Fotav b es d irodaepulet energetikai felujitas befejezoodott
Budapest, és egyben az ország első távfűtéses épülete az Országház lett (1899/1900).
A távfűtés igazi elterjedése azonban csak 1960-tól számítható, az állami lakásépítési programok beindulásával.
Az 1990-es évek elején bekövetkezett „távfűtési rendszerváltást” rendkívüli fordulatok jellemezték: a nagy lakótelepek építése befejeződött, egy csapásra megszűnt a távhődíjak állami dotációja és meredeken csökkenni kezdett az ipari fogyasztók száma.
1992-ben a FŐTÁV a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került, azután 1994-ben részvénytársasággá alakult, majd 2006-ban nyerte el a mai, Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. nevet.
A részvénytársaság a Fővárosi Közgyűlés 2011. június 22-ei döntése értelmében a BVK Holding Zrt. tagvállalata.
A FŐTÁV 2010. végén Budapest tizenhét kerületében összesen 245.211 felhasználót látott el távhővel.
A termelt hőmennyiség csökkenő tendenciáját egyrészt a mérés szerinti elszámolás bevezetése, másrészt a fogyasztói energiatakarékossági intézkedések, harmadrészt pedig az emelkedő átlagos külső hőmérséklet magyarázza.
A távhőszolgáltatás céljaira megtermelt hőmennyiség 2010-ben mintegy 67 %-a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésből származott.
Kapcsolt energiatermelés alatt a villamos- és hőenergia olyan egyidejű előállítását értjük, amely során mindkét terméket hasznosítjuk.
A hő és energia-termelés ezen kombinációját gyakran kombinált hő és energia-termelésnek (Combined Heat and Power, CHP) is nevezik.
Az EU tagországokban a teljes villamosenergia-termelésnek kb. 10 %-a származik kapcsolt energiatermelésből.
Az Európa Tanács azt szeretné, ha ez a szám minél nagyobb lenne, mivel a kapcsolt energiatermelés előnyei a környezetvédelem (különösen a széndioxid-kibocsátás tekintetében) és az energiaellátás biztonsága területén jelentősek.
A hőmennyiség 96 %-a földgázbázison, 4 %-a pedig kommunális hulladék alapon kerül előállításra.
A primer vezetékpárok - az erőműtől a városi felhasználói és szolgáltatói hőközpontokig terjedő gerinc-, elosztó- és bekötővezetékeket jelenti, s a keringetett víz szállítja és adja le a hőt a végfelhasználók fűtőtestjeiben, majd lehűlve zárt rendszeren keresztül tér vissza a hőközpontba (szekunder hálózat) -, összes nyomvonalhossza meghaladja az 500 km-t amelynek mintegy kétharmada még kőzetgyapot hőszigeteléssel ellátott, vasbeton védőcsatornába fektetett vezeték.
Mintegy egyharmada azonban már korszerű, előre hőszigetelt, közvetlenül földbe fektetett (túlnyomórészt ISOPLUS) technológiával készült.
A távhőigények kielégítésére a hőforrásokban (erőművekben és fűtőművekben) összesen 2.344 MW beépített hőkapacitás áll rendelkezésre.
Egyharmad részben 25 %-a (584 MW) földgáztüzelésű forróvízkazán kapacitás formájában a FŐTÁV tulajdonában áll, a többi külső hőtermelők tulajdonában van.
A beépített hőkapacitások 31 %-a (728 MW) villamosenergia-termeléssel kapcsolt, a beépített kapcsolt villamos teljesítmény összesen 653 MW.
A beépített hőtermelő kapacitás összességében jelentősen (csaknem 80 %-kal) felülmúlja a jelenlegi tényleges csúcsteljesítmény-igényt, amely -13 oC külső hőmérsékletnél kb. 1.317 MW.
A hőforrások: négy kombinált ciklusú nagyerőmű, 10 gázmotoros és 1 gázturbinás kiserőmű, egy szemétégető mű és 6 fűtőmű.
2000-2010. között a termelt távhőmennyiség 12,4-15,8 PJ/év között alakult.
A hőmennyiség 96 %-a földgázbázison, 4 %-a pedig kommunális hulladék alapon kerül(t) előállításra.
A FŐTÁV az általa szolgáltatott hő kb. 87 %-át (!) külső hőtermelőktől (csaknem 54 %-át a Budapesti Erőmű Zrt.-től) vásárolja.
A Társaság ezen hőtermelőkkel jellemzően hosszú távú hőtermelési és - a nagyerőműveknél - kapacitásértékesítési szerződéseket kötött, amelyek minimálisan lekötendő kapacitásokat (MW) és/vagy kötelezően átveendő éves primer hőmennyiségeket (GJ/év) írnak elő, valamint rögzítik az ár meghatározásának módját.
Miközben a FŐTÁV Nonprofit Zrt. a környezettudatos gondolkodás jegyében igyekszik bevonni a távfűtésbe a fővárosi intézményeket, illetve belvárosi lakóépületeket is, a szükséges előkészületek megtörténtével 2011.
A belváros levegőjének javítása érdekében a környezetkímélő fűtési mód bevezetésének ösztönzése hozhat sikereket.
A sok egyedi fűtési mód - mint amilyen például a belvárosban még ma is százezer számra megtalálható gázkonvektoros fűtés - kiváltása, cseréje a helyben nem szennyező távfűtésre óriási előrelépés lenne.
Ritkán, de előfordul, hogy családi ház tulajdonosai is a távfűtés mellett döntenek.
Elmúlt év novemberétől a FŐTÁV Nonprofit Zrt. szolgáltat a IV. kerületi Bocskai utca 20.
A 2008-ban kiírt Öko-Programot a távfűtött lakások egyedi fűtésszabályozásának és a költségmegosztási lehetőségek kiépítésének támogatására hívták életre.
A FŐTÁV Nonprofit Zrt. a fűtéskorszerűsítési hajlandóságra rásegített Budapesten azzal, hogy egyrészt 10 % alapdíjkedvezményt adott visszamenőleg 2008 elejéig azoknak a lakástulajdonosoknak, akiknek lakóközössége részt vesz a FŐTÁV ÖKOPlusz programjában, másrészt segítséget vállalt a pályázatok benyújtásában, lebonyolításában.
A FŐTÁV Nonprofit Zrt. 2011. A pályázat útján kiválasztott 5 épület használati melegvíz (HMV) rendszerének korszerűsítésével, a teljes vezetékhálózat átépítésével, hatékony hőszigetelésével, a cirkulációs rendszer termosztatikus beszabályozó szelepekkel való felszerelésével; valamint a „smart metering” (okosmérés) rendszer teljes körű kialakításával, mind fűtési, mind HMV rendszerre vonatkozóan; illetve az épületen elhelyezett napelemekkel termelt villamos energia felhasználással - amely az épületszintű rendszerben kerülhet felhasználásra, s amennyiben a napelemeken a mindenkori energiaigényt meghaladó hozam keletkezik, azt a kétirányú energiamérésre alkalmassá átalakított mérési ponton keresztül az elosztórendszerbe lehet visszatáplálni - mintaépületeket alakít ki a FŐTÁV, amelynek beruházási költségeit állja.
A távhőszolgáltatás nem szocialista találmány, de még csak nem is közvetlenül a panelépületekhez köthető, mint ahogyan azt sokan hiszik.
Túl azon, hogy már a rómaiak is használtak távolról a lakóépületeikbe vezetett termálvizet padlófűtésre (lásd Aquincum), nagyvárosi elterjedése Amerikában kezdődött el az 1900-as években.
Az Európai Unió országaiban a távfűtés ma az egyik legnépszerűbb fűtési mód, amihez persze az is kell, hogy az energiaárak valósak legyenek.
A távhőszolgáltatás megbízhatósága (jósága) a „Rendszerszintű átlagos szolgáltatászavar (ASzZR)” mutatóval jellemezhető, aminek 2010. évi értéke 9,51 óra/hhv/év volt, amely a szolgáltatás 99,89%-os rendelkezésre állásának felel meg.
A fenntarthatóság egyik jellemzője az elkerült szén-dioxid kibocsátás.
Családi ház felújítás, ablakcsere, tetőcsere, nyílászáró, fűtéskorszerűsítés, energetikai, megújuló energia, napelem pályázatok 2026-ban.
Otthonfelújítási támogatás 2026, Lakossági napelem pályázat 2026, Társasházi pályázatok.
Pályázati felhívás építőipari vállalkozások számára, az Otthonfelújítási Program Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához című programban kivitelezőként történő közreműködéshez, az Otthonfelújítási Program által elvárt műszaki feltételek megfelelő teljesülése érdekében.
Otthonfelújítási program 2026. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felhívása lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához Budapest területén az Otthonfelújítási Program keretében.
A hitelprogram keretében 2,5 - 6 millió forint kölcsön igényelhető.
Otthonfelújítási program 2026. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. felhívása lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához a négy legkevésbé fejlett régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) az Otthonfelújítási Program keretében.
A hitelprogram keretében 2,5 - 6 millió forint kölcsön igényelhető.
Pályázati felhívás magánszemélyek számára, lakossági klímaberendezések elnyerésére, a fűtés korszerűsítése érdekében.
Hazánk egyik megyei jogú városa önkormányzatának pályázati felhívása a város területén található iparosított technológiával épült, valamint az 1990 előtt épült, minimum 12 lakásos, téglaépítésű épületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatására.
Budapest egyik kerületi önkormányzatának pályázati felhívása a kerületben élő lakók számára, nem önkormányzati tulajdonú lakóingatlanok energetikai korszerűsítésének támogatására.
Támogatható tevékenységek köre: nyílászárók energia-megtakarítást eredményező cseréje, födémek hőszigetelése, meglévő sérült homlokzatszigetelés utólagos korszerűsítése, lábazati fal utólagos szigetelése, épületvillamossági rendszerek korszerűsítése, (energia-megtakarítást eredményező) felújítása, a megújuló energiafelhasználás növelése, hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, tárolásra, az energiaszállításra és a hálózatba való esetleges visszatáplálása, épületgépészeti rendszerek korszerűsítése, energiamegtakarítást eredményező felújítása.
Hazánk egyik megyei jogú városa önkormányzatának pályázati felhívása lakóközösségek, valamint a helyi székhelyű lakásszövetkezetek számára, iparosított technológiával épült lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítését és felújítását támogatására.
Támogatható tevékenységek: nyílászárók energia-megtakarítást eredményező cseréje; homlokzatok és födémek hőszigetelése; liftek energia-megtakarítást eredményező cseréje.
Budapest egyik kerületi önkormányzatának pályázati felhívása a kerületben lévő földhivatali ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, belterületi családi ház, sorházi és ikerház energetikai korszerűsítésére.
A vidéki otthonfelújítási támogatás 2025. január 1-től indult, és 2026. június 30-ig volt elérhető.
A Vidéki Otthonfelújítási Program célja a gyermeket nevelő családok támogatása 60 napon belüli folyósítással.
A program részletei és a támogatási feltételek bonyolultak, így a magyarországi lakosság számára többféle konstrukció érhető el 2026-ban is.
A 2026. évi Otthonfelújítási Program kereteiben a 30%-os energia-megtakarítás célja a záró HIT és HET alátámasztása mellett teljesülhet.
A záró energetikai tanúsítvány elvégzése után kerül sor a teljes finanszírozás megkapására.
A támogatás összege és a hitel aránya járási és jövedelmi viszonyoktól függően változik.
Bevezetés a távfűtési rendszerekbe
Mi történt a befejező felújítással?
A FŐTÁV Zrt. sikeresen befejezte a „Hőközpont-korszerűsítés távfelügyeleti rendszer kiépítésével a FŐTÁV Zrt. távhőrendszereiben" című projektjét, melyhez az Új Széchenyi terv keretében 510 millió forint Uniós támogatást nyert el.
A beruházás keretében 700 hőközpont került a felügyeleti központ ellenőrzése alá.
A kiépített informatikai rendszer segítségével a keletkező hibákat a központ azonnal érzékeli, így a probléma elhárítása a korábbinál egyszerűbbé és gyorsabbá válik.
A központ 5000 egység kezelésére méretezett, ami a további fejlesztések és az összes hőközpont távfelügyeletbe kapcsolásának a lehetőségét is megalapozta.
A FŐTÁV Zrt. 3.500 hőközpont üzemeltetésével 238.000 lakossági- és 7.000 nem lakossági ügyfélnek biztosít távfűtést és melegvíz szolgáltatást Budapest területén.
A cég tervei között már évek óta szerepelt, hogy a szolgáltatás minőségének és hatékonyságának javítása, valamint az energia- és üzemeltetési költségeinek csökkentése érdekében hőközpontjait teljes egészében távfelügyeleti rendszerbe szervezze.
A beruházás I. üteme, amely a hőközpontok egyötödét érinti, jelentős technológiai fejlesztést eredményez.
A kiépített rendszernek köszönhetően a folyamatosan ellenőrizhető és távolról irányítható üzemeltetéssel nagy mennyiségű hő- és hőközponti villamosenergia-felhasználás takarítható meg, amely a távfelügyeleti rendszer tovább bővítésével jelentősen fokozható.
tags: #fotav #b #es #d #irodaepulet #energetikai