Ganz műszaki örökség és Millenáris: iroda- és kulturális központok története, építészet és fotók tükrében

A Millenáris park a trapéz alakú felső telektömbben helyezkedik el, amelyet a Lövőház utca - Ezredes utca - Fény utca - Kis Rókus utca határol, és a Káplár utcának a parkon keresztülhúzódó, sétányként kialakított területe (13204/12) oszt két részre.

Az Ezredes utca felőli felső részen a Lövőház illetve a Kis Rókus utca felől utcavonalban zárt sorban az egykori gyár épületei állnak, köztük pedig a park felső része található.

A Lövőház utcában irodaépületek állnak: az A (13204/8), illetve a Z épület (13204/9).

A Kis Rókus utcában a kiállítóteremmé alakított és új épületrésszel (C) egybekapcsolt, északkelet-délnyugat tengelyű, többhajós üzemcsarnokok (B, D) helyezkednek el (13204/11).

A Millenáris park Fény utca felőli alsó fele nem terjed ki a teljes telektömbre, a Lövőház utcában a XX. század első felében épület lakóházak sora áll.

Ezekhez a Káplár utcának a parkon keresztülhúzódó szakaszán csatlakozik az egykori gyár U épülete, mivel az új telekhatár az épületen fut keresztül, elvileg csak annak bontását követően lett volna mód a telekosztásra.

Az U épület telkén (13204/13), a Lövőház utcai lakóházak mögött a Zöld Péter játszótér található.

A 13204/15 helyrajzi számú területen két épület áll: A Kis Rókus utcában a Millenáris Teátrum (E), a Fény utcában pedig a Fogadó (G).

A Fény utcától délkeletre eső területen a 13204/3 hrsz. telek Margit körúti oldalán a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium épülete helyezkedik el.

A minisztérium mögött, a telek közepén az új szerelőcsarnok (M) található, amelynek toldaléka utcavonalban áll a Kis Rókus utcában.

A Minisztériumot és az M épületet a Kis Rókus utcában az N épület kapcsolja össze.

A épület U-alaprajzú, három emeletes, kontyolt nyeregtetővel fedett irodaépület a Lövőház utca és az Ezredes utca sarkán.

A Lövőház utcai homlokzaton három ablaktengellyel rendelkező Ezredes utcai szárny kissé magasabb főpárkányával némileg elkülönül a fő épületszárnytól.

Ezredes utcai homlokzata középrizalitos 2+3+2 ablaktengellyel.

A Lövőház utcai hosszú homlokzatot az említett 3 tengelyt követően három rizalit tagolja: 3+9+6+9+3 ablaktengellyel.

Az övpárkánnyal lezárt földszint fala vonolozott.

A szalagkeretes ablakok mind a négy szinten könyöklőpárkánnyal és zárókővel rendelkeznek.

Az első emeleti ablakokat ezeken túl szemöldökpárkányok is hangsúlyozzák.

Középfolyosós elrendezésű, födémei poroszsüveg boltozatosak.

(77-83. Elrendezése leolvasható a Kis Rókus utcai véghomlokzatról: az Ezredes utca felőli oldalhajót egy szélesebb és magasabb főhajó, majd két egyforma, a felsővel megegyező méretű oldalhajó követi. A főhajó manzárdtetős, melynek oldalsó meredekebb síkjai és alattuk az oldalfalak végig üvegezettek.)

A betonfal felületét vízszintes zsalunyomok élénkítik. A másik két homlokzat új.

A délkeleti homlokzat téglaburkolatos fal oldalt és felül ablaksávval, előtte két kisebb trapezoid formájú, üvegfalú bővítmény áll.

A délnyugati oldalon hangsúlyosan túlnyúló tetőt a hajók középtengelyében álló pillérek támasztják alá.

A belső térben az eredeti oldalfalakon és a pilléreken megjelenik a betonnal kitöltött szegecselt acélerősítésű vázszerkezet.

A térlefedő szerkezet szegecselt rácsos tartókból áll.

A zárt részek tégla betétes monolit vasbetonból készültek. Megőrizték a híddarukat is a darupályákkal együtt.

A csarnok belső terében az eredeti épületszerkezettől jórészt független, hangsúlyos új acélszerkezettel tartott, szabad formálású galériák helyezkednek el.

Öthajós, bazilikális üzemcsarnok maradványából kialakított kiállítási épület. A főhajó két oldalán keskeny, egy tengelynyi mellékhajók találhatók, amelyeket kívül kétszeres szélességűek követnek.

Alacsony hajlásszögű nyereg ill. félnyereg tetők fedik, a főhajó tetejének közepén háromszög keresztmetszetű felülvilágító van.

Északnyugati oldalához az új bejárati épületrész kapcsolódik, a park délnyugati homlokzata új üvegfal.

Vakolt eredeti homlokzatait egyszerű lemezből képzett főpárkány zárja le, nyerstégla lizénák osztják szakaszokra, amelyeknél a fallábazat golyvázódik.

A Kis Rókus utcai, 3+3+3 tengelyes véghomlokzaton a földszint bal oldali két tengelyében a lizénák közeit teljesen kitöltő, egyenes záródású garázsbejáratok vannak. falazva, a főhajón az emeleti sávban magas, vízszintesen négy részre osztott ablakok találhatók.

Az oldalhomlokzatokat vakolt támpillérek osztják szakaszokra. Az északnyugati 6+1, a délkeleti 1+6+4 tengelyes.

A csarnokban a födémet negyedkörökből összeszegecselt hengeres pillérek tartják.

A főhajóban diafragmákkal erősített szegecselt acélgerendák dolgoznak, a mellékhajókban egyszerű szegecselt acélgerendák tartják acélszelemeneket és a tégla betétes monolit vasbeton födémet.

A mellékhajókban a darupályák is az eredeti pillérekre terhelnek, a főhajó darupályáját utólagosan a pillérek elé helyezett acélgerenda-támaszok tartják.

A csarnokba új acélszerkezetű rámpa- és galériarendszert építettek be.

A bazilikális keresztmetszetű, szegecselt acélszerkezetű üzemcsarnokból kialakított színház hosszú épületének délnyugati végén a főhajó tartószerkezete három szakasszal túlnyúlik, és szabadtéri színpad fölött képez tetőt.

Ennek északi oldalán az északkeleti homlokzati fal folytatásaként csepp alakú, faburkolatos toldalék lép elő a nyerstégla homlokzatú, nagy ablakfelületekkel tagolt fő tömegből.

A klinkertéglás oldalhullókat lizénák tagolják. A négy sorban elhelyezkedő ablakok fekvő téglány alakúak.

A nagy üvegfelületekkel ellátott kiemelkedő középrész falai vakoltak. A mellékhajók tetejéből haránt irányú, háromszög keresztmetszetű felülvilágítók emelkednek ki.

A Kis Rókus utcai homlokzaton a mellékhajók zárópárkánya a főhajón is áthúzódik.

Az erőteljes lábazati párkány és a kéttagú főpárkány között lizénák húzódnak. Az ablakok két szinten sorakoznak, a földszintiek keskenyebbek, az emeletiek teljesen kitöltik a lizénák közötti felületet.

Pillérekként téglalap keresztmetszetű, szegecselt idomacél rácsos tartók szolgálnak.

A főhajóban ház a házban elv alapján alakították ki a színház terét, amelynek oldalfalai a rácsos tartókból képzett támaszokon kívül állnak.

Felső lezárása rácsos főtartók alsó síkjához illeszkedik. A színháztermet két, illetve három szinten kiszolgáló helyiségek veszik körül, attól hangzsilip szerepét is betöltő közlekedővel elválasztva.

A G-vel jelölt épület a Fény utcára merőleges, utcavonalban álló, három nyeregtetős tömegből áll, amelyek északkelet felé egyre alacsonyabbak. A három tetőből háromszögű felülvilágítók emelkednek ki.

A legalacsonyabb rész korábbi a két nagyobbnál. Látszótégla homlokzati falai vannak.

Az oromzatos véghomlokzatokat lizénák keretezik, amelyek téglalécsőzetben folytatódnak. Az utcai homlokzatot két nagy, acélüvegezésű, szegmentíves záródású ablak töri át, az udvarit középen egy hasonló.

A két magasabb tömeg épületvázát szegecselt fémerősítéses betonpillérek alkotják, illetve közöttük derékszögű raszterben szegecselt acélelemek tagolják; részben tégla kitöltéssel, részben nagyméretű acél osztóbordás ablakokkal, a kiváltók vonalában pedig betonsávokkal.

A három csarnokot belül a földszinten pillérek választják el egymástól. Mindhárom épületrészben galéria húzódik végig, a délkeleti résznek efölött emelete is van.

A fedés szegecselt kötésű rácsos főtartókra terhel. Az L-alaprajzú, lapostetős épület egy zömök téglány tömbből, és a Kis Rókus utca felé kinyúló, kisebb szárnyból áll.

Észak- és délnyugati homlokzata minden tagolóelemtől mentes, sík felületű. A délnyugati kő-, az északnyugati téglaburkolatos.

A Kis Rókus utca felé kinyúló szárny belső oldala téglaburkolatos, fent lamellás nyílásokkal. A belső sarokban két pillérből és vasbeton lemezből álló előtető helyezkedik el.

A Kis Rókus utcai homlokzat téglaburkolatos, négy emeletén ablaksávokkal, amelyek részben kopilit-üvegesek, részben négyzetes osztásúak.

Az ablaksávok jobb oldali végén kis vészkijárati erkélyek találhatók, létrával.

Téglány alakú, üzemcsarnok három hajóval. Födémszerkezetét vasbeton pilléreken nyugvó rácsos tartók hordozzák. A két nagy hajóban egymás fölött két darupálya fut.

A keleti oldalon egy keskenyebb és alacsonyabb, emeletes csarnok húzódik. Lapostetős, a középső csarnok tetejét négy háromszög alakú felülvilágító töri át.

A vakolt téglafalak alkotta homlokzatokon függőleges ablaksávok nyílnak, a felső lezáró sávban álló téglány ablakok vannak.

A keleti hajó ennyivel alacsonyabb, ott ez a sáv hiányzik, illetve a lapostető felett a szomszédos hajó falán jelenik meg.

A keleti homlokzat közepén egy komolyabb épülettömb csatlakozott a csarnokhoz, az un. "vákuum toldalék", melyet a közelmúltban elbontottak.

A Kis Rókus utcai oldalon egy kétemeletes toldalék zárja le a csarnokot, amelynek lapos teteje felett annak nagy ablakai láthatók, a járulékos helyiségeket ill. trafót magába foglaló alacsonyabb tömb a melegpörgető felé kissé túlnyúlik a csarnokon, a Margit körút felé pedig az N jelű irodaépülethez kapcsolódik. (75, 98-102.)

Az M jelű üzemcsarnok északkeleti végén levő kétemeletes épülettel szervesen egybeépített irodaépület. A homlokzattagolás tükrözi a két eltérő funkciót.

Az üzemcsarnokokhoz funkcionálisan kapcsolódó kétemeletes tömb, a falsíkba mélyedő fekvő téglány ablakokkal rendelkezik - ez alkotja az egyik tömeget, a Margit körút felőli, négyemeletes irodaépület pedig a másikat.

Utóbbi jellegzetességei a homlokzat síkjában üvegezett ablakok. Az irodaszárny 10 tengelyes szakaszát követően 5 tengelynyi szélességben a két tömeg egymásba metsz, az üzemi tömb felett folytatódik az iroda tömbje, majd annak lapos teteje felett az üzemcsarnok ablakai jelennek meg.

A vizuális egyensúlyt a homlokzat Margit körúti végén, a negyedik emeleten hat kis kiülésű, műkő mellvédes erkély biztosítja. Udvari homlokzata ugyanilyen kialakítású, innen nyílik az épület bejárata.

Az épület keleti végéhez a Margit-körúti irodaépület egy nyaktaggal kapcsolódik. (76, 102-105.)

Trinh Hai Dang fotóin alapuló kutatás és Ganz Futuro terv

Trinh Hai Dang MSc diplomamunkája a józsefvárosi Ganz negyed fejlődésének egy lehetséges utópiáját mutatja be funkcionális, urbanisztikai és társadalmi szempontból.

Az elbeszélt helyszín szimbolikus volt számára, hiszen kiskorától segít a negyedben dolgozó szüleinek, miközben figyelte a városrész építészeti és társadalmi változásait.

A Ganz negyed egy rendezetlen, a környezetétől izolált terület Budapesten, nincs párbeszéd a környezettel, ezért sokan idegenkedve kerülik ki a városrészt.

A koncepció egyik alappillére a meglévő terület megtartása, és nem lerombolása, mert már kialakult életforma és közlekedési rendszer értéket képvisel Budapest ezen pontján.

A cél egy új, vertikális urbanisztikai réteg létrehozása, amely a meglévő Ganz terület felett terül el, és amelyből új funkciók és kapcsolódási pontok jönnek létre: az új réteggel bekövetkezne a Ganz negyed generációváltása.

Szeretném bővíteni a területet kultúra funkcióval, hogy külső látogatók számára is érdekes legyen a terület, és hogy az izoláltság megszűnjön, az itt dolgozó kereskedők számára is elérhető legyen a kulturális tevékenység.

Az elképzelés szerint az eljövendő évtizedekben totális digitális és automatizált kereskedelemmel kell szembenéznünk, a meglévő üzletek átalakulnak látvány raktárrá és logisztikai helyszínné.

Az új épületek és funkciók a Ganz negyed belső és külső megközelíthetőségét egyaránt biztosítják, a régi és a modern épületek közötti kapcsolatot liftek és rámpák biztosítják.

Az épületek önfenntartók, megújuló energiaforrásokból gazdálkodnak, így a külső energia szükségleteik minimálisak.

Az átalakulás nem gyors folyamat; ütemesen kell fejlődnünk és fejlesztenünk, hogy később a Ganz negyed területe konzerválva, skanzenként működjön tovább, bemutatva a helyszínt a látogatóknak és a következő generációnak a városrész értékét és történetét.

A tankönyvi és történeti részek között kiemelt szerepet kapott a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár RT története, amely 1894-ben nyitotta meg tanonciskoláját, kezdetben a műhelyekben dolgozó tanoncokkal.

A tanonciskola felépítése és felvételi rendszere szigorú volt; 1936-ban például a 240 jelentkező közül csak 78-at vettek fel, és a felvételi vizsga után a tanoncok 90-95%-a elvégezte az iskolát.

A Ganz története számos mérnöki és ipari sikert hozott, így például 1883-ban bemutatott váltakozó áramú generátor, 1885-ben pedig az első stabilan alkalmas transzformátor szabadalmaztatása, amelyek forradalmasították az elektromosság használatát.

A Millenáris ma Budapest egyik jelentős multifunkcionális, kulturális és életrészeti értékeit bemutató park és közösségi tér, amelyet több mint száz intézmény látogat és rendezvények sokaságát fogadja.

A 2021. évi díjak és elismerések a Millenáris innovatív, környezettel és közösséggel összekapcsolt fejlesztéseit díjazzák, köztük a Széllkapu Park megvalósulását és a Millenáris színházi kapacitásának növekedését.

A Millenáris 2022-ben teljes körű felújításon esett át: a Fogadó-G épület visszatérése a családi és gyerekprogramok, kulturális és üzleti rendezvények, televíziós produkciók és koncertek kedvelt helyszínévé vált.

2023-ban a Business Traveller Hungary által alapított Business Excellence díj jelöltjei között szerepelt a Millenáris, és a közönségszavazáson is a legjobb budapesti rendezvényhelyszín lett.

Millenáris park látképe a Lövőház utca felől

5 ZSENIÁLIS PowerPoint ANIMÁCIÓ Ötlet ✅ Lépésről lépésre

tags: #ganz #muszertechnika #irodahaz

Népszerű bejegyzések: