Revfulop építési szabályzat a Balaton vízparti területeire vonatkozóan

A Balaton pótolhatatlan nemzeti kincs, hazánk egyik legfontosabb természeti öröksége, erőforrása, amelyet kötelességünk a jövő nemzedékek számára is megőrizni és védeni.

A Balaton nem csupán egy vagyontárgy vagy üdülőhely: elsősorban egy ökológiai rendszer pótolhatatlan ökológiai szolgáltatásokkal, továbbá sokunk lakóhelye, ahol csak olyan tájba és településképbe illő, a térség infrastruktúráját nem túlterhelő fejlesztések megengedettek, amelyek összhangban vannak a helyi közösségek igényeivel, elképzeléseivel, kulturális és természeti örökségével.

A Vízparti Terv és részvételi folyamatok

A Vízparti Terv többéves, kiterjedt ágazati, önkormányzati és társadalmi egyeztetésen alapuló szakmai munka eredménye, amelynek keretein belül többszörösen is megkeresésre kerültek a parti települések önkormányzatai, így biztosítva a településfejlesztési elképzeléseinek, területhasználati döntéseinek Vízparti Tervbe történő beépülését.

Az ágazati szempontok érvényesülését egy, a természetvédelmi, vízügyi, hajózási államigazgatási szervekkel folytatott egyeztetéssorozat biztosította, míg a széleskörű nyilvánosságnak - magánszemélyeknek, civil szervezeteknek, egyesületeknek - is több alkalommal lehetősége nyílt a tervezet véleményezésére.

Jogszabályi keretek és felhatalmazások

A Kormány Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés b)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 8. § (14) bekezdése tekintetében a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1)-(6) bekezdéseiben, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 2. pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés n) pontjában, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés a) pontjában, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés p) pontjában, és a 2016. évi CL. törvényben meghatározott közigazgatási rendtartásban foglaltak alapján a Vízparti Tervet koordináló és végrehajtó jogi kereteket rögzítik.

A Balaton vízparti területeire vonatkozó helyi építési szabályzat és a Vízparti Terv kapcsolata olyan jogi konstrukciókat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a településrendezési és építési követelmények összehangolását, vagy ha a rendelet nem teljes körűen szabályoz, akkor a területre vonatkozó általános követelményeket a TÉKA 136. §-a szerint alkalmazzák.

A Vízparti Terv területi kategóriái és területhasználata

A Vízparti Terv a Balaton vízparti területein belül azonos vagy hasonló szerepkörű területrészeket - azok meglévő vagy tervezett használata alapján - az alábbi vízparti területfelhasználási kategóriákba sorolja: zöldterület, távlati zöldterület, strand, kemping, kikötő, tómeder terület, víz-, erdő- és tájgazdálkodási terület, közlekedési célú terület, vasúti közlekedési terület, közműterület, összevont különleges terület és 12. sajátos szabályozást igénylő vízparti elemek.

A zöldterület a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását és ökológiai rendszerének védelmét szolgálja, valamint közhasználatú területet jelent.

A távlati zöldterület olyan terület, amely a zöldterületek kiterjesztését és hosszú távú biztosítását célozza a klimatikus és ökológiai egyensúly fenntartása érdekében.

A strand a fürdőzési és ahhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységek végzésére szolgáló terület, míg a kemping elsődlegesen sátrazásra és jellegzetes szálláshely-szolgáltatásra ad lehetőséget.

A kikötő olyan partszakaszt jelöl, amely a víziközlekedés és a hajózás feltételeinek megőrzését szolgálja, az úszólétesítmények részére.

A tómeder terület a Trtv. 83. § (1) és (1a) bekezdése szerint határolt övezetet jelöli, míg a víz-, erdő- és tájgazdálkodási terület a természetközeli állapot megőrzésére szolgál.

A közlekedési célú terület a Balaton megközelítését szolgáló közlekedési infrastrukturát célozza meg, a vasúti közlekedési terület pedig a vasúti építmények elhelyezését foglalja magában.

A közműterület a közműellátás építményeinek helyét rendezi, az összevont különleges terület pedig olyan terület, amelyet egyedi rekreációs célú beépítésre vagy beépítésre nem szánt területként kezelnek.

Speciális szabályok és a Balaton főépítésze

A Vízparti Terv speciális szabályozási elemeket alkalmaz, például a nádasok védelmét, a nádasterületek minősítését és a tavon belüli egyedi szabályozási elemeket, amelyeket a Balaton főépítésze véleményének kikérésével és a vonatkozó jogszabályi keretek figyelembevételével alkalmaznak.

A parti sétánnyal érintett partszakaszt és a közhasználatú mólón jelölt sétányt a helyi építési szabályzatban a Vízparti Tervben ábrázoltaknak megfelelően kell kijelölni, változtatás nélkül, és a fürdőzésre felhasználható partszakaszt szintén a Vízparti Terv figyelembevételével kell jelölni.

A fürdőzésre felhasználható hely hosszának növelése vagy új fürdőzésre felhasználható hely kijelölése csak akkor történhet, ha az adott terület nem érint minősített nádasokat vagy országosan védett természeti területeket, és a partszakasz hossza legalább öt méter.

A településrendezés gyakorlati megvalósítása Révfülöpön

A Révfülöp Nagyközség Önkormányzata által elfogadott rendeletek és kötelező tartalmi elemek a Balatoni főépítészi vélemény és a TÉKA előírásainak figyelembevételével kerülnek alkalmazásra.

A helyi építési szabályzatban a gyalogos közforgalom elől el nem zárható terület nyomvonalát úgy kell kijelölni, hogy az a közhasználatot és a parti közlekedés folyamatosságát elősegítse, és szükség esetén új nyomvonal is kijelölhető, amennyiben az összeköttetést biztosítja.

Összefoglaló a területi kiegészítésekről

A Balatoni főépítész véleményének kikérése mellett a települési övezetek kijelölése a 2. melléklet C oszlopában található feltételek szerint történik.
A továbbtervezést igénylő területeken a 3. melléklet tartalmazza a települési bontásban az építési övezetek kijelölésének módját és arányait.
A közhasználatú terület kijelölése magán- vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon a Vízparti Tervhez igazítva történik, a közcélú használat biztosításáról a települési önkormányzat gondoskodik.

Gyakorlati példák és javaslatok

A parti sétány és a móló hosszának megőrzése, a nyilvános közlekedési útvonalak biztosítása és a fürdőzést szolgáló partszakaszok kijelölése mind a Vízparti Terv elveinek megfelelően valósul meg, miközben a természetes nádasok és a védett területek védelme prioritást élvez.

Az új beépítések során törekedni kell a klímaváltozás hatásainak mérséklésére és a helyi közösségek igényeinek szoros figyelembevételére, hogy a Balaton ökológiai és társadalmi értékei megmaradhassanak a jövő generációi számára.

tags: #revfulop #epitesi #szabalyzat