József Attila-lakótelep vagy Corvin negyed: kísérleti terv a Ferencváros megújításáért
Budapest egyik legkedveltebb lakótelepe megépítése óta alig változott, miközben az őt körülölelő növényzet komoly értékké vált.
Ferencváros Önkormányzata kísérleti tervpályázatával a múlt tapasztalataival és a jövő elvárásaival szeretné megújítani a telepet.
A Mária Valéria főhercegnőről elnevezett, lényegében barakkokból álló kórház nagyjából a Tanácsköztársaságig üzemelt, ekkor kezdték átalakítani épületeit a frontról visszaérkező lakástalan katonák számára.
A telep kezdetektől fogva népszerű volt az itt lakók körében, az első időkben idősödött meg sok lakó, és a parkok fái szépen megnőtek.
A Szűcs Balázs, Ferencváros főépítésze által indított tervpályázat célja az itt élők életkörülményeinek javítása a közösségi terek megújulásával, új funkciók létrehozásával, és a lakók bizalmának megnyerése a társasházi fejlesztésekhez.
A József Attila-lakótelep közel 8500 lakásában mintegy 20000 ember él, ugyanakkor a térségnek nincs agorája.
A pályázat részletes kiírása és dokumentációja 15 millió forintos összdíjazású, nyilvános és nemzetközi pályázatként itt található, a benyújtás határideje 2017 volt.
A telep a 20. század közepére elérte a több mint 10000 lakást, és 50 évvel ezelőtt fejeződött be teljes rendezése, bár az utolsó lakóházak átadására 1981-ig kellett várni.
A békés kertvárosi idill 1920-as évektől kezdve a gazdasági válság és infláció hatására fokozatosan átalakult szükséglakóteleppé.
Az 1950-es évektől kezdve a területen megkezdődött a régi barakkok bontása és a modern lakótelep felépítése.
A Mester Árpád tervei által megfogalmazott második alternatíva lazább és ívesebb úthálózatot, valamint különböző típusépületek tájolását és zöldterületek megőrzését foglalta magában.
A lakótelep 1960-ban kapta a József Attila nevet, 1961-ig átadták az első 2312 lakást, és a következő évtizedekben több mint 6000 új lakás, bölcsődék, óvodák, iskolák és közösségi intézmények épültek.
A terv a lakótelep központjait és a közterek kapcsolatát hangsúlyozza, miközben a 1960-es években a 14 új utcanév megadása után alakult ki a mai közterületi hálózat.
Az építés kezdetben nem szenvedett minőségi kifogásoktól, és a beköltözők a rendszer kiváltságosainak számítottak a szolgáltatások tekintetében.
A későbbi évtizedekben a telep azonban külső üzemi területek közelébe került, ami kedvezőtlen széljárás és zsúfoltság érzetét okozta a lakók között.
A felmérések szerint a lakótelep fiataljai és gyerekei a legmagasabb arányban éltek itt Budapesten, és a körülmények a fővárosi átlaghoz képest is jobbak voltak.
A kilátások és a közösségi terek fejlesztése mellett az energiatakarékosság és a fenntartható beruházások is előtérbe kerültek a tervekben.
A lakótelep 90 hektáros területével önálló városként működik, saját szolgáltatásokkal és intézményekkel.
A területen a zöld növényzet nagymértékű fejlődése értéket ad, és kiemelt időpont a közösségi és szolgáltatóépületek felújítása.
A tervezési koncepció három fő skálát foglal magában: a határterületeket, a lakószigeteket és a lakótelep központjait, hogy erősítsék a közösségi érzetet és a tájékozódást.
A központi terek és a privát/félprivát kertek aránya átalakul, hogy kevesebb közterület legyen gondozandó, így igényesebben alakítható ki a zöldfelület és a közösségi terek.
A megújított városrészben a Pöttyös utca és a Dési Huber utca kereszteződésénél kerül elhelyezésre a városrész főtere, a Valéria tér, mely egy 3500 m2-es burkolt felülettel szolgálja a közösséget.
A vasúti környék és a metrómegállók környezetét összekötő sétány, valamint a déli oldalon lévő fedett piac új központot alakít ki.
A lakótelep belső közterei között kilátást adó, változatos anyaghasználatú és színvilágú megoldások segítik a lakók tájékozódását és identitásának erősítését.
A lakószigetek mindegyikén külön alközpontok jelennek meg, melyek funkciói közterek, játszóterek, valamint közösségi terek lehetnek, a szigetek hangulatához igazítva az anyaghasználatot.
A könnyűszerkezetes tetőépítésekkel és korszerűsítésekkel megvalósítható lakásnövekedés lehetővé teszi a felértékelődést, a középületek és a közösségi ház külső inputjait pedig a közösségi tér falát adják.
A közösségi ház a főtér mellett kap helyet, három fő funkciót lát el: a tér kiszolgálása, rendezvényterem és csoportszobák/klubtermek, melyeket a térfalat képező épületrészben helyeznek el.
A pavilonok moduláris rendszert alkotnak, amely könnyű acélszerkezeti vázon, faburkolattal és hőszigeteléssel készül, és a tervezés a dynamicitást támogatja.
A zöldtetős parkolóház és irodák részben az Üllői út mentén, a metró fölötti területen kapna helyet, és a torzított tetővel összekapcsolódó közösségi zöldfelületek a lakótelep szívét alkotják.
A korábbi ütközéseket és nehéz körülményeket figyelembe véve a tervezés célja olyan megoldások megtalálása, amelyek a közterek revitalizációja és a privát terek összehangolt fejlesztését biztosítják.
Az energiahatékonyság jegyében a homlokzatok hőszigetelése, nyílászárók cseréje, a gépészeti rendszerek felújítása, napelemek, esővíz és szürkevíz hasznosítása kerül előtérbe, és a liftek beépítésével a mozgás könnyebb lesz az magasabb lakóépületekben.
A lakótelep belső köztereit a tervezés három szintű megközelítésében határozza meg: határterületek, létrejövő lakóközösségek által fenntartott közösségi terek, és a földszinten szolgáltató egységek.
A tervek a korábbi Mária Valéria-telep sorsától tanulva csoportosítják a lakásegységeket, így a jövőben a közösségi terek és a privát kertek közötti arányt átformálva erősíthetik a lakók összetartó erejét.
Egyes épületeket a modernizálás keretében megújítanak, és a külső burkolatokkal, a díszítő elemekkel a telep karakterét megőrzik, miközben megteremtik a korszerű életkörülményeket.
A tervek szerint a lakótelep főtérhez kapcsolódó közösségi ház és a hozzá vezető közlekedési elem minden korosztálynak megfelelő szolgáltatásokat nyújtana.
A projekthez kapcsolódó látványtervekben a zöld területek bővítése, a sétányok összekötése és a közösségi rendezvények támogatása is hangsúlyt kap.
A javasolt megoldások a Mária Valéria-telep rossz emlékű múltjától elhatárolódva új, élhető és zöld telep létrehozását célozzák meg.
Az ingatlanállomány értékállósága és a közösségi terek fejlesztése hozzájárulhat a korábbi gondolatkör megváltoztatásához, és a jelenlegi állapot javulását hozhatja a lakók számára.
A megújuló városrész részletes elemei
A határhelyzetek Üllői út mentén, az M5 bevezetőjénél és a környező zöldterületeken elhelyezkedő új központokkal, továbbá a lakótelep déli oldalán tervezett fedett piac összekapcsoló sétányokat hoznak létre.
Az erdőkkel ölelt külső körzetek és a zöld rekreációs sáv a telep szívéhez igazodó életminőséget biztosítanak, miközben a tömegközlekedés hatékonyabb és a közterületek vonzásképessége nő.
A közösségi ház három fő funkciója a főtér kiszolgálása, egy 400 fős rendezvényterem elhelyezése a pinceszinten, és a csoportos klubhelyiségek a térfalat alkotó négyemeletes épületszárnyban.
A pavilonok moduláris kivitellel, egyszerű hasáb formával és acélszerkezetű, hőszigetelt kivitelezéssel készülnek, a környezethez illeszkedő faburkolattal.
Az új közösségi ház és a főtér mikéntje a közösség összetartásának erősítését szolgálja, a térburkolatok és a zöldfelületek pedig a mindennapi használhatóságot segítik.
Energetikai felújítás és liftek
A homlokzatok hőszigetelése, a régi nyílászárók cseréje és a gépészeti rendszer felújítása mellett napelemek és esővíz, szürkevíz hasznosítása is szerepel a tervekben, a liftek pedig a legtöbb házban megvalósíthatók a földszintről felfelé haladva.
Új épületek és közösségi tér
A főtér mellett épülő közösségi ház három fő funkciót lát majd el: a tér kiszolgálását, a rendezvénytermet és a klubtermeket, melyeket a térfalat képező négyemeletes épületszárnyba helyeznek.
A lakótelep léptékéhez igazodó központok és alközpontok erősítik a lokális közösségeket, illetve lehetőséget adnak a privát kertek és a közterületek harmonikus megosztására.
Összefoglaló a lakótelep jelenlegi és jövőbeli arcáról
A tervek a meglévő erdő- és zöldterületek megőrzését hangsúlyozzák, miközben a közterek és funkciók megújítása révén élhetőbb, zöldebb és összetartóbb lakótelepet ígérnek.
A József Attila-lakótelep méretéből adódóan önálló városként funkcionál, ahol saját szolgáltatásokkal és intézményekkel rendelkezik, és ahol a növényzet korábban ültetett 1960-as évek eleji fák ma is meghatározzák a telep karakterét.
Kísérleti lakóépületek 2.
Gyakorlati elemek és lakóvélemények beépítése
A lakótelep 8500 lakásában élők pozitív visszajelzései és a közösségi fórumokra vonatkozó tervezési igények mind hozzájárulhatnak a terv sikeréhez, miközben a kísérleti terv célja a lakók és lakóközösségek bizalmának megnyerése a társasházi fejlesztésekhez.
Az elmúlt fél évszázad tapasztalatait figyelembe véve a tervek a lakók igényeinek közösségi formában történő megismerésére is támaszkodnak, hogy a megújuló telep megőrizze örökségét és javítsa a mindennapi életminőséget.
tags: #jozsef #attila #lakotelep #vagy #corvin #negyed