Főépítészi véleményezés és utcák: szerep, kihívások és a rendszer átalakulása
A főépítész szerepe a helyi épített környezet alakításában és a településfejlesztés előkészítésében kulcsfontosságú, de a rendszerszintű problémák és a finanszírozás hiánya súlyosan korlátozza hatékonyságát. A főépítészi rendszer mögül hiányzik a finanszírozás, a szakma nem egyezett meg abban, mi a főépítész feladata, a vidéki és a városi tapasztalat között pedig akkora a szakadék, hogy a két világ szereplői szinte különböző foglalkozásról beszélnek, ha ugyanazt a szót használják.
Az önkormányzati főépítész feladatát köztisztviselőként vagy megbízási jogviszonyban látja el. Foglalkoztatási feltételei (a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján): építész vagy településmérnöki mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök vagy településmérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképzettség; vagy építész- vagy településmérnök főiskolai szakképzettség, legalább három - a fővárosi, fővárosi kerületi és megyei jogú városi főépítész öt - éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, sikeres főépítészi vizsgát tett vagy a vizsga alól mentesült a 190/2009. Korm. rendelet alapján.
A főépítészi szerep kettőssége: zsűrori és településfejlesztői felfogás
A szakmai közvélemény - beleértve a főépítészeket is - nem egyezik meg abban, mi a főépítész dolga. Az egyik, ma is erős felfogás szerint a főépítész elsősorban ízlésőr: terveket véleményez, adott esetben maga tervezi a település középületeit, mércét tartva a nemzeti építészeti hagyomány felett. Ez a felfogás jogszabályi alapot is kapott: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) preambuluma és 4. §-a kimondja, hogy az államnak feladata a polgári jó ízlés érvényesítése, és névvel jelöli meg a zsinórmértéket: Kós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre életműve.
Csakhogy ugyanez a törvény az önkormányzati főépítészt ennél jóval összetettebben határozza meg: a főépítész az a személy, aki a helyi önkormányzat épített környezet alakítási, területfejlesztési és területrendezési, településfejlesztési és településrendezési, valamint településkép-védelmi tárgyú döntéseit előkészíti. Ez nem zsűrori szerep.
A különbség nem apróság: aki zsűrornak tekinti magát, az mást csinál, mást kér számon és mást vár el a kollégáktól, mint aki a település fejlesztését és építészeti integritását tartja szem előtt, és egyenrangú, segítő szándékú, szolgáltató szereplőként vesz részt a folyamatban. 26 éves szakmai tapasztalatom alapján állítom: a főépítész nem zsűror, és sem ő, sem a tervtanács tagjai nem arra valók, hogy mások helyett tervezzenek - hanem arra, hogy tanáccsal segítsék a tervezési folyamatot.
Tervtanácsok, véleményezés és dokumentációk
A 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 17. alfejezete szól a tervtanácsi eljárásról és a 11. alfejezete a benyújtandó dokumentáció tartalmi követelményeiről. A helyi építészeti Tervtanács tagjai Miskolcon: Bereczki Zoltán, Bodonyi Csaba, Eperjesi Szabolcs, Jahoda Róbert, Pirity Attila, Puskás Péter, Révai Tamás, Rudolf Mihály, Szász Csaba, Szél Norbert, Viszlai József, valamint Juhász-Nagy Balázs.
Az önkormányzati főépítész az általa készített építészeti-műszaki dokumentációt sem önkormányzati főépítészként, sem a helyi építészeti tervtanács elnökeként nem bírálhatja el és a bírálat előkészítésében sem vehet részt. Ilyen esetben a kizárás a helyi építészeti tervtanács egészével szemben áll fenn.
Gyakorlati tapasztalatok: vidéki realitások vs. városi igények
A FÉNY adatai szerint az ország legtöbb önkormányzatot kiszolgáló főépítésze jelenleg 55 községgel áll szerződéses viszonyban, valamennyien a mélyen leszakadt dél-dunántúli aprófalvas térségben. Ez a szám első pillantásra sokkoló lehet. Csakhogy ezekben a falvakban hetek, olykor hónapok telnek el úgy, hogy egyetlen formális építési ügy sem keletkezik. Nem azért, mert a főépítész nem dolgozik. Hanem mert az emberek nem építkeznek.
Aki az agglomerációban vagy egy dinamikusan növekvő vidéki városban dolgozik, annak a beadványok halmokban érkeznek, és a munkahét sem elég az ügyek feldolgozásához. Az ő szemüvegükön át nézve valóban furcsának tűnhet, ha egy kolléga ötvennél több önkormányzat nevét viseli az aktái között. Csakhogy az Ormánság nem Budapest agglomerációja.
A főépítész ezeken a helyeken nem egy állandóan ostromolt hivatal dolgozója, hanem az önkormányzati vezetés szakmai támasza: valaki, akit hívni lehet, ha kérdés merül fel, aki elolvassa és véleményezi a terveket, és aki segít eligazodni a folyamatosan változó jogszabályi dzsungelben. Ez nem kevesebb, mint egy aktív főépítészi feladat.
Finanszírozás: a lyukas modell következményei
A rendszer mögül hiányzik a finanszírozás. Erre a hiányra éles fényt vet a Méptv. 56. § (9) bekezdése, amely szerint az állam költségvetési támogatást biztosít azoknak a főépítészeknek és munkatársaiknak a foglalkoztatásához, akik legalább 10 település vonatkozásában látnak el főépítészi feladatot. A kulisszák mögül kiszivárgott információk szerint az összefogó önkormányzatok tíz településre havi 100 000 forint támogatásra számíthattak volna - ha eljut odáig a Lázár-féle ÉKM, de nem jutott el odáig.
A MÉK 2025-ös ajánlott díjai szerint egy önálló tervező építész minimális óradíja kb. 40 000 forint: ebből a százezer forintból tehát nagyjából két és fél órányi szakmai munka finanszírozható havonta, tíz önkormányzatra összesen. Az abszurditást tetézi, hogy a járásszékhely város főépítészére háruló átvételi kötelezettség fedezetére az állami költségvetésben 2024 óta szintén nem jelenik meg forrás. Az önkormányzatok ehhez képest saját erejükből próbálnak megoldást találni, és ez lefelé mutató versenyt szül. Az aprófalvas térségekben ma is előfordul, hogy egy-egy község havi 20-30 000 forintért vásárol főépítészi jelenlétet - és van, aki ezt a feladatot ilyen feltételek mellett is lelkiismeretesen ellátja.
Jogszabályi határidők és az uniós forrásokhoz való hozzáférés
Először: a Méptv. 229. § (3) bekezdése értelmében azoknak a településeknek, amelyek hatályos helyi építési szabályzatukat (HÉSZ) és egyéb rendezési eszközeiket még a korábbi, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti tartalmi követelmények alapján készítették el, 2027. július 1-ig új településfejlesztési és településrendezési tervet kell hatályba léptetniük. Ez a határidő azonban elhamarkodott - és nem véletlenszerűen, hanem rendszerszinten.
Másodszor: a területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény és a Méptv. egyttesen vezeti ki a vármegyei területrendezési terveket a tervrendszerből, szintén 2027. július 1-jével. A vármegyei tervek 2020-2021-ben újultak meg utoljára. Újabb felülvizsgálatukra már nem kerül sor: előírásaik 2027 júliusától beépülnek az országos szintű szabályozásba.
Harmadszor: a 2028-ban induló új európai uniós pályázati ciklus fejlesztési forrásaihoz való hozzáférés egyik alapfeltétele a hatályos, naprakész és a magasabb szintű fejlesztési dokumentumokkal összhangban álló településfejlesztési tervrendszer megléte. Mindeközben 2027. július 1-jén egyszerre jár le az új településtervek elkészítésének határideje és kerülnek ki a megyei területrendezési tervek a tervrendszerből - éppen akkor, amikor a 2028-ban induló uniós pályázati ciklus forrásaihoz is ezek meglétén múlik a hozzáférés.
Utak, utcák és a helyi építészeti szemlélet
A főépítész feladatai közé tartozik a településkép-védelem és a HÉSZ-szel összhangban álló utcai, közterületi arculat alakítása. A főépítészi szerep elsősorban nem épülettervezői, hanem településtervezői tudást igényel - egyszerre két irányban. Az építtető és az általa megbízott tervező felé olyan szakmai visszajelzést ad, amely segít a helyi és országos jogszabályokhoz jobban illeszkedő tervet készíteni.
Elképedve tapasztaltam, amikor néhány éve egy általam vezetett tervtanács ülésére a Magyar Építész Kamara által delegált tervtanácsi tag egy teljesen eltérő koncepciójú építészeti tervdokumentációt hozott kéretlenül az amúgy Pro Architectura díjas építész terveinek tárgyalására. Ebből fakadóan a főépítészi szerep elsősorban nem épülettervezői, hanem településtervezői tudást igényel - egyszerre két irányban.
Szakképzés és utánpótlás: válság a településtervezésben
A maga szakmai hátterének része a felsőoktatás helyzete: a jelenlegi hazai építészképzés a települési léptékű gondolkodást csak nyomokban tanítja, és a helyzet az elmúlt másfél évtizedben érdemben nem javult: Magyarországon kb. 15 éve nem indult osztatlan településmérnök-képzés. Elvileg léteznek - többségében - építész alapképzésre épülő településmérnök MSc programok, de évek óta nem indulnak el rendszeresen.
Érdemes lenne ezen gondolkodni: ha a szakma és a felsőoktatás városépítész névvel illetné ugyanezt a képzést, talán vonzóbb lenne azok számára, akik nem tudják pontosan, mit takar a településmérnök szó - annál is inkább, mert a fejlett országok többségében a településtervezés önálló szakmaként, saját képzéssel és intézményrendszerrel működik (urban planning, Stadtplanung, urbanisme).
De a névnél is mélyebb a baj. Az építészet belső hierarchiájában a városokkal, falvakkal, tájjal foglalkozó szakemberek rendre az épülettervező kollégák árnyékában maradnak, holott a valóságban éppen ők rendelkeznek a legátfogóbb rálátással az épített környezetre mint összefüggő rendszerre. A következmény ma már számokban is mérhető. A Dél-Dunántúlon a jogosultsággal rendelkező településtervezők közül a legfiatalabb 37 éves, az átlagéletkor pedig bőven 50 felett van. A szakterület elöregedett, az utánpótlás minimális.
Politikai változások és lehetőségek a reformra
A 2026 tavaszán lezajlott kormányváltás - és az új kormányzat erős felhatalmazása és decentralizációs ígéretei - egyedülálló alkalmat kínálnak arra, hogy mindez végre rendeződjön. Lesz-e rendszerváltás az építésügyben (is)?
Az új kormányzat választási programja egyértelmű irányt mutat: az építéshatósági feladatokat vissza kell adni önkormányzati hatáskörbe, meg kell szüntetni annak lehetőségét, hogy az önkormányzati építési előírásokat felsőbb jogszabályokkal felül lehessen írni, és a szubszidiaritás elvének megfelelően a döntések a lehető legközelebb szülessenek az érintett közösségekhez. Ha ez az elv következetesen vonatkozik az építésügyre is, akkor a főépítészi rendszer reformja elkerülhetetlen.
A teendők beláthatók. Valódi finanszírozást kell rendelni a törvényi kötelezettség mellé, nem szimbolikust. A kamarának és a jogalkotónak együtt kell tisztáznia, mi az elvárt feladat a különböző típusú és méretű településeken.
A kormány döntött az oktatásirányítás teljes átalakításáról.
További gyakorlati megfontolások
- A főépítészként foglalkoztatni kívánt személy 2024. december 31-ig - ezt követően a foglalkoztatására irányuló jogviszonyának megkezdését követő 15 napon belül - köteles benyújtani a területi építész kamarához a főépítészi nyilvántartásba vétel iránti kérelmét.
- A 2024. október 1-jét követően a területi építész kamara nyilvántartást vezet a területén lakóhellyel rendelkező önkormányzati főépítészekről.
- Az önkormányzati főépítész az illetékességi területén is tervezhet, ebben az esetben a tervezést a megbízástól számított 15 napon belül az illetékes területi kamarának be kell jelenteni.
- A vizsga teljesítésének határideje 2025. március 31.
Példák helyi gyakorlatra
Miskolc MJV főépítészi feladatait 2020. január 1. naptól látom el. Okleveles építészmérnökként a versenyszférában (számos társasház és más épület tervezőjeként) és a közszférában (B.-A.-Z. Miskolc Megyei Jogú Város helyi építészeti Tervtanácsa) szerzett tapasztalatok alapján állítható: a főépítészi szerep elsősorban településtervezői tudást igényel.
Nemeske, Fő utca; Pécs, egyetemi campus; Szentlászló, Petőfi utca; Szigetvár, Zrínyi tér - a különböző települési példák jól szemléltetik, hogy a helyi adottságok és a lakossági építési aktivitás mennyiben változtatják meg a főépítészi feladatok intenzitását és jellegét.
| Probléma | Hatás | Javasolt lépés |
|---|---|---|
| Finanszírozás hiánya | Alulteljesítő főépítészi szolgáltatás, lefelé mutató verseny | Valódi, méretezett állami támogatás és kötelező díjrendelet |
| Szerepvita (zsűror vs. stratég) | Elvárások és gyakorlatok össze nem illése | Feladatkörök jogszabályi tisztázása, szakmai iránymutatás |
| Tervezői utánpótlás hiánya | Szakterület elöregedése, kapacitáshiány | Új, vonzó képzési programok (pl. városépítész MSc) |
| Határidők és uniós pályázatok | Elégtelen tervezési kapacitás akadályozza forrásszerzést | Területi koordináció és előre tervezett kapacitásbővítés |
Összességében a főépítészi rendszer reformja nem csupán jogszabályi finomhangolás kérdése, hanem a finanszírozás, a képzés, a szakmai szerep újrafogalmazása és a települési sajátosságok szerinti differenciált feladatkiosztás összehangolt megoldását igényli. A 2026 tavaszi politikai változás páratlan lehetőséget teremt arra, hogy a jelenlegi problémákból kiindulva egy működőképes, helyi igényeket szolgáló rendszert építsünk fel.
tags: #foepitesz #velemenyezes #utcak