Ferfi albérlő regiszénje: kihívások és jogi keretek
A cikk az albérletpiac mai dinamikáit vizsgálja, kiemelve a férfi albérlőket érő diszkriminációs jelenséget és a jogi kereteket.
Miért számít különbség a bérlet és az albérlet között?
A köznyelvben összemosódott a bérlet és az albérlet kifejezés, ezeket sok esetben szinonimaként használjuk, azonban a két fogalom között lényegi különbség van.
A lakásalbérlet jogi fogalma és a hétköznapokban használt kifejezés tartalma eltér egymástól.
A bérbeadó személyes bérlet esetén maga a tulajdonos.
Albérlet esetén tehát az érintett személyek sora kiegészül egy harmadik személlyel, ugyanis ebben az esetben tulajdonos-bérlő-albérlő közötti láncolatról beszélünk.
Az albérletre vonatkozó szerződést is írásba kell foglalni.
A lakásbérleti szerződés tehát jogi értelemben különálló kapcsolati hálót jelent a főbérlő, a bérlő és az albérlő között.
Az albérleti jogviszony járulékos jellegű, tehát megszűnik a bérleti jogviszony megszűnésével, ezért az adott esetben albérleti jogviszony az I. rendű felperes bérleti jogviszonyának megszűnésével automatikusan meg is szűnt.
A jogi szabályozás alapjai
A bérleti és albérleti szerződések jogi kereteit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) határozza meg.
A lakástörvény értelmében a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával a lakást vagy egy részét bérbe (albérletbe) adhatja.
Az albérlethez szükséges szerződés írásban kötendő.
Az Ltv. rögzíti, hogy a szerződést - annak határozott vagy határozatlan idejére tekintet nélkül - a főbérlő a következő hónap utolsó napjára, az albérlő pedig a határozatlan időre kötött szerződést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára mondhatja fel, 15 napos felmondási idővel.
A felelősség tekintetében fontos, hogy a főbérlő felel az albérlő magatartásáért, mintha a lakást a saját használatában tartaná.
Férfi albérlők sérülékeny helyzete a piacon
A cikk megállapítja, hogy a hirdetésekben gyakran megjelennek korlátozó feltételek, és ezek között vezető helyen szerepel a nemek közötti megkülönböztetés, különösen a férfiakra vonatkozó korlátozások.
A legfrissebb, majdnem száz hirdetés felmérése szerint a felében jelentek meg korlátozó kritériumok, amelyek többsége nőkre vonatkozik.
Vannak példák, ahol nem dohányzó vagy állattartás nélküli feltételek kerültek előtérbe, de összességében a férfiak találkoznak a legnagyobb elutasítottsággal.
Az aktuális hirdetések között találunk olyanokat is, ahol párokat nem szeretnének befogadni.
A bérbeadók többsége igyekszik diszkriminációs megnyilvánulásokat nyíltan nem leírni, de ügyfeleik gyakori kérése, hogy inkább nőket adjanak albérletbe.
Elhangzanak történetek arról is, hogy egyes hirdetőknél a férfiak számára időleges lehetőségek adódnak, míg máskor az albérlet időközben elkelt.
Mi történik jogi szempontból?
Jogász szerint adott esetben lehetséges jogi útra terelni az albérlet alatti kirekesztést, de az elmúlt években ritkák ezek az esetek.
A védett tulajdonságok közé tartozik például az életkor, vallás, nemzetiség vagy nemi identitás, és ezeknél könnyebben lehet perelni.
A dohányzás vagy az állattartás nem védett tulajdonság, és ha valaki emiatt érzi kirekesztve magát, akkor sajnos kevés esélye van peres úton érvényesíteni jogait.
Ki adhat albérletet és kire figyel a piac?
Azt mondják, hogy a tulajdonosok egy része a férfi albérlőket diszkriminatív módon kezeli, miközben sokan visszafogottan beszélnek erről, de a gyakorlatban gyakran előfordul a női albérlők preferálása.
Előfordul, hogy hirdetések kimondottan jelzik, hogy párokat vagy családokat nem szeretnének, vagy hogy az albérletbe csak vegyes társaságot engednének.
Vannak olyan hirdetések is, amelyek kerülnek a határok közé, például halat nem tarthat az albérlő, mert az károsítja a konyhát, vagy épp a kávézás tilos a szerződésben.
Őrzi a jogi álláspontot, hogy a főbérlő és az albérlő közötti felelősség attól függ, hogy a hozzájárulás megjelent-e vagy sem.
Gyakorlati összefüggések: mire számíthat egy férfi albérlő?
A jogi kereteken túl a gyakorlati tapasztalat szerint az albérletkínálatban a nemek szerinti megkülönböztetés jelen van, és ennek hatása van az esélyekre a lakás megtalálására.
Az albérletkínálat és a bérleti jogviszonyok közti különbségek megértése segíthet abban, hogy a férfi albérlők reálisan tudják értékelni saját lehetőségeiket.
A felmerülő kérdések között szerepelnek a jogi eljárások és a peres lehetőségek részletei, amelyekkel az ügyek rendezhetők.
Az albérleti piacban megjelenő jelenségek között kiemelt tényező a nemi alapú diszkrimináció és a jogi lehetőségek összefüggése.
Lakáshitel, vagy albérlet? - S01E08
Rövid jogi összefoglaló a kulcsfogalmakról
- A lakásbérleti szerződés lehet határozott vagy határozatlan időre szóló.
- Az albérlet akkor jön létre, ha a bérlő harmadik fél részére ad bérbe egy részét.
- Az albérlet írásban rögzítendő, és a felmondási határidők eltérhetnek a bérleti szerződés szabályaitól.
- A főbérlő felelőssége az albérlő magatartásáért akkor is fennáll, ha az albérlő csak közvetve érintett a lakásban.
A bérlet és albérlet közti különbségek tisztázása segíthet a jogi helyzetek pontos értelmezésében, és abban, hogy a bérlői jogok tiszteletben legyenek tartva.
tags: #ferfi #alberlo #regiesen
Népszerű bejegyzések:
- Kiváló állapotú kétgenerációs családi ház Palkonyán közel Villányi borvidékhez
- Passau eladó lakás – piac és lehetőségek mélyreható áttekintése
- Részletek a helyrajzi számokról több épülethez
- Veszprém kórház története: lépcsőház és átalakulások
- Vas megyei energiatanúsítvány: szakszerű tanácsadás és alacsony ár