Kunhegyesi járás termőföld árak: alakulás és tendenciák
A termőföldek és különféle földterületek adásvételét a gazdák mindig is nagyon fontosnak tekintették, hiszen a föld szolgált az életüket minden téren meghatározó mezőgazdasági tevékenység legfontosabb alapjául. Emellett a földterületek birtoklásának hagyományosan vagyonképző ereje volt, amely egyúttal mindenféle családi és társadalmi dinamikát is meghatározott a hagyományos paraszti illetve földesúri közösségekben. A termőföld, földterület Piactér kategóriában a hirdetők Magyarország szinte teljes területéről kínálnak eladásra, illetve bérlésre szánt földeket. A rovatban kínált földterületek sokfélék lehetnek, hiszen a hagyományosnak mondható termőföld és szántók mellett előfordulnak gyümölcsösöket, szőlőültetvényt, zártkerti ingatlanokat, legelőket, réteket, kaszálókat, tavakat, egyéb telkeket stb. kínáló és kereső apróhirdetések is.
Eladó Kengyel külterületén 2 szántó művelési ágú termőföld. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, Kőtelek külterületén eladó egy 0,991 hektár (9910 m²) alapterületű, önálló helyrajzi számmal rendelkező szántóföld. Martfű-Törökszentmiklós vonzáskörzetében évek óta sikeresen működő, növénytermesztéssel foglalkozó Kft. Végtelen mezőgazdasági lehetőség Kenderesen! Ez a 13,46 hektáros, összefüggő szántóföld igazi kincs a természet és a mezőgazdaság szerelmeseinek, ahol a föld gazdagsága és a csatorna közelsége együtt teremti meg a sikeres termelés alapját. Szántóföldet bérelnék Martfű és vonzáskörzetében. Már 1 hektáros területek is érdekelnek. Eladó Cibakházán 4,5 ha termőföld, jó aranykoronás. 1. 012/7 hrsz.: 1 ha 1111 négyzetméter, 32,01 AK szántó 2. 012/6 hrsz.: 1 ha 6316 négyzetméter, 48,01 AK szántó 3. 035/15 hrsz.: 1 ha 2709 négyzetméter, 41,94 AK szántó 4. Somogyzsitfán, mesés erdei környezetben, lakható épülettel és kis birtokkal eladó egy 3700 m²-es terület. A hely könnyen megközelíthető, a Balatonhoz és lakott településhez is közel van.
Szántóföldet bérelnék Törökszentmiklós, Kunhegyes, Kenderes, Kisújszállás, Turgony, Túrkeve, Örményes és környékükön. Túrkeve külterületén, két közvetlen egymás mellett fekvő, jó adottságú és kedvező táblaformájú mezőgazdasági terület osztatlan közös 1/2 tulajdoni hányada eladó, használati megosztási szerződéssel. Eladó szántóföld Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Kengyel külterületén, a Derzsi gáton. Helyrajzi szám: 09/6. Területe: 1,81 hektár, 63,19 aranykorona értékű, saját tulajdonú, folyamatosan művelt. Végtelen mezőgazdasági lehetőség Kenderesen! Ez a 13,46 hektáros, összefüggő szántóföld igazi kincs a természet és a mezőgazdaság szerelmeseinek, ahol a föld gazdagsága és a csatorna közelsége együtt teremti meg a sikeres termelés alapját. Talpon vásárolnék kukoricát Jászalsószentgyörgy 20 km-es körzetében. Bármilyen minőség érdekel. Keressenek bizalommal! Üdvözlöm!
Eladásra kínálom 2,25 ha gyepként nyilvántartott földterületemet Gyöngyössolymos határában, a 066/61, 62, 63, 64, 65 és 66 helyrajzi számokon. Szántóföldet bérelnék Jászladány 15 km-es körzetében. Jásztelki fiatal családi gazda szántóföldet bérelne (vagy vásárolna) hosszú távra Jászteleken és annak 20 km-es vonzáskörzetében (Jászalsószentgyörgy, Jánoshida, Alattyán, Jászapáti, Jászjákóhalma, Jászberény). Jászapáti 15 km-es körzetében szántóföldet bérelnék jó áron. (Jászapáti, Jásztelek, Jászkisér, Jászszentandrás, Jászjákóhalma,Jászivány) 1 hektártól érdekel. Ára a föld minőségétől függ. Jászkiséren, a régi téglagyár mellett eladó egy 4 ha 5256 m² területű, 171,70 Ak értékű, szántó művelési ágú föld, hrsz: 0161/12. Szántóföldet bérelnék Jászjákóhalma 20 km-es körzetében. 100-130 ezer/ha, az adott földterület tulajdonságaitól függően.
Eladó termőföld Kunszentmárton közelében Eladásra kínálok egy 3,0803 hektár nagyságú, egybefüggő szántóterületet Kunszentmárton térségében. Lucernát és gyepet vásárolnék Jászalsószentgyörgy 20 kilométeres körzetében. Eladó szántóföld Abádszalók külterületén - kiváló befektetési lehetőség! Abádszalók külterületén eladó egy 5575 m²-es szántó, közvetlenül a Köves-csatorna mellett, jó megközelíthetőséggel, fő közlekedési út közelében.
Rendkívüli országgyűlés: Magyar Péter A Parlamentben, Óriási Vita!
Tavaly 29%-kal kevesebb tranzakció keretében 3%-kal kisebb termőföldterület cserélt gazdát, mint 2022-ben. Számos ok miatt elsősorban a növénytermesztés jövedelempozíciója romlott az elmúlt két évben, ugyanakkor mostanra már láthatók a konszolidáció jelei, ami által újra élénkülhet a földpiac. Noha az árak emelkedése továbbra is töretlen, a tavalyi 3,8%-os árnövekedés reálértéken 13%-ot meghaladó csökkenést jelent. A 2022. évi 1,989 millió forintról tavaly 2,064 millióra, 3,8%-kal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV - egyelőre nem teljeskörű - adatai alapján. A legjobban (16, illetve 15%-kal) Hajdú-Bihar és Somogy vármegyében emelkedtek az árak. A másik végletként, egyaránt 15%-os csökkenést pedig Heves és Nógrád vármegyékben látunk. A legdrágább 2023-ban... A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Tavaly megtört a termőföld-értékesítés volumenének 2013 óta tartó csökkenése, mégpedig a 2015 őszén meghirdetett Földet a gazdáknak! Konkrétan 2016-ban háromszorosára nőtt az értékesített mező- és erdőgazdasági földek területe az előző évhez viszonyítva - írja mai cikkében a vg.hu. A termőföldárak is kiugróan emelkedtek, 2016-ban átlagosan 22 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek mintegy 4 százalékát dobták piacra tavaly, ez összesen 232 ezer hektár termőföld értékesítését jelentette. A 2024-ben folytatódott a termőföldpiac élénkülése, az értékesített termőföldek területe 12%-kal haladta meg az előző évit. A szántó átlagára 2023-hoz képest 5,3%-kal nőtt, a gyümölcsösé 6,1, a gyepé 3,3, a szőlőé és az erdőé egyaránt 2,6%-kal volt magasabb. Egy hektár szántó átlagosan 2,4 millió forintba került. A legdrágább művelési ág a szőlő volt: hektárjáért 3,5, míg a gyümölcsösért 3,2 millió forintot kellett fizetni. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. 2024-ben a vármegyék több mint felében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyében (60, 31 és 31%-kal). A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (7100, 6800, 6000 és 5900 hektár).
Az MBH Termőföldindex értéke 2024-ben 335,7 pontra növekedett a 2023-ban mért 333,6-os szintről. 2024-ben a hazai termőföldárak nominálisan 0,6 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, reálértéken számolva a növekedés mértéke 3,9 százalék volt. A szántóterületek ára nőtt a leginkább, átlagosan 2,38 millió forintért lehetett hozzájutni egy hektárhoz, ami 1,6 százalékos emelkedést jelent 2023-hoz képest. Az árak régiónként meglehetősen eltérően alakultak. Míg a Dél-Dunántúlon 8,5, a Dél-Alföldön pedig 0,4 százalékkal csökkentek az árak, addig a többi régióban 1,5 és 6,9 százalék közötti növekedés ment végbe. A legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon emelkedtek az árak: 6,9, illetve 5,6 százalékkal. Az átlagárak továbbra is Közép-Magyarországon a legmagasabbak, átlagosan mintegy 3 millió forintot kellett fizetni egy hektár szántóért. Megyei összehasonlításban Hajdú-Bihar vármegyében voltak a legnagyobb átlagárak 2024-ben, itt több mint 3,24 millió forintba került egy hektár. Szintén a legdrágábbak közé tartozott Pest, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Békés és Fejér vármegye, ahol 2,6-2,9 millió forintba került egy hektár szántóterület. Meghaladta az országos átlagot a szántók ára Szabolcs-Szatmár-Bereg és Komárom-Esztergom vármegyében is, a legkevesebbet, 1,39 millió forintot pedig Nógrádban kértek el hektáronként. A gyümölcsösök hektáronkénti átlagára 2,24 millió forintot tett ki, ami 0,3 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. A gyepek, rétek, legelők esetében átlagosan 1,32 millió forint volt a hektáronkénti ár, ami 0,1 százalékos emelkedést jelent, míg az erdőkért és fásított területekért 1,29 millió forintot kellett fizetni, kismértékű, 0,2 százalékos éves csökkenést követően. Az erdőkért Közép-Magyarországon kellett a legtöbbet fizetni, ahol a hektáronkénti ár meghaladta az 1,5 millió forintot. A gyepek, rétek és legelők szintén ebben a régióban bizonyultak a legdrágábbnak, 1,7 millió forintos hektáronkénti átlagárral.
Az utóbbi két évben egyértelműen a jobb minőségű földek ára emelkedett a legnagyobb mértékben: a 35 aranykoronaérték feletti szántók esetében a növekedés elérte a 34 százalékot a 2022-es szinthez képest. A közepes minőségű, 15-25, illetve 25-35 aranykorona közötti kategóriákban szintén jelentős, 18-22 százalékos drágulás volt tapasztalható. Ezzel szemben a leggyengébb minőségű, 15 aranykorona alatti területek ára csupán 7 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban. Ez fordulatot jelent, ami különösen szembetűnő annak fényében, hogy 2015 és 2022 között éppen ezek az alacsonyabb értékű szántók drágultak a leggyorsabban. Megváltozott az árak birtokméret szerinti alakulásának korábbi mintázata is. A friss adatok tehát arra utalnak, hogy a piaci figyelem ismét a jobb adottságú területek felé fordult, mint ahogy a kisebb földterületek forgalomképessége is nőtt. Ez hosszú távon is befolyásolhatja a földbefektetések irányát.
A földbérleti díjak 2024-ben újra emelkedtek az előző évi stagnálást követően. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző két év 12, majd 1,4%-os növekedése után - átlagosan 5,1%-kal haladta meg a 2023. évit. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86 900 forint volt. A gyep bérleti díja 11, a gyümölcsösé 5,4, az erdőé 3,6, a szőlőé 2,7%-kal nőtt 2023-hoz mérten. 2024-ben a vármegyék több mint felében elérte az 5%-ot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Vas vármegye 14, Nógrád vármegye 11, Heves vármegye 10%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit. A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. Lásd bővebben a módszertani leírásban.
Élelmiszeriparunk egyik alapvető és meghatározó része a mezőgazdasági termőföld. Globálisan, a Föld teljes felszínének hozzávetőlegesen 29%-a, tehát kevesebb, mint egyharmada szárazföld, de még ennél is kevesebb, csupán 8% hasznosítható az agráriumban. A klímaváltozás, a szélsőséges időjárási körülmények hatására ez a szám folyamatosan csökkenést mutat, az elsivatagodás veszélye miatt nem csak a Föld távoli, de akár magyarországi részein is találkozhatunk ezekkel a problémákkal.
Az elmúlt bő egy évtized során mégis egyre többen döntöttek a vidéki újrakezdés, a mezőgazdasági munka és termelés mellett. Összefoglalónkban a hazai mezőgazdasági termőföldek aktuális helyzetét tekinthetjük át, kitérve azokra a változásokra, amelyek a magyar gazdákat is érintik. Magyarország földterülete 9 303,4 ezer hektár, amelyből 5 110,8 ezer hektárt (közel 55%) tesznek ki a mezőgazdasági területek. A KSH adatgyűjtése szerint 2023. június 1-jén Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar vármegyei volt a legmagasabb a mezőgazdasági földterületek mértéke. Az ország keleti, észak-keleti részén ugyancsak számottevő ez az érték, főként a Kunság és Hajdúság adta területeken. Ha valaki ma mezőgazdasági termőföldet szeretne vásárolni, ugyancsak a pénztárcájába kell nyúlnia. Az elmúlt években folyamatosan növekedett a földforgalmi átlagár, 2022-ben átlépte a hektáronkénti 2 millió forintot is. A területi szintű adatoknál látható, hogy a legdrágább földterületeket Tolna, Hajdú-Bihar, Békés, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Bács-Kiskun, valamint Csongrád-Csanád vármegyékben vásárolhattuk meg 2022-ben. Ezekben a vármegyékben egy hektár földért átlagosan 2,4 millió forintért kértek az eladók, ami jóval az országos átlag, 2,05 millió forint fölött áll. A bérleti díjak ugyancsak az országos átlag fölött vannak a jelzett vármegyékben, főként Tolna (100 600 forint/hektár) és Hajdú-Bihar (105 600 forint/hektár) egyes részein kerül jelentősen többe a földbérlés, mint az ország más részein. Az országos átlag 2022-ben 81 600 forint volt hektáronként, várhatóan azonban mind ez, mind a földforgalmi átlagár a 2023-as és az idei évben is tovább emelkedik majd. A túlárazottság, valamint a spekulációs földfelvásárlásnak igyekezett gátat szabni egy 2023-as törvénymódosítást, amely célja, hogy 10%-ban maximalizálja a földek árának évről évre történő emelkedését. Egy hektárnyi földterület értékét nagyban befolyásolja, hogy milyen aranykorona besorolással bír. Az aranykorona minősítés az egy egységnyi földterület tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, megművelhetőségének mutatója. Minél magasabb (1-től 100-ig) az aranykorona minősítés, annál jobb minőségű az adott föld. A mutató négy feltételt vizsgál: termelési értékszám, éghajlat, domborzat, vízviszonyok.
Az idők jellegzetessége, hogy a föld ára és forgalma függ a földminőségtől és a fekvéstől, ezért megannyi tényező befolyásolja a konkrét árat. A jelenlegi gazdasági környezetben a fenntarthatóság és a tőkevonzó képesség növeli a termőföldek vonzerejét a hosszú távú befektetések között. A jelenlegi helyzet alapján a szántó és erősen kötött termőföldek továbbra is a legerősebb keresleti oldalt képezik a piacon. A termőföld a mezőgazdasági termelés alapja, amely komoly értékkel bír, és ennek megfelelően a finanszírozása is kulcskérdés. A fennálló befektetési lehetőségek közül a termőföld továbbra is második helyen áll: az MBH Termőföldindex 2007 és 2024 között 275 százalékkal nőtt, és csak az arany forintban kifejezett értékének emelkedése előzte meg.
tags: #kunhegyei #jaras #termofold #arak