Útmutató a felső szintű albérlet kiválasztásához és bérléséhez
Napjainkban egyre többen gondolják úgy, hogy bankbetétek helyett saját tulajdonú ingatlanba fektetik megtakarításaikat. Nagyrészt azért, mert a kamatkörnyezet nem ad megfelelő hozamot, illetve abban bíznak, hogy a lakás árának emelkedésével, majd annak későbbi eladásával többletjövedelemhez jutnak. Ha kiadásra adjuk a fejünket, először tegyük rendbe a bérleményt! Gondoljunk bele, ha magunk számára keresnénk albérletet, mi is elvárnánk azt, hogy rendben legyen az ingatlan. Legyen tiszta - a legjobb, ha frissen festve - , minőségi, megfelelő az áramellátás és a vízvezeték tekintetében, működjön a fűtés. Biztonságos bejárati ajtót szeretnénk, jól záródó nyílászárókat. Ha bútorozott, azok legyenek használatnak megfelelőek, jól funkcionáló berendezések. Természetesen lehetőségünk van bútorozatlanul is kiadni ingatlanunkat, ilyenkor a bérlő elvárása, hogy kedve szerint rendezhesse be új otthonát. Azonban a bútorozatlanul történő bérbe adáskor sem hagyható el a beépített konyhabútor, ami nélkül szinte lehetetlen az üzletet megkötni. Nagy előnyre tehet szert a tulajdonos a gépesítéssel: mosógép, hűtőszekrény, tűzhely, esetleg mosogatógép.
Albérletet kiadni, de kinek? Többféle lehetőség közül választhatunk, akár albérlőként, akár tulajdonosként. Találhatunk megfelelő otthont hirdetések útján. Manapság már számtalan ingatlant hirdető oldal fellelhető az interneten, valamint az adott városban is működnek irodák, melyek foglalkoznak lakáskiadással. Ebben az esetben az ingatlanos mindkét fél érdekeit képviseli, segíti, hogy igényeik találkozzanak. A legtöbb lakóhellyel rendelkező tulajdonos alapvetően hosszú távban gondolkodik a kiadást illetően, de erre természetesen ellenpélda is van. Egy állandó bérlővel sokkal kevesebb a havi vagy akár a napi teendő, mint a mostanában oly divatos lakáshotelezéssel. A jogi szabályok és az adózás is más kategóriába sorolja a kettőt.
Amennyiben olyan városban található az ingatlan, ahol egyetem, főiskola is működik, akkor gondolkozhatunk abban, hogy legyenek ők a célcsoport. Egy fiatal egyetemista, - ha tanulmányait komolyan veszi - 5 évre is köthet megállapodást a tulajjal. Ez azonban nagyon ritka. Az életkörülmények változhatnak, így gyakran megesik, hogy fél-, egy évnél tovább nem lehet kiadni az albérletet ugyanazon fiatalnak. Gyereket ne! Vagy mégis? Néhányan úgy vélik, hogy egy családnak kiadni a létesítményt mindenképpen jó döntés, hiszen egy vagy több gyermekes szülő, otthont szeretne csemetéinek, ezért hosszútávon számíthat rájuk. Mások épp az ellenkezőjét vallják. Figyelve néhány dologra, kellemetlenségek nélkül adhatjuk ki ingatlanunkat családosok részére.
A Szerződő felek rögzítik, miszerint a Bérbeadó a Bérleményt tisztán bocsátja a Bérlő birtokába. A Bérlő köteles a bérleti jogviszony megszűnésekor - legkésőbb a felmondási idő utolsó napjával - azonnali hatályú felmondás esetén - Bérleményt kiürítve, kitakarítva, kifestve rendeltetésszerű használatra alkalmas, olyan állapotban, amilyenben birtokba vette, a hozzá tartozó felszerelési és berendezési tárgyakat pedig leltár szerint, a Bérbeadó birtokába visszabocsátani.
A befogadó nyilatkozat egy kiegészítő eszköz. A kaució. A megegyezés során vagy beköltözéskor fizeti a bérlő, melynek összege általában két havi díjat foglal magába. Az átadás átvételi jegyzőkönyv tartalmazza a mérőórák állását, az átadott kulcsok számát, illetve a bérleményben található felszereléseket, berendezéseket. Ezek a leolvasott értékek felírásra kerülnek és az egyezség mellékletét képezik. Bútorozottan kiadott otthon esetén tételesen meg kell jelölni, hogy milyen berendezések képezték a lakás részét. Ez azért is fontos, mert így nem kerülhet sem a bérlő, sem a bérbeadó kellemetlen helyzetbe, ha valamely berendezés nincs meg, vagy nem olyan állapotban kerül vissza a tulajhoz, ahogyan ő arra emlékezett. A szóban megállapodott havi díj összege, valamint a közüzemi díjak fizetési határideje is rögzítésre kell, hogy kerüljön. Újabb pont a dokumentációban, hogy a tulajdonos megengedi-e a leendő lakónak, hogy ideiglenes lakcímként jelentse be magát az ingatlanba. Ne féljünk ettől. Attól, hogy valaki hivatalosan bejelentkezik az épületbe, még nem rendelkezik tulajdonosi jogokkal. Szintén érdemes rögzíteni azt, hogy a bérleti időszak végén a bérlő köteles igazolni, hogy kijelentkezett az ingatlanból. Amíg a fenti dokumentumok nem kerülnek bemutatásra a bérbeadó felé, a kaució visszautalását megtagadhatja. A közjegyzői okirat tartalmazza a kiköltözési és fizetési nyilatkozatot, mely kényes szituációkban nyújthat segítséget. Ez nem “kötelező”, ám arra a helyzetre ad megoldást, ha a bérlő nem akar kiköltözni vagy nem rendeltetésszerűen használja az ingatlant, továbbá azért, ha a havi költség nem kerül megfizetésre.
Ha megvan - akár hirdetés útján vagy anélkül -, több tucat jelentkező közül a legjobb lakó, aki ráadásul kedves is, és sikerült megállapodni, aláírásra került a konvenció, már csak a rezsi és a havi bér fizetésének mikéntjét kell megbeszélni. Ugyanis napjainkban már lehet a kötelezettségeket úgy rendezni, hogy a két fél nem is találkozik. Ha a tulajdonos bizalmat szavaz a bérlőnek, akkor a rezsit teljes egészében az új lakó intézi. Az óraállások leolvasását, bediktálását, valamint azok fizetését. A nyomonkövetésről azonban nem szabad lemondani, a tulajdonos ellenőrizze a számlák befizetését.
Az albérlet kiadása stabil pénzkereseti lehetőség lehet, ha az ingatlant megfelelően előkészítjük, és jogilag is rendezett szerződéssel adjuk bérbe. Az ingatlant tisztán, karban tartva, jól működő berendezésekkel érdemes kiadni. Fontos a friss festés, a biztonságos bejárati ajtó, jól záródó nyílászárók, valamint a működő fűtés és víz- illetve áramellátás. Bútorozott lakás esetén a gépesítés (mosógép, hűtő, tűzhely) jelentős előnyt jelent a gyorsabb bérbeadásban. Egyetemvárosokban gyakoriak az egyetemista bérlők, de ők általában csak rövid távra maradnak. Fiatal pár vagy család hosszabb távon megbízhatóbb bérlő lehet. Bár sokan tartanak a gyermekes családoktól a lehetséges károk miatt, megfelelő elővigyázatossággal (pl. A közjegyzői okirat nem kötelező, de jogi védelmet nyújt, ha a bérlő nem fizet vagy nem akar kiköltözni. A rezsi fizetését lehet a bérlőre bízni, aki leolvassa és befizeti a számlákat, de a tulajdonosnak érdemes ellenőriznie a befizetéseket, például havi igazolások bekérésével.
Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel a magánszemély összevont adóalapjába tartozik, önálló tevékenységként adóköteles jövedelemnek számít. Kötelező adószámot kiváltani, és számlát adni a bérleti díjról.
A lakásbérleti szerződés fontossága
A lakásbérleti szerződés - mint valamennyi szerződés - különböző jogokat és kötelezettségeket telepít a szerződő felekre, így a bérbeadóra és a bérlőre is. A cikksorozat első részében azt mutattuk be, miért fontos, hogy írásbeli szerződést kössünk, ha lakást szeretnénk bérelni, illetve milyen kötelező elemei vannak a szerződésnek. A bérbeadó legfontosabb jogosultsága, hogy mint a bérlemény tulajdonosa, jogosult a bérlőtől a bérlemény használatáért bérleti díjat szedni. A bérleti díj összegét a szerződésben kell rögzíteni, és azt a szerződés hatálya alatt sem jogosult a bérbeadó egyoldalúan emelni. A hosszabb távon fennálló, határozatlan időre kötött bérleti szerződések esetén ezért gyakori, hogy már a szerződéskötéskor előre rögzítik, hogy a bérleti díj bizonyos időszakonként (évente, kétévente stb.) egy meghatározott összeggel növekszik.
A bérleti díjon felül a bérbeadó általában kauciót is jogosult kérni a bérleti szerződés megkötésekor, amely a bérlőnek a bérleti szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésére szolgál biztosítékul. Ezt a gyakorlatban úgy kell érteni, hogy amennyiben a bérlő egy havi bérleti díjjal elmarad, a bérbeadó jogosult a nála letett kaució összegéből fedezni az elmaradt havi bérleti díjat, továbbá jogosult követelni a bérlőtől, hogy a kaució összegét az eredeti összegre egészítse ki. Fontos azonban tudni, hogy a kaució összege nem kerül a bérbeadó tulajdonába, azt nem jogosult felhasználni, kizárólag a szerződésben meghatározott esetekben.
A bérleti szerződés alapján a bérbeadó bizonyos tulajdonosi jogait (a birtoklás és használat jogát) átengedi a bérlő részére, tehát amíg fennáll a szerződés, a bérlő jogosult a lakást használni és birtokban tartani. A bérlő azonban természetesen csak rendeltetésének megfelelően használhatja a lakást, tehát például egy panelház tízedik emeletén nem tarthatunk disznókat és tyúkokat. Annak érdekében, hogy a bérbeadó mint tulajdonos időről időre meggyőződhessen arról, hogy a bérlő valóban rendeltetésszerűen használja-e a lakást, jogosult a használatot ellenőrizni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérbeadó például havonta a bérlővel egyeztetett időpontban elmegy a lakásba, és körülnéz, hogy minden rendben van-e. Sok bérbeadó nem él ezzel a jogával, és hónapokig feléje sem néz a lakásának, vannak azonban olyanok is, akik néha túlzásba viszik az ellenőrzést. A törvény rögzíti, hogy a bérbeadó csak a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot, tehát az ellenőrzés nem fordulhat át zaklatásba.
Szabályok és kötelezettségek
Számos esetben problémás kérdés, hogy amennyiben valami elromlik a lakásban, vagy felújítás szükséges, kinek kell viselnie a költségeket. A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. A bérbeadó a bérlet egész időtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a dolog a rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Ezért a törvény a lakás fenntartásával járó költségeket (beleértve a rendkívüli felújítás és javítás költségeit, valamint a szükséges kiadásokat), továbbá a lakással kapcsolatos terheket (pl. ingatlanadó) a bérbeadóra hárítja. Ez alól csak azok a kisebb költségek jelentenek kivételt, amelyek a lakás rendeltetésszerű használatával együtt járnak (például lakás berendezéseinek, burkolatainak karbantartása, tisztasági festés stb.). A gyakorlatban tehát ezt úgy kell érteni, hogy ha például a lakásban elromlik a fűtés, azt a bérbeadó köteles megjavíttatni, illetve neki kell viselni a javítás költségeit. A bérlő köteles tűrni, hogy a bérbeadó a lakás állagának megóvásához szükséges munkálatokat elvégezze. A lakás korszerűsítéséhez szükséges munkálatok elvégzésének tűrésére a bérlő nem köteles, kivéve, ha azok - az elvégzendő munkára, az építészeti következményekre és a bérlő várható kiadásaira tekintettel - a lakás használatát jelentősen nem korlátozzák. A bérbeadó a bérlőt a munkálatok megkezdése előtt megfelelő időben köteles a tervezett munkálatokról és azok várható időtartamáról írásban tájékoztatni.
Amennyiben a bérlő nem fizeti meg a bérleti díjat, vagy a lakás használatával kapcsolatos költségeket, a bérbeadó jogosult arra, hogy zálogjogával éljen a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain. A zálogjog érvényesítése a gyakorlatban úgy történik, hogy a bérbeadó írásban értesíti a bérlőt arról, hogy a hátralékos bérleti díj és költségek erejéig zálogjoga áll fenn a bérleményben lévő vagyontárgyakon. Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik. Ha pedig a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását.
A Lakástörvény rendelkezései szerint amennyiben a bérlő a lakbérfizetési kötelezettségének a szerződésben meghatározott határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó köteles a bérlőt a következményekre történő figyelmeztetéssel írásban felszólítani a fizetésre. A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó a bérlő előzetes felszólítását követően, legalább tizenöt napos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít; vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja. A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni.
A fentiekben leginkább a bérbeadót megillető jogosultságokról volt szó, azonban szót kell ejteni arról is, hogy természetesen a bérbeadónak is vannak bizonyos kötelezettségei. Ezeket legegyszerűbben úgy foglalhatjuk össze, hogy a bérbeadó köteles gondoskodni arról, hogy a bérlő használhassa a lakást, tehát az rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen, továbbá a bérbeadónak biztosítania kell azt is, hogy semmilyen más személynek nincs olyan joga, amely korlátozná a bérlőt a lakás használatában. Emellett pedig a bérbeadónak kell biztosítani azt is, hogy a lakás állapota megfelelő legyen, ezért a törvény karbantartási kötelezettséget ír elő a bérbeadó számára. Bérbeadóként sem szabad tehát elfelejteni, hogy a lakásbérleti jogviszony is egy szerződés, amely mindkét fél számára nem csupán jogokat, de kötelezettségeket is megállapít.
A társasházi lakáskiadás témája az utóbbi években egyre több figyelmet kap - nem véletlenül. A lakásbérlés iránti kereslet folyamatosan nő, miközben sok lakástulajdonos igyekszik kiaknázni ingatlanában rejlő bevételi lehetőségeket. Azonban a társasházi környezet speciális szabályokat, közösségi érdekeket és jogi korlátokat is jelent. A társasházi lakáskiadásnál két alapvető forma különböztethető meg: a hosszú távú bérbeadás, amely jellemzően több hónapos vagy éves szerződést jelent, és a rövid távú kiadás, amely néhány napos vendégfogadással jár, például Airbnb-n keresztül. Bár mindkettő jogszerű lehet, a szabályozásuk és következményeik jelentősen eltérnek. Egy társasházban a lakáskiadás nemcsak magánügy: hatással van a közösség életére, a közös terek használatára, a biztonságra és az ingatlan értékére is.
Minden LAKÁSVADÁSZAT TIPP, amire szükséged van.
Tippek a biztonságos albérletválasztáshoz
Merőben más élethelyzetben találják magukat a friss egyetemisták és főiskolások akkor, amikor az első szemeszterükre készülnek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy bármilyen összeget adtok át a tulajdonosnak, átvételi elismervényt vagy nyugtát kérjetek. Szerződéskötéskor érdemes rögzíteni a mérőórák állását fényképekkel. A bérbeadáskor és a bérlő kiköltözésekor is érdemes átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, ebben rögzíteni lehet a későbbi viták elkerülése érdekében például a lakás aktuális állapotát, a lakásban lévő berendezési tárgyakat.
A hvg.hu a listát idézve azt írja, először meg kell győződni arról, valóban az-e a bérbeadó, akinek mondja magát. A szerződéskötés írásban történjen, érdemes rögzíteni legalább a felek személyes adatait, az ingatlan adatait, a bérleti díj és a kaució összegét, azt, hogy határozott vagy határozatlan időre kötik meg a szerződést, mikor lehet emelni a bérleti díjat, hogyan lehet felmondani a szerződést, ki fizeti a közüzemi díjakat, egyéb költségeket. Fontos szabály az is, hogy a kaució teljes összege visszajár a szerződés végén akkor, ha a bérlő nem halmozott fel tartozást, az ingatlant pedig semmilyen kár nem érte. Egyébként pedig ebből kell levonni a károk, elmaradt tartozások összegét, és ezt követően, ha van fennmaradó rész, azt ki kell adni a hallgatónak.
A lakásbérlés kardinális pontjai közé tartoznak a piszkos anyagiak, de úgy is fogalmazhatunk, hogy az albérletekre is vonatkozik az “Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!” közmondás. Saját magunk érdeke, hogy csak olyan lakás iránt érdeklődjünk, aminek a bérléséhez sziklaszilárd anyagi háttérrel rendelkezünk. Ökölszabályként azt lehet mondani, hogy lakhatásra a fizetésünk felénél többet nem célszerű költeni. Hiszen megélhetésre, közlekedésre, ruhákra és persze szórakozásra is maradnia kell valaminek. A bérleti díjak lefaragásának egyik módja, hogy többen bérelnek ki egy lakást, és osztoznak a kiadásokon. Érthető okokból ez azoknak jelent megoldást, akik egyedül költöznének, vagy párként egy közeli ismerőssel, baráttal költöznek közös lakásba. Családosoknak a privát szféra és a helyigény miatt ez kevésbé előnyös opció.
A lakásbérléshez használd a Felvi Albérletkereső szolgáltatását ahol az oldal regisztrált felhasználóinak hirdetéseit böngészheted. A lakásbérlés egyszerű dolognak tűnhet, pedig a jó albérlet megszerzése nem sétagalopp. A lakásbérlés ugyan sokak lakhatására jelent megoldást, az eltérő élethelyzetek és célok miatt mégis különböző okokból dönthetünk úgy, hogy albérletbe költözünk. Hosszabb távra jellemzően akkor bérlünk ingatlant, ha nincs még meg a lehetőségünk arra, hogy saját lakást, házat vegyünk. Ez egy meglehetősen összetett körülmény, hiszen egyszerre több tényezőt is figyelembe kell venni, mielőtt az adott ingatlant kibéreljük. Mivel hosszabb távra tervezünk az adott albérlettel, célszerű úgy tekintenünk rá, mintha a volna, vagyis feleljen meg az elvárásainknak, igényeinknek. Alakulhat úgy az életünk, hogy átmeneti megoldásként albérletbe költözünk és úgy számolunk, hogy ez az állapot nem lesz tartós. Számos ilyen helyzettel találkozhatunk: ide sorolható az, ha saját ingatlanunkba még nem költözhetünk be, mert csúszik az átadás, esetleg jelenleg is a lakáskeresés fázisában tartunk. Kevésbé ismert, de nem elhanyagolható jelenség az, amikor valaki úgy dönt, hogy nem szeretne saját ingatlant venni. A döntés mögött az áll, hogy sokak számára nem elfogadható az az anyagi és lokális kötöttség, amit a saját ingatlan jelent, mivel ha változik az élethelyzetük, az említett kötöttségek terhet jelentenek.
Akárcsak ingatlanvásárlásnál, lakásbérlés esetén is arra kell törekednünk, hogy olyan albérletet találjunk, ami megfelel az elképzeléseinknek, az igényeinknek, valamint az anyagi lehetőségeinknek. Az egyik legfontosabb pont az elhelyezkedés, hiszen sok mindent tudunk változtatni egy ingatlanon, de a lokációját nem. Éppen ezért fontos, hogy vizsgáljuk meg alaposan a lakás környékét, az infrastruktúrát, a közlekedési útvonalakat, a bevásárlási lehetőségeket, de ide sorolható még az orvosi rendelők, a gyógyszertárak gyors elérhetősége is. Ha kiválasztottuk a megfelelő lokációt, a következő fontos lépés, hogy meghatározzuk, melyek azok a tulajdonságok, amelyekkel szeretnénk, hogy albérletünk rendelkezzen. Mindenkinek más-más tulajdonság fontos, így nehéz általános kritériumokat felsorolni, jellemzően a döntő tényező mindig az aktuális, vagy a közeljövőre vonatkozó elvárásunk lesz. Hiába találtuk meg a tökéletes albérletet, sajnos elképzelhető, hogy ha gyermekkel szeretnénk költözni, nem minket fog választani a tulajdonos. Ez természetesen bosszantó tud lenni, már csak azért is, mert így feleslegesen fordítottunk időt, energiát az adott lakásra, amit esetleg egy olyan albérlet felkutatására is áldozhattunk volna, ahová be is költözhetünk. Szintén nehezebb helyzetben vagyunk akkor, ha kisállatokkal vágunk neki a keresésnek, bár jó hír, hogy a koronavírus-járvány után ezen a területen már láthatóak változások. Ettől függetlenül már az első kapcsolatfelvétel során jeleznünk kell a tulajdonosnak, hogy kisállattal költöznénk. Jellemző, hogy sokszor a tulajdonosok a lehető legrosszabb forgatókönyvvel számolnak az állatokkal kapcsolatban, ennek az áthidalását viszont elősegíthetjük azzal, ha felajánljuk neki, hogy egyszer elhozzuk a kedvencünket, hogy a tulajdonos is megismerkedhessen vele.
+ Tipp: A telefonos kapcsolatfelvétel előtt küldhetünk egy levelet a hirdetőnek, amiben leírjuk, hogy kisállattal szeretnénk költözni. Pár sorban írjunk a kedvencünkről, emeljük ki, hogy szobatiszta és a bútorokat, berendezést nem rongálja, nem veszélyes az ingatlan állapotára. Sok tulajdonosnál a dohányzás azonnali kizáró ok, mert nem szeretnék, hogy a lakásuk füstszagú legyen. Ettől egy fokkal jobb a helyzet akkor, ha az ingatlanhoz tartozik erkély, és ott megengedett a dohányzás.
Amikor albérlethirdetéseket olvasunk, sokszor találkozhatunk azzal, hogy már a szövegben jelölik, hogy mennyi a minimális bérleti idő. Szerencsés esetben ez megegyezik a mi elvárásainkkal, viszont előfordulhat, hogy abszolút nem, így pedig számításba sem tudjuk venni az adott lakást. Jó, ha tudod: Az ingatlan.com-on bérleti időre is tudsz albérletet keresni.
Ha megtaláltuk az ideális albérletet, és a kiadóval is megvan a kölcsönös szimpátia, nincs más hátra, mint hivatalosan is kibérelni a lakást. A bérleti szerződés kitér természetesen a bérleményre, vagyis a lakásra/házra is. Jó, ha tudod: Érdemes rögzíteni a szerződésben azt is, hogy a bérlemény milyen műszaki állapotban kerül átadásra, valamint azt is, hogy bútorozott vagy bútorozatlan bérleményről van-e szó. A bérleti szerződésben a bérleti díj összegén felül ki kell térni a fizetési módra és a fizetési határidőre, valamint a bérleti díj fizetésének elmulasztásával járó következményekre is. A közüzemi díjak fizetése kapcsán két bevett gyakorlat terjedt el: az egyiknél a mérőórák a bérlő nevére kerülnek és a bérlő lesz az, aki fizeti a kiszámlázott közüzemi díjakat.
A bérleti szerződés időtartamát tekintve beszélhetünk határozott idejű bérleti szerződésről és határozatlan idejű bérleti szerződésről. Az előbbi, ahogyan a nevében is szerepel egy előre meghatározott időtartamra szól, jellemzően félévre vagy egy évre. A bérlemény használata tág fogalom. A későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében célszerű erről egyértelműen nyilatkozni. Főleg hosszú távú bérlés esetén felmerül az átalakítás kérdése. A bérleti szerződésben meg kell határozni, hogy a bérlő jogosult-e bármiféle átalakítási munkát elvégezni. Számos jogi kérdésben kulcsfontosságú, hogy mind a bérlőt, mind a bérbeadót el lehessen érni. Ezért tanácsos a bérleti szerződésben meghatározni, hogy a bérlővel és a bérbeadóval milyen elérhetőségen lehet felvenni a kapcsolatot.
A bérleti szerződés felmondásakor vagy lejártakor kényes pont a bérlemény kiürítése. A felmondás nagyban függ attól, hogy határozott időre vagy határozatlan időre szóló megállapodást kötöttünk. A bérleti szerződések kapcsán jelenleg Magyarországon két törvény tekinthető irányadónak: az egyik a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.), a másik pedig a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. A határozatlan idejű bérleti szerződés felmondása viszonylag egyszerű. Rendes felmondással, akár indoklás nélkül is lehetséges a bérleti szerződés megszüntetése. Azt viszont tudnunk kell, hogy a bérleti szerződés felmondásával mindkét fél élhet, a bérlő és a bérbeadó is. Szintén jó, ha tudjuk, hogy a rendes felmondásról írásban kell nyilatkozni, akár a bérlő, akár a bérbeadó kezdeményezi a bérleti szerződés felmondását. Amennyiben az adott hónap 15. napjáig megtörténik a bérleti szerződés felmondásáról szóló írásbeli nyilatkozat, akkor a következő hónap végére tekinthető felmondottnak a bérleti szerződés. Ha az írásbeli nyilatkozattétel átcsúszik az adott hónap 15. A határozott idejű bérleti szerződés rendes felmondással nem mondható fel, hacsak a bérleti szerződés ennek lehetőségéről külön nem nyilatkozik, vagy a Ptk. A Ptk. ugyanis rögzíti azokat az eseteket, amikor akár egy határozott idejű bérleti szerződés idő előtti felmondása is lehetséges.
Ptk. 6:339. § (4): Nem szűnik meg a szerződés a bérlő esetleges halálával, mivel a bérleti jogviszony a bérlő örököseire száll. Ptk. 6:340. Ptk. 6:346. § (2)-(3): Akkor is felmondható a bérlő részéről, ha a bérleményben olyan korszerűsítési munkák történnek, amelyek a lakás használatát jelentősen korlátozzák. Ezekről a korszerűsítési munkákról a bérbeadó köteles írásban értesíteni a bérlőt. A bérleti szerződés kapcsán a bérlő és a bérbeadó jogainak, kötelezettségeinek a Ptk...
tags: #felso #szintes #alberlet