Fennmaradási engedély és építésügyi bizonyítvány: a telekkönyvi és engedélyezési eljárások áttekintése

Amikor egy családi házhoz a Magyar Államtól vásároltak építési telket, akkor általában az adás-vételi szerződésben előírtak beépítési kötelezettséget is. A telekkönyvben 1972. 1973. 01. 01-től felváltotta a TELEKKÖNYV-et a TULAJDONI LAP. Minden esetben ha törvényeket betartva építkeztek, a lakóházról építési tervet kellett beadni az építési engedély kérelem mellé, valamint csatolni kellett a földhivatali térkép másolatot is. A térkép másolattal igazolta az ingatlan tulajdonosa, hogy az a telek, amelyre építkezni szeretne, még beépítetlen terület.

Az építési hatóság (korábban a jegyző volt az I. fokú építési hatóság), az építési engedély kérelem, az építési terv alapján, hivatalos nyomtatványon, építési engedélyt adott ki. A Használatbavételi engedély egy példányát és földmérő által készített (helyszínrajzot), épületfeltüntetési vázrajzzal együtt, kérelemmel, be kellett adni az építtetőnek, ingatlan tulajdonosának a helyileg illetékes földhivatalba. Az ingatlan-nyilvántartási átvezetésről a földhivatal határozatot hozott, mely határozatot a tulajdoni lapra sorszámozottan bejegyezte. A sorszám után a tulajdoni lapnak tartalmazni kell a bejegyző határozat számát, és bejegyzés pontos dátumát is. Ezután került a lakóház, családi ház felrajzolásra a földhivatali térképre. Az ügyintézőnek úgy kellett felrajzolnia a családi házat a telken belülre, ahogyan megépítették. Akkor is pontosan be kellett mérnie a földmérőnek az épületet, családi házat, ha a tulajdonos eltért az építési tervtől. A bejegyző határozat mellett megtalálható az eredeti, jogerősített Használatbavételi engedély példánya.

1973. 01. 01-től kötelező a tulajdoni lapra bejegyezni az épület létesítést. Kellett hozzá használatbavételi engedély és vázrajz is. Erről a hivatalos határozatot a földhivatal hozta meg. 1972. december 31-e előtt TELEKKÖNYVEK VOLTAK. 1972. évi 31. 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. 1997. évi CXLI. 109/1999. (XII. 29.) FVM rendeletaz ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. 1964. évi III. törvényaz építésügyről Az építésügyi hatósági engedélyezés26. § (1) Területfelhasználáshoz, telekalakításhoz, építmény megépítéséhez, használatbavételéhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, bővítéséhez és lebontásához, továbbá gép felállításához (a továbbiakban együtt: építési munka) - a törvényben, az építésügyi szabályzatban és más jogszabályokban meghatározott esetekben - az építésügyi hatóság engedélye szükséges.

Mi alapján érthető meg a fennmaradási engedély és az építésügyi bizonyítvány szerepe?

Az építményt csak az építési és a használatbavételi engedélyben meghatározott célra szabad használni. A fennmaradási engedély és az építésügyi hatósági bizonyítvány célja annak igazolása, hogy az épület keletkezésének körülményei és a rendeltetésszerű használatra való alkalmassága megfelel a beépítési mutatóknak, és hogy az ingatlan jogilag rendezett állapotban van a földhivatali nyilvántartásban.

A fennmaradási engedély kiadása általában akkor szükséges, ha a 10 éven belül történt engedély nélküli vagy részben jogszerűtlen építés legalizálására kerül sor. Az építésügyi hatósági bizonyítvány ezzel szemben akkor igényelhető, ha a 10 éves szankcionálási idő letelt, és a beépítési mutatók megfelelését igazolni kell anélkül, hogy minden részletre kiterjedő tervdokumentációt kellene bevonni.

A dokumentáció célja, hogy kibontsa az épület keletkezésének körülményeit, és igazolja az épület rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát. Ha 10 éven belül történt engedély nélküli építés, akkor bírság megfizetése mellett meg lehet szerezni a fennmaradási engedélyt. A bírság összege és kiszabásának szabályai a vonatkozó rendeletek alapján kerülnek meghatározásra.

A fennmaradási engedély kiadásának kötelező elemei

  • épület létesítésének igazolása a földhivatalnól bejegyzésével
  • használatbavételi engedély és vázrajz vagy annak megfelelő helyettesítésének dokumentációja
  • földmérő által készített mérési vázlatok és a telekalakítási engedély
  • az épület beépítésének és környezetének ellenőrzése a térképi ábrázoláson

Az építésügyi hatóság jogosultsága alapján a fennmaradási engedély egyben lehet végleges is, és az építmény befejezésétől függően a további építési tevékenységre is hatással van. Ha a fennmaradási engedély kiadásával egyidejűleg határozat születik a végleges fennmaradási engedélyről, az építési tevékenységet véglegesíteni is kell a hatóság jóváhygásával.

Bejegyzések és határidők a földhivatalnál

A tulajdoni lap III. részén rögzített információknak pontosan meg kell felelniük a bejegyzéseknek, a jogszabályok szerint. A bejegyzésekhez hozzárendelődnek az iratok iktatószámai és érkezési idejei, valamint a jogok és tények megnevezései. A földhivatal 2010-es változásai mellett a 2021. évi jogszabálymódosítások is érintik a fennmaradási eljárások menetét, különösen a kérelem benyújtásának határidejét és a szünetelés jogi szabályait.

Ábra az építési engedély és a fennmaradási engedély közti kapcsolatról

Gyakorlati útmutatás a fennmaradási engedély és hatósági bizonyítvány megszerzéséhez

Az ingatlan jogi státuszán túl az eladó és a vevő gyakran találkozik olyan problémákkal, hogy a földhivatali térképmásolaton egyes épületek vagy részletek nincsenek feltüntetve. Olykor üres telek szerepel a térképen, vagy utólag épített részek hiányoznak. Ilyen esetekben érdemes felmérni, hogy az épületet a valós állapot szerint ábrázolják-e a térképen. Ennek érdekében szükséges lehet egy épületfeltüntetési vázrajz készítése a földhivatal részére, amelyhez telekalakítási engedély és építési hatóság engedélye szükséges.

A fennmaradási engedély és az építésügyi hatósági bizonyítvány közötti különbség a gyakorlatban a következő: fennmaradási engedélyt 10 éven belüli bővítések esetén lehet indítani, míg hatósági bizonyítványt a 10 éves szankcionálási idő letelte után érdemes kérelmezni. A dokumentáció mindkét esetben tartalmazza az épület rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát, és földmérési, energetikai tanúsítványra is szükség van.

Földhivatali térkép és épület feltüntetési vázrajza kapcsolatának vizuális ábrázolása

3+1 jó tanács a káros következmények elkerülésére:

  1. Soha ne engedély nélküli építésből kiinduló beruházást kezdjünk; a szabálytalanságot mielőbb rendezni kell, különben finanszírozási nehézségek és bontási kötelezettség várhat.
  2. Ismert és felismerhető hibákat részletesen dokumentáljuk az adás-vételi szerződésben és a szükséges hatósági igazolásokkal együtt.
  3. A fennmaradási engedély és az építésügyi bizonyítvány benyújtásakor a beépítési mutatók és előírások pontos betartása kiemelten fontos.
  4. Ha bizonytalan a státusz, kérjünk szakértői segítséget és ellenőriztessük a földhivatali térképmásolatot a valós állapotra vonatkozóan.

Rendkívüli országgyűlés: Magyar Péter A Parlamentben, Óriási Vita!

Rövid összefoglaló a jogi keretről

A fennmaradási engedély és az építésügyi hatósági bizonyítvány alapelvei az ingatlan-nyilvántartás és az építésügyi jog szabályrendszerében gyökereznek. Az 1972-es törvények és későbbi módosítások rögzítik, hogy az ingatlan-nyilvántartás központi szerepet tölt be a jogok és tények nyilvánossága és közhiteles nyilvántartása terén. A fennmaradási engedély jogilag kötelező lehet, ha a 10 éven belül történt vagy utólagos jogszabályellenőrzés állapítja meg a szabálytalanságokat, míg az építésügyi bizonyítvány egyszerűbb, de csak akkor igényelhető, ha a 10 év letelik és a beépítési mutatók megfelelnek a jogszabályoknak.

tags: #fonyod #fennmaradasi #engedely

Népszerű bejegyzések: