Fővárosi levéltár építési osztályának Tervtára: történet, tartalom és hozzáférés

Az építési engedélyezési tervdokumentációk gyűjteménye az 1873-as városegyesítéstől a 2006. évig a főváros területén engedélyezett építkezésekre vonatkozó terveket és iratokat tartalmazza a helyrajzi számok sorrendjében letéve. A tervtári gyűjteményben gépészeti tervek (elektromos, fűtési, víz- és csatorna, illetve közműtervek) csak elvétve fordulnak elő. Az 1950 előtti fővárosi közigazgatási iratok csak Kis-Budapest területére vonatkoznak.

Az építési ügyiratokat akkor érdemes ebben az iratanyagban keresni, ha a tervtári gyűjteményben nem volt találat. Ehhez az építtető nevére és az építés évére lesz szükség. Az 1950-ben Budapesthez csatolt települések területeinek egy részére (III-IV. kerületek egyes részei, illetve a XI-XII., XV-XXIII. kerületek) vonatkozó iratok is megtalálhatók, a Nagy-Budapest létrejötte után pedig a kerületi tanácsok és önkormányzati műszaki osztályok iratai sokszor rejtenek megoldhatatlanul sokrétű információt.

A Tervtár szerepe és időbeli keretek

A Tervtár állománya a fővárosban az 1873-as városegyesítéstől a 2006. évig engedélyezett építkezésekre vonatkozó tervek és iratokból áll. Egy teljes tervtári dokumentáció tartalma: az adott épület eredeti építési tervei (helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok); a különböző átalakítások, bővítések, felújítások, lakásleválasztások építészeti tervei; statikai tervek és számítások; az 1930-as évektől egyes házak központi fűtés tervei; bontási- és felvonótervek; üzletportálok, fényreklámok, boltfeliratok tervei; építési és használatbavételi engedélyek. Az 1950 utáni épleteknél műleírások is szerepelnek.

Ha egy helyrajzi szám szerepel a jegyzéken, az csak azt mutatja, hogy az irategyüttes tartalmaz arra vonatkozó anyagot, de nem garantálja, hogy az Ön által keresett tervfajta vagy építési periódus megtalálható benne. A Tervtár az 1873 utáni építési engedélyezési terveknek egy részéről nyújt adatokat, és az adatok elérhetősége sorozat- és tételszinten történik a BFL nyilvántartó rendszerében.

Keresési és digitalizálási szempontok

A Pest, Buda és Óbuda városok tervanyaga teljes egészében digitalizálásra került, így ezek digitális másolatai kutathatók. A modern értelemben vett építési engedélyezési eljárás Pesten és Budán a 19. század első évtizedeiben alakult ki, tehát a magánépületek tervei és a kapcsolódó hivatali iratok nagyrészben ekkortól érhetők el. Budán a terveket több sorozatban találjuk: Építési Bizottság (1810-1827, 1832-1834) és Szépítő és Építő Bizottság (1850-1873); Pest esetében a Pest Városi Szépítő Bizottság, majd 1861-től Pest Városi Építő Bizottsány dolgozott. Óbudán 1861-ben alakult az Építési Bizottság a városkapitány elnöklése alatt.

Adatok és keresőfelületek

A tervek leíró adatai között keresni lehet az építtető nevére, tervezőre, tervezés évére, az építkezés jellegére, az épület korabeli és mai címére, telekszámára és helyrajzi számára. A Közgyűjteményi Portálon és a Közgyűjteményi Portál Térképek és építészeti tervek adatbázisában megtalálhatók a budai, óbudai és pestbeli vonatkozó tervtári iratok; továbbá a Tervezési feladatokat és az ingatlanhoz kapcsolódó blokkokat tartalmazó tételek külön rekordon jelennek meg. A digitális felvételek a Queryben fellelt jelzet alapján az Elektronikus Levéltári Portálon is elérhetők.

Ybl Miklós hagyatéka és a tervanyag legfontosabb részei

Budapest Főváros Levéltára őrzi a 19. század második felében meghatározó hazai építésze, Ybl Miklós terveinek gyűjteményét, amely az ország legnagyobb építészeti hagyatéka. A Közgyűjteményi Portálon a levéltári iratgyűjteményekben, a Magyar Levéltári Portál Összetett Adatbázisában, valamint az Elektronikus Levéltári Portálon az Elektronikus iratok keresőjében is elérhető közel hétezer tervelem lefedi a teljes Ybl-hagyatékot. Az adatbázis minden egyes tervrajzról részletes leírást ad, tartalmazza az összes leíró adatot (felirat, szignó, méret, anyag, technika), a tárgyat, a helyszínt, a készítési időt és az építkezéshez kötődő személyek meghatározását, valamint a legfontosabb szakirodalmi adatokat is. A digitalizált tervanyag nagy része elérhető a Portálokon keresztül.

Jogi és hozzáférési feltételek

Fontos megjegyezni, hogy a levéltár csak Budapest közigazgatási területén őriz bírósági iratanyagokat, és az adott időszak legfelsőbb bírói fórumának ítéleteit nem. Az egyes kerületi és felsőbb bíróságok által keletkeztetett házassági bontóperek időbeli kerete 1854-től kb. 2004-ig terjed. Egyházi bíróságok iratait nem őrizzük. Az ügyfelek kérelmeiket személyesen a levéltár ügyfélszolgálatán, kormányablakon vagy elektronikus úton (Elektronikus Levéltári Portál, Hivatali Kapu, E-papír) nyújthatják be. A keresés sikeréhez érdemes megadni a per idejét, bírósági számát, alperes/felperes születési és házassági neveit, valamint a vitás bíróság nevét.

Adatbázisok és exportálható információk

A fővárosi tervtárak adatait a XV.17. sorozatokon belül találhatjuk meg: XV.17.a.301 (Buda tervei - Építési Bizottság), XV.17.a.302 (Buda - Szépítő és Építő Bizottság), XV.17.a.303 (BT), XV.17.b.311 (Pest - SzB), XV.17.b.312 (Pest - ÉB), XV.17.c.321 (Óbuda), valamint XV.17.d.329 (Budapest - Építési Ügyosztályok). A Nagy-Budapest kialakításával a 1950 utáni terveket és az oda csatolt területek iratait külön adatbázisokban dolgozzák fel, amelyek az 5000-7500 helyrajzi szám közé eső tételeket is érintik. Az adatbázisok a Térképek és építészeti tervek adatbázisában kerültek közzétételre, és minden ingatlanhoz külön rekordok tartozhatnak, a főbb adatok pedig mezőenként kereshetők.

Összegző megfigyelések a gyűjteményről

• Az 1873 előtti Pest, Buda és Óbuda városok tervanyaga teljes digitalizálásra került, a kutatás ezeken a digitális másolatokon történik.
• A tervtárban található adatok részletezése és a tételek tartalma időben és típus szerint igen változatos, egy adott ingatlanhoz több rekord is tartozhat.
• A tervtár tartalmaz kapcsolódó későbbi átalakítási és felújítási terveket, bontási és felvonóterveket és közműterveket is.
• A Nagy-Budapesthez csatolt területekre vonatkozó korábbi iratanyag gyakran csak az elődtelepülések iratai között található, a 1950 utáni terveket pedig a Fővárosi Építési Ügyosztályok tervtárában őrzik.

Hasznos tippek a kutatáshoz

1. Indítsa a keresést az ingatlan címével vagy helyrajzi számával, majd bővítse a keresést az építtető nevére és az építés idejére.
2. Használja a Közgyűjteményi Portál és az Elektronikus Levéltári Portál keresőfelületeit a kapcsolódó digitális felvételek megtalálásához.
3. Ha nincs pontos év, szűkítse a dátumtartományt, különösen III-IV kerület esetében 1964-1986, illetve 1954-1963 közötti időszakokra.
4. Ne feledje, hogy egy helyrajzi szám csak annyit jelent, hogy az irategyüttes tartalmaz arra vonatkozó anyagot, nem garancia a teljes tartalomra.

Rövid fénypontok az időrendi fejlődésről

• 1810-1834: Buda sz. kir. főváros tervei az Építési Bizottság és a Szépítő Bizottság keretében.
• 1850-1873: Szépítő és Építő Bizottság, majd Tanácsi iratok közül kiemelt tervek.
• 1861-1873: Pest városi Építő Bizottság működése, amely a 1861-1873 közti terveket feldolgozta.
• 1950 utáni időszakban Nagy-Budapest kontextusa új területek és új kerületi osztályok iratait hozta magával.

Speciális táblázat adatokkal

tags: #fovarosi #leveltar #epitesi #osztay

Népszerű bejegyzések:

• Balaton-parti építési szabályzat: Recsegve megoldások és hatályos előírások
• Abda szántóföld eladó: befektetők számára részletes útmutató
• Részletek a Hungarospa Hajdúszoboszló alaprajzáról és kínálatáról
• Lakáselosztók beépítése és védelem: útmutató
• A tanúsítvány fontossága