Kelenföldi Autóbuszgarázs: történet, műszaki lenyomat és szerep a budapesti közlekedésben
XI. kerületben, Budapesten található a Kelenföldi Autóbuszgarázs központi épülete, amely az építés korában a világ legnagyobb, tartóoszlopok nélküli héjszerkezetű csarnoka volt. A tervezők Padányi Gulyás Jenő építész és Dr. Menyhárd István statikus voltak, és az épület vasbeton ívekre támaszkodó, feszített vasbeton héjszerkezetet álmodtak meg. A csarnok tetőzete olyan különleges megoldás volt, amely során a teljes szerkezet héjszerkezetként, íves tartórendszerrel kapott létre. A dr. Menyhárd István által készített bravúros statikai tervek lehetővé tették a rendkívüli fesztávokat, s a háborús időszak ellenére 1939 és 1942 között meg is tudták építeni a beruházást.
A közlekedés igénye és a létesítés előzményei
A budapesti autóbusz-közlekedés gyors fejlődése a világháború előtti időszakban is felgyorsította szükségletet modern tároló- és javító bázisokra. A budai oldali tervek 1937-ben született döntése alapján a Hamzsabégi úton kapott helyet a nagy telep, amely az 1939-es építés megkezdésével vette kezdetét. A beruházás célja az volt, hogy 180 busz elhelyezésére alkalmas garázs legyen, és a csarnokon túl Porta épület, üzemanyag-töltő és kiszolgáló létesítmények is csatlakozzanak a komplexumhoz. Az 1941 végére elkészült nagycsarnok, az üzemanyagtöltő, a porta épülete, a vasbeton vázszerkezettel és a tetőzetről szólt a tervek szerinti állapot.
Helyszín, tervezés és világrekord
A telep a Hamzsabégi út, a Bartók Béla út és a környező területek határain helyezkedik el, és az akkori világ egyik legnagyobb építménye lett a tartóoszlopok nélküli héjszerkezetű csarnokok kategóriájában. A tervezők a vasbeton ívekre támaszkodó feszített héjszerkezetet választották, amely lehetővé tette a rendkívüli fesztávolságokat és az akkori technológiával elérhető legnagyobb csarnok-méretet. A háború körülményei ellenére a projekt investíciói és kivitelezése kiemelt katonai és infrastrukturális szempontból is fontos volt.
A háború hatása és a telep későbbi sorsa
1943-ban az építési munkálatokat váratlanul szüneteltették, majd a II. világháború alatt a telep több része raktárként funkcionált. A hadiüzemmé minősített telepekről származó anyagokat és leselejtezett villamoskocsikat ideiglenesen itt tárolták, a készültség pedig a 1948-as helyreállítási munkálatokkal kezdődött újra. A csarnok ezután a főváros közlekedésének újraszervezésekor kapott új lendületet, és 1949-ben a telep végleges funkciója autóbuszgarázs lett.
Átalakulás és korszerűsítés
Az 1949-es megnyitás után a telep működése évtizedeken át folyamatosan bővült. 1977-ben ipari műemlékké minősítették, amelyet 1986-ban részben felújítottak: a csarnokot tetőszerkezete, szellőztető- és fűtőrendszerei korszerűsödtek, a tároló terület világítása és a homlokzat vakolata, hőszigetelése modernizálásra került. A már meglévő járműállomány bővülése és az elektromos hajtású buszok elterjedése is beépült a telep mindennapi tevékenységébe. 1997-től a telep neve Kelenföldi Autóbusz Üzemigazgatóság, majd 2000-től Budai Autóbusz Üzemigazgatóság, végül 2007 óta a Kelenföldi Forgalmi Szolgálat viseli a neveket.
Ma és a látogatóközönség
A csarnok és a hozzá tartozó portaépület értékes része a budapesti közlekedési örökségnek. A BKV a különleges garázsépületet nyílt napokon a nagyközönség számára is bemutatja, többek között ismert és különleges járművekkel - például 71 éves TR5-tel vagy IK 180 As csuklós járművel - lehet nosztalgiázni. A vezetett túrák során a látogatók megismerhetik a csarnok belső munkálatait, a tárolási és karbantartási folyamatokat, és a telep korszerűsítésének lépéseit is.
Érdekességek és kapcsolódó események
- A buszgarázs 1949-es megnyitása és későbbi bővítése jelentősen hozzájárult Budapesten a közösségi közlekedés fejlődéséhez.
- A csarnokban a PKD-konstrukcióban készült buszokat is szerelnek és üzemeltetnek.
- A közeli területek - Hamzsabégi út és a környező utcák - meghatározzák a regionális közlekedési központ szerepét a fővárosban.
| Év | Esemény | |
|---|---|---|
| 1939-1942 | Építés a padányi Gulyás Jenő és Menyhárd István tervei alapján | Világrekord-héjszerkezet |
| 1948 | Újraindítás, helyreállítás | Autóbusz-közlekedés folytatódott |
| 1977 | Ipari műemlékké nyilvánítás | Korszerűsítés és megőrzés |
| 1986 | Teljes rekonstrukció | Tetőszerkezet, szellőztetés és hőszigetelés megújítása |
| 1997 | Üzemigazgatóság neve változás | 26 közlekedési év a telepen |
| 2007 | Forgalmi Szolgálat név | Kelenföldi közlekedési központ identitása |
A budapesti autóbuszgarázs története szorosan összefonódik a város közlekedésének alakulásával. A nagycsarnok, a különleges porta és a telep korszerűsítése egyidőben segítette a mindennapi közlekedés zökkenőmentes ütemezését és a járműpark dinamikus bővítését, amely ma is meghatározza a főváros részvételét a regionális közlekedésben.
tags: #furszt #autobusz #garazs