Föld alatti vezeték telekhatáron belül kitelepítése — részletes szabályok és gyakorlati tanácsok

Föld alatti vezeték telekhatáron belüli kitelepítése nem csupán annyit jelent, hogy beásunk egy kábelt valahová - komoly szabályai és biztonsági követelményei vannak. Nem minden elektromos vezeték alkalmas arra, hogy közvetlenül a talajba kerüljön. A föld alatt nagyobb a mechanikai igénybevétel, nedvesség, fagyásveszély és UV-hatás.

Alapfogalmak és szabványi háttér

Az MSZ 13207:2000 szabvány (0,6/1 kV-tól 20,8/36 kV-ig terjedő névleges feszültségű erősáramú kábelek és jelzőkábelek kiválasztása, fektetése és terhelhetősége) részletesen tárgyalja a föld alatti kábelezés technológiai és biztonsági követelményeit. Védőműtárgy: a környezetet és kábelt egymás káros hatásaitól védő szerkezet. Kábelcsatorna: épületen belül vagy azon kívül kialakított (közel) vízszintes kábelek elhelyezésére, védelmére használt szerkezet vagy műtárgy. Kábelakna: függőleges kábelvezetésre használt kábelhelyiség. Közmű- vagy vezetékalagút: többféle közmű vagy vezeték elhelyezésére alkalmas, terepszint alatti, járható, alagútszerű építmény.

Kábelcsoport, megközelítés és kereszttezés

Kábelcsoport: csak akkor beszélünk kábelcsoportról, ha az egymás közelében elhelyezett kábelek vagy kábelrendszerek egymás terhelhetőségét befolyásolják. Megközelítés: a kábel és a vele párhuzamosan haladó más létesítmény olyan helyzete, amelyben a két létesítmény kölcsönös hatást fejthet ki egymásra. Keresztezés: ugyanaz, mint a megközelítés, csak itt a nyomvonalak keresztezik is egymást.

Fektetési mélység, árok előkészítése és ágyazás

A kábel fektetési mélysége szabályozott terepen 0,6-0,8 méter, szabályozatlan terepen minimum 1 méter. Kisebb mélységben is fektethetők kábelek, ha a helyi körülmények miatt az előírt fektetési mélység nem biztosítható; ebben az esetben fokozott mechanikai szilárdságú védőborítást vagy védőcsövet kell alkalmazni. A kisebb mélységben való fektetés tényét a kábelnyomvonal rajzán rögzíteni kell.

A kábelárok kialakításánál figyelni kell a már meglévő építmények, vezetékek biztonságára, attól függetlenül, hogy a föld felett vagy a föld alatt vannak-e. Szenynyezett, agresszív hatású talaj esetén a földet ki kell cserélni. Mivel földben történő kábelfektetésnél a talaj hőelvezető szerepet is betölt, a túl nagy hőellenállású talajt is ajánlatos kicserélni. A szabvány 2,5 K·m/W határértéket javasol.

A kábelárokból el kell távolítani a kábel sérülését okozó darabos, éles tárgyakat, majd az aljára egy minimum 5 cm vastagságú, semleges kémhatású homok ágyazóréteget kell kialakítani. A lefektetett kábelt is le kell fektetni egy legalább 5 cm vastagságú ágyazóréteggel. A kábeleket a kábelárokban lehetőleg azonos mélységben kell fektetni, a kábelárok szélétől minimum 0,1 méterre.

Kábelek közötti távolságok és rétegzés

Az egy síkban fektetett kábeleket egymástól minimum 0,07 méterre kell elhelyezni. Amennyiben több rétegben kell kábeleket fektetni, az egymás fölötti rétegek között minimum 0,2 m vastag, jól tömörített ágyazó réteget kell elhelyezni.

Jelzőszalagok, jelzőhálók és védőborítások

Minden talajban fektetett közművezeték nyomvonalának jelölésére jelzőszalagot kell alkalmazni. Az MSZ 7487-2:1980 követelményei szerint a jelzőszalag anyaga környezetének hatására a színét nem változtathatja meg, és a rajta lévő feliratnak olvashatónak kell maradnia. A jelzőszalag szélessége 100-200 mm, vastagsága minimum 0,2 mm, sárga színű, melyen legfeljebb 0,5 méterenként vörös villámjel és „ERŐSÁRAMÚ KÁBEL” felirat ismétlődjön.

A kábelszalagot vagy jelzőhálót a kábel fektetési mélységének a felén kell elhelyezni, de a kábelt nem közelítheti meg 0,3 méternél jobban (ez a távolság a kábel felső alkotójára vonatkozik). A szabvány előírja továbbá, hogy a jelzőszalag szakítószilárdsága legalább a szalagének megfelelő legyen; a szakítószilárdság és a szakadásinyúlás konkrét értékét is meghatározza.

A föntről érkező mechanikai sérülések elleni védelem érdekében 3,6/6 kV, illetve nagyobb névleges feszültségű kábelek esetében a jelzőszalag alá, a kábelvonal felett folyamatosan védőborítást kell elhelyezni. Amennyiben a kábel fektetési mélysége kisebb az előírtnál, fokozott mechanikai szilárdságú védőborítást vagy védőcsövet kell alkalmazni.

Védőborítás és védőcső

A védőborítás téglából vagy megfelelő méretű betonlapokból, vagy olyan műanyaglapokból alakítható ki, melyek átestek az MSZ szabvány szerinti vizsgálatokon, és megfelelő ütőszilárdságukról minősítettek. Műanyaglemez esetén célszerű az egymás mellett futó lemezek között minimum 5 cm közöket hagyni, hogy az ágyazóréteg kiszáradását meggátoljuk.

Mechanikai védelemre használható eternit-, műanyag-, acél- és betoncső. A védőcsöveket tengelyirányban kell egymáshoz csatlakoztatni, úgy, hogy egyenes vonalban helyezkedjenek el. Nem szabad elfelejteni, hogy a csőbe húzott vezetékek hűlési viszonyai általában kedvezőtlenebbek, mint az ágyazórétegben fekvők. Különböző névleges feszültségű kábeleket nem szabad ugyanabban a védőcsőben vezetni; hasonlóan az erősáramú és jelzőkábeleket is külön védőcsőben kell elhelyezni (kivétel: közvilágítási kábelek és a vezérlők).

Vízkezelés, tömítés és kihúzhatóság

A védőcsövet úgy kell elhelyezni, hogy vízzsák ne keletkezhessen benne. Tömítéssel meg kell akadályozni a cső beiszapolódását, a kábel későbbi kihúzhatóságát biztosítván. Behúzás után az épület belseje felé emelkedő védőcsövet vízzáróan tömíteni kell; épületbevezetéseknél a talaj süllyedéséből és a mozgásokból eredő mechanikai igénybevétel szempontjából párnázással tehermentesíteni kell.

Anyagválasztás és környezet

A talajvíznek kitett terepen PE burkolatú kábeleket szükséges használni; horganyzott acélhuzal páncélzatot és PE burkolatot kell alkalmazni, amennyiben a fektetést folyó- vagy állóvízben kell végezni. A rezgésnek kitett területeken műanyag szigetelésű és burkolatú kábeleket kell használni. Korrózióálló műanyag burkolatú kábeleket és műanyag tömítéseket kell használni korróziós környezetben. Nyílt terepen a kábel burkolatát vagy védeni kell a napfénytől, vagy napsugárzás-álló burkolattal kell ellátni.

Műszaki elrendezés épületekben, csatornákban és alagutakban

A kábelek fektetése történhet talajban (kábelárokba), védőcsőbe, kábelcsatornába, kábelalagútba, épületbe, kábeltérbe vagy tartószerkezetre. Kábelcsatornákban és kábelhelyiségekben a kábeleket padozaton vagy az oldalfalakra erősített tartószerkezeteken, egymás mellett vagy egymás felett lehet elhelyezni.

A kábeltartó szerkezeteket úgy kell elhelyezni, hogy a kábelekhez karbantartás, azonosítás, javítás, átcsoportosítás céljából hozzá lehessen férni. Különböző névleges feszültségű és rendeltetésű kábeleket vagy külön tartószerkezeteken, vagy ugyanazon tartószerkezetek különböző szintjein kell vezetni. Gondoskodni kell a kábelek mechanikai és tűzvédelmi szempontból történt elválasztásáról is.

A kábelalagút, kábelfolyosó közlekedés céljára szolgáló részeinek minimális mérete 0,8 m szabad útszélességű és járószint feletti magassága minimum 1,9 m lehet. A bújható kábelcsatorna minimális mérete 0,8 m szabad útszélesség és 1,3 m szabad magasság. A kábelalagút és a bújható kábelcsatorna mindkét végén kijárattal kell rendelkezzen; az egyik búvónyílás is lehet, amelynek mérete legalább 0,8×0,8 m.

Munkavédelmi és szakmai követelmények

A biztonságos kábelfektetésnek megvannak a maga személyi és tárgyi feltételei. Nem hiányozhat példának okáért a megfelelő szakképesítés, mint például hálózatszerelő, kábelszerelő, gépkezelő; de a vonatkozó törvények, szabályok, technológia ismeretek is elengedhetetlenek. A munkavégzéshez szükséges gépekről sem szabad megfeledkezni: a gépekkel végzett földmunka jóval gyorsabb és hatékonyabb, mint a kézi munka.

Amennyiben a kábel árnyékolás nélküli, és vezető anyagú szerkezeten van elhelyezve, érintésvédelemmel kell ellátni. Árnyékolás nélküli kábelek tartószerkezeteinek érintésvédelméről és ezen szerkezetek műszeres ellenőrzéséről gondoskodni kell. Kábelt bármilyen csővezetékkel közös csatornába, védműtárgyba stb. csak akkor fektethető, ha az adott csővezeték szerelésekor, karbantartásakor a kábel nem sérül; ez biztosítható megfelelő távolság betartásával vagy ideiglenes védelemmel.

Gyakorlati tanácsok kertben és magánteleken

Saját telken belül sokszor előfordul, hogy a föld alá rejtik a kábeleket, a leggyakrabban a kertekben találkozni családi házaknál a földkábel fektetéssel. Szintén a talajszint alá rejtik a kaputelefon és az elektromos kapu kábeleit is. A földkábel hagyományos fektetési mélysége 70 cm, a földbe fektetendő kábel típusa kizárólag földkábel legyen.

A kábelt alul és felül homokágyba kell helyezni. A tetején fedőtéglával védjük, a talaj felső rétege alatt kb. 30 cm-re jelzőszalagot kell elhelyezni. Nem szabad a földkábelt simán törmelékes talajba helyezni, mert a megoszló terhelés hatására a kábel köpenye megsérülhet. Ma már inkább a földkábelt KPE csőbe húzzuk; ez megvédi a földkábelt a különböző sérülésektől, továbbá sekélyebb mélységben is lehet fektetni, és egy csőbe több kábelt is behúzhatunk. Utólagos bővítés egyszerűen megoldható a kábel ki- illetve behúzásával.

A gyengeáramú kábeleket külön csőben kell vezetni az erősáramú kábelektől elkülönítve. A kábelek leágazásainál előfordulhat, hogy kötéseket kell elvégezni; a kötéseket megfelelő dobozban és gyantás zsugorcsővel le kell zárni a víz behatolása ellen.

Földmunka gépekkel és vakondeke

A földkábel fektetés elvégzéséhez kézi vagy gépi földmunka szükséges. A gépi földmunka természetesen jóval gyorsabb és egyszerűbb: a vakondeke segítségével nyílt árok képzése nélkül, a föld felhasítása révén meghatározott mélységben tudunk kábeleket, csöveket fektetni. A vakondeke átlagos napi teljesítménye 4-12 km lehet; ez a megoldás azonban csak laza talajszerkezeten alkalmazható, sziklás vagy bitumenes terepen nem.

vakondeke működése és földkábel fektetés

Hőkezelés és terhelhetőség

A föld alatti környezetben a kábelek túlmelegedhetnek a talaj korlátozott hővezető képessége miatt. A hőelvezetés szempontjából a talaj típusát és hőellenállását figyelembe kell venni; ahol szükséges, a talajt cserélni kell, mert a kábel terhelhetősége ettől függ. A kábel kiválasztásakor és fektetésekor figyelembe kell venni az elektromos szerelési követelményeket és a környezeti hőmérsékletet: kábelt egyéb vezetékcsatornába csak akkor szabad helyezni, ha biztosítva van, hogy a környezeti hőmérséklet nem nagyobb, mint 30 °C.

Védelmi követelmények közterületen és tartós napsugárzás ellen

A kábeleket mechanikai hatások ellen védeni kell. Közterületen és nem közterületek közlekedési útvonalai mentén legalább 2,5 m, nem közterületeken legalább 1,8 m magasságig kell ezt megvalósítani, természetesen a talajszinttől számítva. A kábel védelme szükséges lehet rakodóterek, szállítószalagok, daruk stb. közelében, valamint a várható hőhatások és káros vegyi behatások elleni védelemről is gondoskodni kell. A tartós napsugárzásnak nem ellenálló kábelek védelméről - takarásáról - is gondoskodni kell.

Mikor érdemes földkábeleket telepíteni?

A földkábel fektetés gyakran előnyösebb választás, ha esztétikai okokból el akarjuk kerülni a villanyoszlopokat és légvezetékeket, ha tájvédelmi előírások korlátozzák az oszlopok telepítését, vagy ha stabilabb, biztonságosabb áramellátást szeretnénk (telefon-, TV- és internetkapcsolat védelme viharok ellen). A földalatti kábelezés helytakarékos és javítja az energiaátvitel biztonságát.

kertben fektetett földkábel és jelzőszalag

Árak, kivitelezés és szakember bevonása

A kábelárok ásás árak kapcsán fontos elmondani, hogy terepszemle és pontos adatok nélkül nem lehet konkrét összeget mondani: a talajszerkezet, a távolság, a szükséges eszközök mind-mind befolyásolják a végleges földkábel fektetés árát. A szabályosan telepített földkábel évtizedekig hibamentesen működhet. Ha bizonytalan vagy a kivitelezésben, mindig konzultálj villanyszerelő szakemberrel!

Tipikus hibák és elkerülésük

Sajnos nagyon sok helyen látok rossz, hibás kiépítéseket: például szürke falicsőben, vagy anélkül fektetnek le MBCU falkábelt, ami a talaj erózió és víz hatására lebomlik. Hibaként először csak azt fogjuk észrevenni, hogy néha nem fog működni vagy zárlatos lesz a kaputelefon, kültéri világítás, kapunyitó stb. A nem megfelelő kivitelezés életveszélyes helyzetbe hozhat, tönkreteheti több éves kertépítő munkánkat és anyagi károkat okozhat.

Első fontos szabály, hogy földbe csak földkábelt szabad fektetni, és lehetőség szerint még azt is meg kell óvni rágcsálóktól vagy egyéb mechanikai hatásoktól. A fekete földben a fekete színű gégecső nagyon nehezen észrevehető, így érdemes figyelemfelkeltő színű védőcsövet használni.

Földkábel karmantyú készítése. #krp #original #construction #kelemen #electric

Összegzés helyett - mit érdemes megjegyezni?

A föld alatti vezeték telekhatáron belüli kitelepítése összetett feladat, amely technológiai, környezeti, műszaki és jogszabályi követelmények együttes betartását igényli. A szabványok részletes előírásai (kábelárok kialakítása, ágyazás, jelzőszalagok, védőborítások, védőcsövek, épületbevezetés, kábelcsatornák és kábelalagútak méretei, munkavédelmi és anyagválasztási szempontok) mind azt szolgálják, hogy a telepített rendszer biztonságos, hosszú élettartamú és karbantartható legyen. Bízza szakemberekre a kivitelezést, és tervezéskor feltétlenül vegye figyelembe a helyi adottságokat és a szabványi előírásokat.

tags: #fold #alatti #vezetek #telekhataron #belul #kitelepitese

Népszerű bejegyzések: