Az őstermelői lét: Hogyan válhatsz mezőgazdasági termelővé és miért éri meg?
Szeretnél saját gazdaságot indítani, és érdekel, hogyan válhatsz hivatalosan is őstermelővé? Akár gyümölcsöt termesztesz, mézet árulsz vagy állattartással foglalkozol, a mezőgazdasági őstermelői státusz lehetőséget ad arra, hogy kedvező adózási feltételek mellett építsd a jövődet. Az őstermelő olyan természetes személy, aki mezőgazdasági termékeket állít elő és értékesít, tevékenysége pedig speciális adózási feltételekhez kötött.
Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?
A mezőgazdasági őstermelői tevékenység akár önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezhető. Az őstermelő olyan magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, szerepel a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban, és saját gazdaságában folytat őstermelői tevékenységet. Kevésbé szakszerűen, de érthetőbben megfogalmazva: aki maga állít elő mezőgazdasági terméket saját eszközei és tulajdona felhasználásával.
A fenti meghatározás fontos eleme, hogy az őstermelő szerepel egy nyilvántartásban, tehát a szabályoknak minden más tekintetben megfelelő tevékenység űzésével nem válunk automatikusan őstermelővé és nem tudunk őstermelőként adózni. Az őstermelői nyilvántartásba felvételünket a Nemzeti Agrárgazdaság Kamara lakhelyünk szerint illetékes ügyfélszolgálatán kérhetjük. A regisztráció során személyes adataink mellett tevékenységeinket is be kell jelenteni.
A mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba való felvétel az első lépés az őstermelői státusz elindításához. Az első lépés az őstermelői tevékenység elindításához, hogy regisztrálj a NAK-nál. Miután regisztráltál, ki kell váltanod az őstermelői igazolványt, amely hivatalosan is igazolja a státuszodat.
Az őstermelőnek be kell jelentkeznie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. 2021-től nincsen szükség fizikai őstermelői igazolványra és megszűnt a korábban létfontosságú értékesítési betétlap érvényesítési kötelezettsége is.
Az őstermelői tevékenység nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézést, azaz nyilvántartásba vételt, ezen adatok módosítását vagy a nyilvántartásból törlést a közzétett formanyomtatványokon postai úton a NAK megyei ügyintéző szervének címezve vagy az érvényes lakcímkártyáján szereplő, bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti megyében található bármelyik kamarai ügyfélszolgálati irodában kérelmezhető (NAK). Az ügyintézés díjmentes, de a kamarai tagság díjköteles.
Milyen tevékenységek tartoznak az őstermelői körbe?
Az őstermelői tevékenység mindig mező- vagy erdőgazdasághoz kötődik. Továbbá őstermelői tevékenységnek tekinthető a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával és a fenti tevékenységeken alapuló termékfeldolgozás, ha az nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget.
Az őstermelők termeszthetnek szántóföldi növényeket - pl. búzát, kukoricát vagy napraforgót -, de sokan választják a kertészeti ágazatot is, amelybe zöldségek, fűszernövények, bogyós gyümölcsök és egyéb kerti növények termesztése tartozik. A mezőgazdasági őstermelők állattartással is foglalkozhatnak, amely magában foglalja a juh-, sertés-, szarvasmarha-, kecske- és baromfitartást. Az állattenyésztés célja lehet hús-, tej-, tojás- vagy gyapjútermelés. Bizonyos őstermelői tevékenységek erdőgazdálkodáshoz kapcsolódnak, így például a fakitermelés, a gombagyűjtés vagy az egyéb erdei termények - pl. gyógynövények, bogyós gyümölcsök - begyűjtése is engedélyezett.
A feldolgozott élelmiszerek kategóriájába tartozik például a tejtermékek előállítása - így a sajt- és joghurtkészítés -, valamint a házi lekvárok, szörpök, aszalványok és egyéb tartósított élelmiszerek készítése. Egyes esetekben a jogszabályok lehetőséget biztosítanak kis mennyiségű feldolgozott húsáru (pl. kolbász, szalámi) előállítására is.
Friss mezőgazdasági termékek - Az őstermelők leggyakrabban friss zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket és egyéb növényi eredetű termékeket értékesítenek. Ide tartozik például a frissen szedett alma, burgonya, paradicsom, paprika, valamint a különböző gyógynövények és fűszernövények.
Kiegészítő tevékenységek
Az őstermelői tevékenység alatt alapvetően a főtevékenységet értjük, ami mellett kiegészítő tevékenység is végezhető. Ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a többi mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételt, akkor ide sorolható a kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás is.
A kiegészítő tevékenységek körét a Földforgalmi tv. 5. § 14. pontjában találhatók meg, így például kiegészítő tevékenység a falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, mező- és erdőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.
Fontos, hogy a kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevételünk nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételünk negyedét. Ellenkező esetben ugyanis a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele nem fog az őstermelői tevékenységből származó bevétel kategóriájába tartozni, ami azt is jelenti, hogy mezőgazdasági őstermelőként nem folytathatunk kiegészítő őstermelői tevékenységet. Ennek figyelmen kívül hagyása szankcióval járhat.
Az őstermelői adózás
Az őstermelő adózás a magánszemélyek számára külön szabályozott, önálló mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem adózását jelenti. Az rendszer kifejezetten előnyös adózási feltételeket biztosít az őstermelők számára. Az őstermelők jövedelmüket többféle módon is meghatározhatják és annak mértékének függvényében választhatnak adózási formát.
Milyen esetekben nem kell őstermelőként jövedelmet megállapítani és adót fizetni?
Az őstermelői tevékenységéből származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, bevallást készíteni és fizetni, amennyiben ez az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. 2023. január 1-től a minimálbér havi bruttó 232.000 forint, azaz 1.392.000 forint alatti bevétel esetén.
Átalányadózás
Átalányadózást akkor választhat az őstermelő, ha tevékenységéből származó éves bevétele nem haladja meg a minimálbér tízszeresét. Ha az őstermelő bevétele meghaladja ezt a mértéket, akkor vagy tételes költségelszámolást, vagy 10% költséghányad alkalmazását választhatja az adózó.
Ha az őstermelő tevékenységéből származó jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét, de az nem több, mint a minimálbér ötszöröse, átalányadózás választása esetén a jövedelmet meg kell állapítani, de nem szükséges utána személyi jövedelemadót fizetni.
Ha az őstermelő bevétele a minimálbér ötszöröse és tízszerese közé esik, akkor átalányadózás esetén személyi jövedelemadót kell fizetnie az őstermelőnek, de ennek mértéke igen kedvező. A személyi jövedelemadó mértékének megállapítása ebben az esetben a következő módon történik: nem kell személyi jövedelemadót fizetni a minimálbér feléig, az ezt meghaladó bevétel 10%-nak a 15%-át kell befizetni.
Az őstermelő jövedelmét meghatározhatja tételes költségelszámolással, 10% költséghányad alkalmazásával vagy kistermelőként átalányban. A mezőgazdasági őstermelő jövedelmét az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározására vonatkozó szabályok alapján állapítja meg. Költségei elszámolására tételes elszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazását választhatja.
Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő e tevékenységből származó bevételének 15 százaléka minősül adóalapnak, ha a bevétel állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, az adóalap a bevétel 6 százaléka.
A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - 600 ezer forintot meghaladó, de 4 millió forintnál nem több éves bevétel esetén -, ha az adóévben nem volt más olyan jövedelme, amelyet be kellene vallani, adóbevallás benyújtása helyett, egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával, az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett nyilatkozhat arról, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme. A nyilatkozatétel feltétele az, hogy az őstermelő rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, az Szja tv. 3.
Az őstermelők számára is elkészíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevallásuk tervezetét minden év március 15-ig, amit az eSZJA felületén tudnak megtekinteni és kiegészíteni. Az őstermelők esetében szinte kivétel nélkül szükséges kiegészítést tenni.
Az őstermelők és az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályai 2026-ban
Családi gazdaságok
Családi gazdaságok is őstermelőként adózhatnak, ha néhány külön rájuk vonatkozó szabálynak megfelelnek. Az Őstermelők Családi Gazdasága (ÖCSG) nevű működési forma lehetővé teszi, hogy egy család közösen gazdálkodjon és értékesítse a megtermelt mezőgazdasági termékeket.
A családi gazdaságban csak közeli hozzátartozók vehetnek részt, vagyis a tagoknak egy háztartásban kell élniük és rokoni kapcsolatban kell állniuk egymással. Ez azt jelenti, hogy szülők, testvérek, házastársak, valamint egyenes ági rokonok csatlakozhatnak a gazdasághoz. Az ÖCSG egyik legnagyobb előnye, hogy a családi gazdaság tagjai közös őstermelői adószámot használhatnak, így nem szükséges, hogy minden családtag külön-külön regisztráljon őstermelőként.
Az őstermelők családi gazdaságának létrehozásához a tagoknak írásbeli szerződést kell kötniük egymással, amelyben meg kell határozniuk a tevékenységeket, a képviselőt, és a személyes közreműködés formáját. A szerződésben rendelkezni kell a földek, termelőeszközök és vagyoni értékű jogok közös gazdálkodás érdekében történő rendelkezésre bocsátásáról.
Társadalombiztosítás
A mezőgazdasági őstermelőknek társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük, a leggyakoribb esetben ez a minimálbér 92%-nak megfelelő összeg 18,5%-a. Miként más, az őstermelők adózására vonatkozó szabály esetében, úgy itt is több kivétel és speciális eset létezik. A legjelentősebb eltérést az okozhatja, ha az őstermelőnek más munkából már keletkezett biztosítotti jogviszonya.
Az őstermelői tevékenység valóban biztosítási jogviszonyt jelent, de ez nem jelenti automatikusan a járulékfizetés alóli mentességet. Feltételezhető, hogy a kérdező is átalányadózónak minősül, amely adójogi értelemben egy rendkívül kedvező állapot. A mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak minősül a 2021. január 1-jétől hatályos a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII.
Az őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelőre vonatkozik az a rendelkezés, miszerint szünetel a biztosítása, vagyis nem kell járulékot fizetnie arra az időtartamra, amelyre az értékesítési betétlapja nem érvényes (pl. ha az értékesítési betétlapja nem volt érvényes a falugazdásznál).
tags: #foldtulajdonos #kell #ostermelonek #lenni