Fennmaradási engedély és építésügyi hatósági bizonyítványok befolyásoló tényezői a magyar ingatlanpiacon
Jogtiszta udvar, rendes ház!Fennmaradási engedélyek és építésügyi hatósági bizonyítványok teljes körű ügyintzése!
A fennmaradási engedélyezési eljárást kezdeményezheti a tulajdonos önszántából, vagy indulhat az építési hatóság felhívására is.
A fennmaradási engedélyezési eljárás keretében az épület keletkezésének körülményeit és a szakszerűséget vizsgálják, valamint annak rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát igazolják.
A dokumentáció célja, hogy abból kiderüljön az épület keletkezésének körülménye, valamint annak szakszerűsége, és a rendeltetésszerű használatra való alkalmassága, és igazoljuk, hogy az ingatlan megfelel a beépítési mutatóknak.
A fennmaradási engedély és az építésügyi hatósági bizonyítvány kérelem menete: a tulajdonosok elmondják, amire emlékeznek, (pl. a nagypapa építette még ekkor, meg ekkor... vagy már így vettük ezt előbb x éve...) - Természetesen minden információt alá kell támasztani.
Kicsit más a két eljárás. Fennmaradási engedély kérelemet azoknál az épületeknél kell indítani, amelyek 10 éven belül kerültek bővítésre, hatósági bizonyítványt pedig a 10 éves szankcionálási idő eltelte után lehet kérni.
A fennmaradási engedélyezési eljárást abban az egy esetben kell indítani, amikor az építkezést 10 éven belül valósították meg és utólag szeretnénk legalizálni az elkészült épületrészt.
Mikor nincs szükség fennmaradási engedélyre? Mikor kell építésügyi hatósági bizonyítványt kérni? Aki eddig figyelmesen olvasott, az sejtheti, hogy megint a hatósági bizonyítványról fogok írni!
A jogszabály szerint olyan épületek, építmények építhetők, amelyeknek nem érnek el egy bizonyos méretet, és amelyek beépítési mutatói összhangban vannak a vonatkozó előírásokkal.
Az építésügyi hatósági bizonyítvány megkérésekor benyújtandó dokumentáció valamivel egyszerűbb. Nem kell komplett tervdokumentációt készíteni „csak” a beépítési paramétereket kell kiszámolni és ezzel igazolni, hogy az épület szabályos.
Építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat, földmérés, energetikai tanúsítvány mindkét esetben szükségesek.
A fennmaradási engedélyezési eljárást abban az egy esetben kell indítani, amikor az építkezést 10 éven belül valósították meg és utólag szeretnénk legalizálni az elkészült épületrészt.
A szabálytalanságokat az építésfelügyeleti hatóság és a központi jogszabályi keretek határozzák meg, és előírások szerint bírság vagy bontási kötelezettség is kiszabható.
A bírósági és közigazgatási jogorvoslat lehetőségei között ott szerepel, hogy a döntés közlése után harminc napon belül fellebbezés vagy igazságügyi felülvizsgálat kérhető.
A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásának határidejét - az Ákr. bevezetésével egyidejűleg - 2018. január 1-jétől határozták meg, és a legtöbb ügyben a hatóság 60 napon belül bírálja el a kérelmet.
A fennmaradási engedély megadásával egyidejűleg az építésügyi hatóság a döntésében építésügyi bírságot szab ki, és a bírságot megfizetése esetén lehet a fennmaradást engedélyezni.
Ha a fennmaradási engedély megadása nem lehetséges, a hatóság bontást vagy részbeni bontást rendelhet el, illetve a szabálytalanságot megszüntethetik.
Az építésügyi hatóság a döntésében különböző feltételeket és kötelezettségeket írhat elő, amelyek teljesítése a fennmaradási engedélyhez vagy a használatbavételi engedélyhez kötött.
A döntés gyakran nem közölhető szóban, de a hivatalos közlés rend szerint végleges és végrehajtható.
Az engedélyek hatálya: a fennmaradási engedély és a használatbavételi engedély együttesen is hatályos lehet, meghosszabbított hatály esetén pedig a végleges döntés napjától számított időtartam vonatkozik rájuk.
A terepzajlok és a helyszíni szemle során a hatóság megállapítja a készültségi fokot és rögzíti a feljegyzéseket, fényképeket a helyszínről, amelyek alapján döntést hoz.
A 10 év alatti jogszerűtlen építés esetén fennmaradási engedélyt lehet kérni, és a kérelmet személyesen vagy elektronikus úton lehet benyújtani az ÉTDR rendszeren keresztül.
A tulajdonosokat értesítik az eljárás megindulásáról és a határidőkről, és a kérelem hiánypótlása szükség esetén kötelező.
Lehetővé válik az előzetes szakhatósági állásfoglalás beszerzése, amelyet elektronikus formában kell mellékelni a kérelemhez az ÉTDR felületén keresztül.
A szakhatóság bevonására a 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint kerül sor, és az előzetes állásfoglalás megkérése segíti a gördülékeny eljárást.
Az eljárás illetéke nem kerül felszámításra az általános szabály szerint, de szakkérdések vizsgálata esetén igazgatási szolgáltatási díj is felmerülhet.
A fennmaradási engedélyezési eljárás alapvetően 25 napos határidőn belül lezárható, szakhatóság bevonásával pedig 35 nap a határidő, kivéve a nagyobb kereskedelmi építmények esetét.
Az eljárás megindulásáról a területileg illetékes építésügyi hatóság tájékoztatja az érintetteket, és helyszíni szemle során tisztázza a tényállást.
A fennmaradási engedély megadásával egyidejűleg a hatóság bírságot szabhat ki, amelynek összege a tervezett és megvalósított paraméterek közötti eltéréstől és a beépítés mértékétől függ.
Fontos megjegyzés, hogy a beépítési és településképi előírások betartása minden esetben alapvető követelmény a fennmaradási eljárás sikeréhez.
tags: #fennmaradasi #engedely #beepitesi #szazalek