Festo műhely alaprajz: Egyedüllét méhekkel és a kapu mögötti világ

Az AU Műhely legújabb, Egyedüllét méhekkel névre hallgató installációja az építészet eszközeivel késztet gondolkodásra ember és természet kapcsolatáról.

Az OFF-Biennáléra készült építmény egy alig 5 négyzetméteres, átlyuggatott fémlemezekkel borított kabin, melyben egyetlen ülőhely található.

A 3. OFF-Biennáléra készült építmény egy alig 5 négyzetméteres, átlyuggatott fémlemezekkel borított kabin, melyben egyetlen ülőhely található.

A falak már kívülről is sejtelmes látványt nyújtanak, ugyanis minden szögből más-más módon torzítják a rajtuk átszűrődő fényt.

Ez a hatás az építményen belül felerősödik.

A fém panelek szűrőként törik meg a fényt, felszabdalva a külvilágot, mely parányi színes pontok sokaságává válik.

Az ajtón belépve rövid, keskeny folyosón találom magam, melynek végén elérkezek a már említett kitüremkedéshez.

Az itt lévő fa szék a kabin ülőhelye, ami pont a méhkaptár alatt helyezkedik el.

A székkel szemben egy kisméretű ablak ékelődik a fémlemezbe.

Nem nézelődésre szolgál, hiszen a két üvegtábla közötti részt sárga méhviasz tölti ki, teljesen eltakarva a kilátást.

Az AU Műhely tervezőit, Szederkényi Lukácsot és Ghyczy Dénes Emilt már régóta foglalkoztatják az ehhez hasonló, egyszemélyes, meditációs terek.

A 2015-ös virág házban éppen csak állva fért el egyetlen ember, a 2018-es Gyapjúház azonban már egy teljes értékű egyszemélyes menedék volt.

A kaptárházat egyórás intervallumokra lehetett lefoglalni az OFF-Biennálé keretében.

A koordináták és a lakat kódjának megszerzése után az épületet mindenki saját kedve szerint használhatta.

„A kaptár mint építészeti tárgy a méhész és a méhek kapcsolatából születik.

[…] Az idők során a kaptár egyre kevésbé követte a méhek eredeti, természetes lakóhelyeként szolgáló faodvak formáját, mind inkább az ember igényeit szolgáló építménnyé vált.

[…] A kaptárak változása okozta stressz, a monokultúrás földművelés és a számukra mérgező növényvédő szerek miatt a méhek sokkal érzékenyebbek lettek a betegségekre és parazitákra, így függőségben élnek az embertől, mert nincs idejük és energiájuk saját problémáik megoldására.

A modern nagyvárosi élet szűkös lakótereivel és a természetből való kiszakítottságával hasonló krízishelyzetet teremt az emberek számára.

A pandémia még inkább kiélezte ezt a krízist, és a természettel való kapcsolat értékelődése felértékelődött.

Első látogatásomkor még én sem tudhattam erre a választ, hiszen akkor a tervezőkkel együtt érkeztem az eldugott helyre.

A kaptárház már ekkor is elragadó látványt nyújtott a vihar előtti fényben, de egyedül is vissza szerettem volna jönni arra az egy órára.

Végül közel két órát ücsörögtem a kaptár alatt, talán párszor el is bóbiskoltam.

Arra is hamar rájöttem, hogy a szememnek nem veszem sok hasznát.

Egyrészt a velem szemközti méhviasz ablak is mintha ezt üzente volna, másrészt a kis lyukakon keresztül pont annyira mosódott el a külvilág, hogy a konkrét helyszín jelentéktelenné vált.

Szemeimet becsukva már teljesen át tudtam magamat adni az épület teremtette körülményeknek.

Környezetem történéseiről csak a természet zörejeiből tájékozódtam.

A madarak csiripelését, a bogarak zúgását, a magas fű és a lombok susogását és a méhek zümmögését először külön-külön vettem észre, majd fokozatosan összefüggő háttérzajjá váltak, amit csak ritkán szakított meg a közelben legelésző lovak nyerítése és a hidegkúti kakasok kukorékolása.

A kaptárház az ember legalapvetőbb igényeit szolgálja ki.

A vékony lemezek, valamint a talajtól való kb. 20 centis elemelés pont olyan mértékben választanak el a környezettől, ami már kellő komfortérzetet ad, de még lehetővé teszi a külvilág közvetlen érzékelését.

Andrej Tarkovszkij 1979-es Sztalker című filmjének azon jelenetei jutnak itt eszembe, mikor a szereplők a magas fűbe heveredve, egyfajta meditatív állapotba kerülnek, és szinte egybeolvadnak környezetükkel.

Megmosolyogtató, hogy míg Sztalkerék a vizes-saras földre feküdtek, addig én a kaptárházban relatíve kényelmesen ültem, elzárva a közvetlen fizikai ingerektől.

De első lépésnek talán ez is megteszi.

Túrázásaim során egy méhkaptárt minden bizonnyal tisztes távolságban elkerülnék, itt azonban e lenyűgöző rovarok mindössze egy méterrel a fejem felett szorgoskodtak.

Kitartóan hordták vissza a nektárt és a virágport, hogy továbbépíthessék otthonukat.

Kevesen tudják, hogy a 20. és 21. században a méhek élettere is fokozatosan korlátok mögé szorult.

A szakértők vitatják, hogy Nyugat-Európában egyáltalán léteznek-e még vadon élő méhcsaládok, és ha igen, mennyi ideig képesek túlélni az emberek által átformált környezetben.

Vajon áldás vagy csapás, hogy míg egyikünk tudatlanul, munkájába feledkezve küzd a túlélésért, a másik talán a kaptárban sem tudja maga mögött hagyni a mindennapok apró-cseprő problémáit?

A kaptárház július folyamán - jogi korlátok miatt - elköltözik eredeti helyéről.

A tervezők remélik, hogy a közeljövőben más, szabadon elérhető helyszínen tudják felállítani, ahol ismét látogatható lesz.

A Festo-AM Kft. a német Festo leányvállalataként 1992-ben kezdte meg működését Budapesten.

Jelenleg a Festo 3. legnagyobb gyártóbázisa.

A 2017-ben Ipar 4.0 Mintagyár címet elnyert Festo-AM a sűrítettlevegő-előkészítő egységek, vákuumgenerátorok és biztonsági kapcsolószelepek termék- és gyártástechnológiai fejlesztője és gyártója.

Az 1200 fős gyár termékpalettája az elmúlt években szelepekkel, proporcionális szabályozókkal, pneumatikus munkahengerekkel, és vevőspecifikus gyártmányokkal bővült.

- A rendezvény ideje alatt nem lesz egészségügyi személyzet készenlétben, így csak megfelelő egészségi állapotban lehet részt venni a látogatáson.

- A gyárlátogatáson csak teljesen józan személyek vehetnek részt.

- A Festo Kft. - Érkeztetés csak és kizárólag a Festo Csillaghegyi út 32-34. szám alatti portán történik a regisztráció visszaigazolásakor megküldött időpontban.

- A látogatók személyes tárgyai nem kerülnek ellenőrzésre, viszont kézitáskánál nagyobb táska vagy csomag bevitele nem lehetséges.

A Festo területén, ill. - tilos fényképezőgépet, mobiltelefont, bármilyen adatrögzítőt behozni.

Az installációk és a technológiai fejlesztések összefonódása rámutat arra, hogyan formálja az emberi munka és a természet kapcsolata a térhasználatot és az építészeti megoldásokat.

Az AU Műhely és a Festo-AM együttműködése példa arra, hogyan lehet művészeti és ipari környezetben egyaránt gondolkodni a fenntartható kapcsolatról a természet és az ember között.

tags: #festo #muhely #alaprajz

Népszerű bejegyzések:

• Illatos úti lakótelep: a környezetszennyezés kérdése
• Sevroll Gemini és társ sorozatok tetőtéri tolóajtó vasalatai
• Par hektarral tobbert: gazdasági és kulturális összefüggések
• Kísérleti beavatkozás Ferencvárosban: József Attila-lakótelep kontra Corvin negyed
• Hogyan található meg a helyrajzi szám Szentesen: gyakorlati útmutató