Tulajdoni lap nincs feltüntetve az ingatlanomon hogyan ellenőrizhető
A mai téma kevés alkalommal kerül elő ingatlanos blogokon, és ritkán is esik szó róla ügyfél és értékesítő között. A minap azonban olyan helyzet történt, hogy belebotlottam egy ingatlanba, amelynél egy fontos mozzanat elmaradt. No, de mi történik akkor, ha megnézted a megvásárolni kívánt házat, majd lekéred a tulajdoni lapját, és legnagyobb megdöbbenésedre egyáltalán nem szerepel a lakóház megnevezés a dokumentumon. Az épületfeltüntetés lényege és célja az, hogy egy elkészült felépítmény létezése rákerüljön a tulajdoni lapra, és a nyilvántartási térképre egyaránt. Ezzel válik az ingatlan-nyilvántartás részévé, vagyis hivatalosan így bizonyítható egy épület létezése.
A földmérő szakember a felmérés után elkészíti a vázrajzot, amelyet a megfelelő mellékletekkel együtt benyújt a területileg illetékes földhivatalba. Kell hozzá az épület használatbavételi engedélye. Azonban, ha az épület, vagy épületrész engedély nélkül, de bizonyíthatóan már több mint tíz éve felépült, abban az esetben ki kell deríteni, hogy megvan-e még az épületre vonatkozó eredeti, jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedély. Esetleg meg lehet próbálni az illetékes építési hatóság irattárából kikérni annak hitelesített másolatát. A záradékolt épületfeltüntetési vázrajzhoz csatolva a korábban kiadott használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt, azonnal megtörténik a földhivatali ingatlan-nyilvántartási átvezetés is. Ha a ház 10 éven belül épült, akkor fennmaradási engedélyt kell kérni az építési hatóságtól. Keresni kell egy építészmérnököt, aki elkészíti az építészeti-műszaki tervdokumentációt. Ezt csatolni kell a fennmaradási engedélyhez, és ezen kívül a hiteles tulajdoni lap másolatot, a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, a közműkezelők nyilatkozatait, a statisztikai adatlapot, és a polgármester településképi véleményét is. Ha az épület igazolhatóan 10 évnél régebben épült, akkor az építési hatóság intézkedési jogköre már elévült.
Általában az ingatlan eladásakor szokott fény derülni arra, hogy nem szerepel az épület a térképen. Ha szerepel ugyan, de nem a valóságnak megfelelően, az általában a térkép elkészülését követően megvalósult, későbbi engedély nélküli, vagy nem engedélyköteles építkezések vagy hozzáépítések következménye. Jelezni kell tehát az illetékes földhivatal felé a változást, és az ingatlan-nyilvántartásban átvezettetni azt. (A használatbavételi engedély kiadásának 2013. január 1-től feltétele is a záradékolt épületfeltüntetési vázrajz feltöltése az OÉNY rendszerébe.)
Az építésügyi hatóság akkor is kiadja a határozatot, ha nem áll rendelkezésre az eljárás megindításakor a záradékolt épületfeltüntetési vázrajz, viszont a feltöltést az OÉNY-be, a jogerőre emelkedéstől számított 60 napon belül kell elvégezni. Abban az esetben tehát, amikor az épület kiterjedése, körvonala megváltozik, minden esetben be kell adni az ehhez kapcsolódó vázrajzot a földhivatalba. Ha tehát elbontod az eredeti épület egy részét, de építesz is hozzá új helyiségeket, egy lépésben megoldható az elbontott épület vagy épületrész törlése, majd az új épület feltüntetése is az épületfeltüntetési vázrajzon. Ilyen okirat az eredeti jogerős bontási engedély egyik példánya, ha van. Abban az esetben, ha csak az építési engedélyben van megemlítve a bontás, akkor az önkormányzat építéshatósági osztályától kell kérni egy hatósági bizonyítványt, amely igazolja a bontás tényének megtörténtét.
Hogyan ellenőrizheted a tulajdoni lapot és az ingatlan helyzetét?
Szívesen olvasnál hasonló témákról? Bízom benne, hogy érdekes információkat sikerült nyújtanom ez alkalommal is, és aki olvasta ezt a cikket mindenképpen ellenőrizze majd az épületfeltüntetés helyességét a földhivatali nyilvántartásban, mielőtt ingatlant ad el vagy vásárol. Az építésügyi előadóval is javasolt egyeztetni. Ha minden rendben van ezen a téren, szívesen segítek az ingatlan értékesítésében Győrben és környékén. Keress bizalommal!
A tulajdoni lap az ingatlanügyletek egyik nagyon fontos, igazából kihagyhatatlan okirata, így természetes az az igény - legyél bár az eladó vagy a vevő - szeretnéd megismerni. A köztudatba már bekerül az az információ, hogy évente kétszer ingyenesen le lehet tölteni tulajdoni lapot. Rövid válaszom az, hogy csak a saját tulajdonodban álló ingatlanok tulajdoni lapját kérheted le ingyenesen. (Figyelem, csak természetes személynél van ez a kedvezmény, tehát a céges ingatlan tulajdoni lapjának lekérése fizetős mindenképp.)
Mi van, ha a haszonélvezője vagy az ingatlannak? A mindenkori tulajdoni lap lekérési díjának háromszorosát, vagyis jelenleg 14 400 Ft-ot kell fizetned háromszori lekérés esetén.
A Földhivatal Online felülete alapértelmezetten úgy van beállítva, hogy az első két letöltés ingyenes. Ha bemész a helyi földhivatalba, akkor az ügyintézési díj megfizetése után, ami jelenleg 10 000 Ft, megkaphatod a tulajdoni lap másolatot. 2025 januárjától korlátozva lett, hogy mely ingatlanokra kérhetjük le ingyenesen a tulajdoni lapot: kizárólag a saját tulajdonunkban lévő ingatlanra. Az ingatlanvásárlás lehetne egyszerűbb.
A tulajdoni lap egy olyan okirat, amelyen megtalálható az összes fontos információ egy adott ingatlanról az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján. Magyarországon minden ingatlan szerepel a Földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásában, így tehát minden ingatlannak van tulajdoni lapja. Kérdés azonban, hogy mit is árul el egy tulajdoni lap, milyen adatokhoz juthatunk általa. A könnyebb érthetőség kedvéért megmutatjuk, hogy hogyan is néz ki egy tulajdoni lap. Minden egyes tulajdoni lap három részt láthatunk, ezeket római számmal jelölik: I. rész, II. rész és III. rész. A fejléc után az első részben megtudhatjuk az ingatlan megnevezését és adatait, például a területét. A második rész a tulajdonjogi adatokról szól, itt látható, ki a tulajdonos. A harmadik rész az ingatlanra vonatkozó egyéb jogok és tények, például terhek és jelzálog. A széljegy akkor jelenhet meg, amikor azt még nem bírálták el, de beérkezett kérelmek vannak. A tulajdoni lap lehet szemle (aktuális bejegyzések) vagy teljes másolat (minden bejegyzés). Hiteles és nem hiteles verzió is létezik; a hiteles rendelkezik bizonyító erővel. Azt is érdemes tudni, hogy a tulajdoni lap lekérhető Ügyfélkapun vagy más módon is. A harmadik lekérdezés díja 1000 Ft/tulajdoni lap.
A földhivatal nyilvántartásából havonta 20 alkalommal ingyenesen lekérhető az I. része. Az e-hiteles tulajdoni lap lekérés díja 3600 Ft. 2017 óta természetes személyek számára évente két alkalommal díjmentes a nem hiteles tulajdoni lap másolat lekérdezése. A szolgáltatás a Földhivatal Online rendszeren keresztül vehető igénybe Ügyfélkapus bejelentkezéssel. Ehhez csak az ingatlan pontos címét vagy helyrajzi számát kell tudni. A harmadik lekérdezés díja 1000 Ft. Összefoglalva: egy tulajdoni lapból rengeteg információ nyerhető ki, például az ingatlan területe, jelenlegi tulajdonos, tehermentesség vagy jelzálog státusz.
Ha tehát elbontod az eredeti épületet vagy módosítod, a megfelelő vázrajzot be kell adni a földhivatalba. A 2013. évi szabályoktól kezdve az új építésű ingatlanoknál az eljárás fordított, és a záradékolt vázrajz feltöltése az OÉNY rendszerébe alapvető követelmény. A vázrajz záradékolásához szükség van az építési engedmény másolatára, és maga az ügyintézés 60 napos határidővel történik. A feltöltés után az illetékes építési hatóság végzést küld a földhivatalnak a változás átvezetéséről a térképi adatbázisba és a tulajdoni lapra. Ez a folyamat biztosítja, hogy a térkép és a tulajdoni lap összhangban legyenek az épület tényleges állapotával.
A tulajdoni lap értelmezése - ingatlanos ügyvéd sorozat #02
Gyakori problémák hitelfelvételnél és hogyan előzd meg őket
Három gyakori probléma felmerülhet: 1) Az ingatlan jogilag rendezett-e, 2) a megnevezés lakóingatlan-e, 3) az ingatlan nincs feltüntetve a térképen vagy térképi hiányosságok vannak. Ha a térképen nincs feltüntetés, utólagosan lehet pótolni az épület feltüntetését. Banki szemszögből pedig fontos, hogy a hitel fedezete legyen az ingatlan, ezért a térkép és a tulajdoni lap adatai összhangban legyenek. A fennmaradási engedély hiánya, vagy az osztatlan közös tulajdon problémái komoly alkupozíciókat érinthetnek az adásvételben.
Ha például 10 évnél régebbi épületről van szó, az építési hatóság intézkedési joga elévült, de ez esetenként más következményekkel járhat. Ha nincs használatbavételi engedély, de az épület már megalapozottan áll, akkor fennmaradási engedély megszerzése szükséges lehet a későbbi jogi rendezéshez. Az olyan helyzetekben, ahol az épületet engedély nélkül bővítették vagy módosították, érdemes az önkormányzattól vagy a kivitelezőtől minden releváns dokumentumot beszerezni és ellenőrizni.
Ami fontos legyen adásvételnél
- A tulajdoni lap I. része tartalmazza az ingatlan megnevezését és alapadatait.
- A II. rész mutatja ki a tulajdonost és a tulajdonjog méretét.
- A III. rész a terheket és egyéb tényeket írja le, például jelzálogot vagy végrehajtási jogot.
- A széljegy megjelenése azt jelenti, hogy kérelmet adott be a földhivatal az adott ingatlanra, de még nem bírálták el.
- A hiteles tulajdoni lap bizonyító erőt hordoz, a nem hiteles csak tájékoztató jellegű.
tags: #tulajdoni #lap #nincs #feltuntettve #az #ingatlannm