgyi és a Sepsiárkosi épületek a Makovecz-óvóépítészet motívumait hordozzák: földházra hasonlító formák, antropomorf torony, szárnyak és napkorong. A torony a meg nem valósult budapesti világkiállításra megálmodott EXPO-tornyok egyikének hű mása. A templom és a ravatalozó elemei között a középső teret meghatározó bordák és a faanyagok egyedi textúrái hangsúlyosak maradtak.

Makóvec Imre munkásságának mérlege és a megvalósult épületek védettsége

Makovecz Imre öt évtizedes munkássága alatt több mint ötszáz épületet tervezett. A tervek közül több mint kétszáz megvalósult - ezek közül ötven kapott műemléki védettséget 2011 óta. A középső ravatalozó többi részéhez viszonyítva kiemelt szerepet tölt be az emberi mellkast idéző bordás felépítés és a hozzá kapcsolódó belső bútorzat, amelyet Mezei Gábor tervezett a Makovecz-stílus jegyében.

A Ravatalozó tömegének és belsőépítészetének összefüggése

A középső ravatalozó belső terének kialakítása és a bordarendszer összekapcsolódik a külső tömeggel: a homlokzati előtér beépítésével hosszabbodott a ravatalozóterek folyosója, miközben a tömeg megőrizte eredeti homlokzati vonalait. A belső térben a deszkapanél vagy deszkaszárnyak motívumai először jelennek meg Makovecz épületeiben, amely később más projektekben is visszaköszön.

Csatlakozó, temető-kápolna és urnatemető kapcsolódó elemei

A temetőkápolna és ravatalozó öt helyisége közül a középső kapta a legnagyobb hangsúlyt, és az urnatemető elhelyezése a földsáncon belül került kialakításra. A középső tér nemcsak a ravatalozó funkcióját látja el, hanem a halottak emlékének kiemelt megjelenítését is szolgálja. A korábbi tervekben megjelenő mozgáskísérletek és a népművészeti szerkezetelemek részleteiben is visszaköszöntek a későbbi átalakítások.

Rövid időtáv a makovecz-i elemek felidézésére

Az 1930-as évek és a 1970-es évek közötti időszakban megvalósult elemek között összhangot teremtett a bordás belsőépítészet és a faanyagok kidolgozott textúrája, a beépített előterek és a szabályozott fényáram, amely a ravatalozókban a mélységet és a hangsúlyt adta a térnek.

Az adatok összefoglaló táblázatban

Az egykori és a napjainkban hozzáférhető dokumentumok, fotók és archív tervek részletezik Makovecz Imre és stábja munkáját, amelyben a ravatalozó középső része kiemelt szerepet játszik a bordás belsőépítészet és a faanyag-kihasználás révén.

tags: #farkasret #makovecz #ravatalozo #homlokzat

Népszerű bejegyzések:

• Ingatlan kínálat Budapest
• Airbnb szabályozás Budapesten
• Saját paradicsom nevelése
• Tökéletes bútorválasztás
• Bejárati ajtó kiválasztási útmutató