Fűtési szezonban hogyan változik a közös költség Bekásmegyeri lakótelepen
A közös költség mértéke és felosztása a fűtési szezon megváltozásával összefüggésben jelentősen tud módosulni a Bekásmegyeri lakótelepen. Az esetleges viták elkerülése érdekében érdemes átgondolni az arányokat ott, ahol már alkalmazzák a fűtési költségmegosztást, és ott is, ahol még nincs, a készülékek minél előbbi felszerelését javasolni. A saját központi kazános épületek esetén már most is kötelező, illetve a távfűtéses épületeknél valószínűleg rövid időn belül kötelező lesz a fűtési költségmegosztás. A nyár végén és ősz elején végrehajtott fűtéskorszerűsítési beruházások jellemzően azért kerülnek megvalósításra, mert vis maior helyzetben csak így lehetne megoldani a készültséget.
A közös költség jogi és gazdasági háttere
A közös költség megállapításának alapja mindig a társasházi alapító okiratban foglaltakban található. A közös költség szolgál a társasházban lakó tulajdonosok közös tulajdonának fenntartására, szolgáltatások fizetésére, és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások fedezetére is. A közgyűlési időszakban kevesebb szó esik róla, de a fűtés elszámolást is meg kell tenni.
Lényeges különbség, hogy az éves beszámoló közgyűlésen zajlik, míg a fűtés elszámolásra a fogyasztók (lakók) kapnak meghívást. Az elszámolás a tényleges fogyasztás megállapításáról szól, és a fogyasztókat érhet befizetési kötelezettség vagy többlet is. A többletet nem „lelakni” kell, hanem vissza kell adni a fogyasztónak.
A közös költség bevételei lehetnek átalány- vagy fogyasztás alapján fizetett díjak. Az átalánydíjat a közgyűlés állapítja meg általában a ismert fogyasztási adatok alapján. A használati meleg víz felmelegítésének díjazása két lépésben történhet: először elkülönítik a fűtésre és a meleg vízre fordított energia mennyiségét, másodszor pedig ezt osztják fel a közösség lakói által felhasznált mennyiség arányában.
Házközponti fűtés és a költségmegosztás gyakorlata
A társasházak fűtési megoldásai igen változatosak lehetnek: távfűtés, cirkó, konvektor, de a legérdekesebb a házközponti fűtés. A házközponti fűtés lényege, hogy a társasháznak saját kazánja van, amely biztosítja a fűtést és a használati meleg vizet. A jogszabályi hátteret az 189/1998 (XI.23) kormányrendelet a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról adja.
A közös költség legfontosabb elemei közé tartozik a biztosítási költségek, fenntartási költségek és felújítási költségek, melyek tényleges kiadások formájában jelennek meg. A fűtési díj felosztása többféle lehet: fogyasztás alapján, tulajdoni hányad alapján, vagy ezek kombinációjaként. A távfűtés esetén szinte minden költség a közvetlenül a tulajdonosokhoz kerül kiszámlázásra a szolgáltatói díjtételek szerint, így a társasháznak nincs közvetlen feladata ezen költségek felosztásában.
Házközponti fűtés esetén a kazán üzemeltetése (gáz és áram), a karbantartás és a hőmennyiségmérőkhöz kapcsolódó költségek más-más módon oszthatók fel, ezt az SZMSZ-ben érdemes rögzíteni. A gázdíj felosztása lehet teljes egészében fogyasztás arányos vagy 70%-ban fogyasztás arányos, 30%-ban pedig tulajdoni hányad arányos. A kazán üzemeltetése is elszámolható a tulajdoni hányad arányában.
Közös költség, albetét és albérlet kapcsolata
A közös költség megfizetése alapvetően a tulajdonost terheli, függetlenül attól, hogy a lakást ki adják-e bérbe vagy használja-e más személy. Albérlet esetén gyakori, hogy a közös költséget átterhelik az albérlőre, ugyanakkor ezt előzetesen meg kell egyeztetni és a bérleti szerződésbe is be kell foglalni. A “sima” közös költség gyakorlati terhei közé tartozik a szemétszállítás, liftüzemeltetés, lépcsőház takaríttatása, és ezek átterhelése az albérlőre minden esetben egyértelműen rendezett legyen.
A múltbeli tételek közül egyesek vitathatók lehetnek (például panelprogram), és az albérlőre terhelés mindig etikai és jogi vizsgálat tárgya. A közös képviselő feladata a költségek felügyelete, a közgyűlési határozatok végrehajtása és a költségvetés megtervezése. Évente költségvetési javaslatot és elszámolást készít, melyek elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Gyakorlati tippek a beköltözéshez és a költségek kezeléséhez
Gyakori kérdés, hogy mekkora lehet a közös költség egy Bekásmegyeri társasházban. A legtöbb esetben kisebb lakásoknál hozzávetőlegesen 7-15 ezer forinttól indulhat a közös költség, de ennél magasabb összeg sem ritka. A költségvetésnek a Tht. előírásai szerint kell készülni, a rendezettség érdekében minden évben figyelembe kell venni a várható kiadásokat és a felmerülő költségek időbeli alakulását. A közös költség hátralék behajtása esetén írásbeli emlékeztetőt, fizetési felszólítást és szükség esetén fizetési meghagyást alkalmaznak. A végrehajtási eljárás költségeinek- és a visszafizetés összegének a tartozókról való behajtása azonban előnyös lehet a társasház számára, még ha kezdetben költséges is.
Albérlet esetén a közös költség tehát általában az albérlő rezsijével együtt kerül számlázásra, de mindenképpen előzetes megállapodás szükséges. A közös költség összetételét és megosztását az SZMSZ és a közgyűlési határozatok szerint kell eldönteni, és a tulajdonjog változása esetén az új tulajdonos felelőssége kerül meghatározásra.
tags: #futesi #szezonban #hogyan #valtozik #a #kozos