Garazs előtti terület betonozás technológia
A garázs előtti terület betonozása kulcsfontosságú a tartós és esztétikus megjelenés szempontjából. A megfelelő technológia alkalmazása biztosítja, hogy a beton felület ellenálljon a terhelésnek, az időjárás viszontagságainak, és hosszú éveken át megőrizze minőségét.
Mi is az a szerelőbeton?
A szerelőbeton egy olyan beton lemez, amely családi ház építése esetén a feltöltés és a lábazati beton tetején helyezkedik el. Ez a beton lehet vasalt és vasalatlan. Érdekesség, hogy a szerelőbeton mást és mást jelent a családi ház építőknek, és az ipari megrendeléseket építő építőipari vállalkozásoknak. Egy családi ház esetében a szerelőbetonnak (a szerelőbeton helyes elnevezése talajon fekvő padló) teherelosztó szerepe van, és nagyon fontos technológiai szabályokat kell betartani ahhoz, hogy tényleg jó lehessen.
Az ipari építés során a szerelőbeton az egyik leglenyegesebb, legolcsóbb szerkezeti elem. Ennek lényege, hogy ne a sóderen dolgozzunk, azaz ne legyünk koszosak. Továbbá a vasalatot is ügyesebben lehet rajta elhelyezni, és az sem lesz sáros. Az ipari szerelőbetont általában 5-10 cm vastagságban C8-C12 földnedves betonból készítik úgy, hogy se vassal, sem pontos kivitelezéssel sem terhelik a környezetet. Lecsapják a földre, és elhúzzák, mint kisiskolás a taknyot. Általában lapvibrátorral levibrálják, aztán ennyi. Tényleg csak annyi szerepe van, hogy sík legyen, és tiszta. Ha törik, reped, nedvesedik, akkor is jó. A szakik ezen a betonon szerelik meg a vasalást, és erre kerül a végleges betonszerkezet.
Az ipari szerelőbeton az a kiloccsant beton, a vasak alatt. Nem egy megbecsült szerkezeti elem…
Szerelőbeton a családi ház építésében
Családi ház építése során a szerelőbeton elkészítése az egyik leglátványosabb mérföldkő. Innen szokták a szakik nagy büszkén benyögni, hogy kinn vagyunk végre a dágványból (földből). Itt szokott véget érni az alapozás folyamata is.
Egy családi ház esetében a szerelő beton komoly terheket ad át az alapozásnak: a falak és a padló terheit. A falak adják a legnagyobb nyomást, ide nagyon nem lesz elég az iparban megszokott C8-C12 betonminőség. Ide már C20-25 minőségű vasalt betonokat szokás alkalmazni. A padló felől is érkezik terhelés, de közel sem akkora, mint a falak felől (a teher nagy, de eloszlik a nagy felület miatt). Érdemes a szerelőbetont jól megcsinálni, mert képes arra, hogy az alaptest felől jelentkező repedéseket megállítsa. Ugyanígy a falazat felől érkező terhelési csúcsokat is szépen szétosztja, és az alaptest felé már egyenletes terheket ad át. Igazán hasznos jószágról beszélünk, bárhonnan is nézzük!
Aljzatbeton vs. szerelőbeton
A köznyelvben az emberek napi gyakorisággal keverik össze a két fogalmat. A tisztázás érdekében: a szerelőbeton az a betonréteg, amit a lábazati feltöltésre (sóderes feltöltés) teszünk rá. Az aljzatbeton pedig ugyancsak egy betonréteg, de több réteggel a szerelőbeton felett helyezkedik el. Erre kerül a padlóburkolat.
A szerelőbeton 10-15 cm vastag, és erősen meg van vasalva. Az aljzatbeton vastagsága 6-9 cm, és a vasai vékonykák. A szerelőbeton teteje nem gond, ha hibákat tartalmaz (pár centi simán belefér). Az aljzatbeton tükörsima kell legyen, hiszen rá kerül a padlóburkolat. A szerelőbeton kavicsszemcséi jó nagyok, a maximális méret akár 36 mm átmérőjű is lehet (ha lehet inkább 24 mm-eset rendeljünk). Az aljzatbeton szemcséi finomak, hogy ügyesen el lehessen dolgozni a betonozás során. Én 0-4-es betonból szoktam kérni, ami 4 mm-es legnagyobb átmérőjű szemcsét jelent.
Aljzatbeton rétegrend
Az aljzatbeton rétegrend általában az a komplett rétegrend, ami a padlóburkolattól a lábazati feltöltés sóderéig tart. Mivel minden terv egyedi, az aljzatbeton rétegrend épületenként változik. Sőt, még helységenként is más és más lehet. Például egy konyhában és egy garázsban teljesen eltérő rétegrendeket kell kialakítani. Ezeket az aljzatbeton rétegrendeket a tervező határozza meg, és általában a terv oldalsó metszetein találhatóak meg.
Szerelőbeton vastagsága
A tervezők általában 10 cm körüli vastagságú szerelőbetonokat terveznek. Fontos megjegyezni, hogy a szerelőbeton vastagsága a terven szereplő méretnél kisebb nem lehet. Ha hullámosan készítettük el a lábazati feltöltésünket, akkor a szerelőbeton vastagsága is változik a hullámokkal együtt. Ezért mindenhol legalább az előírt vastagságúnak kell lennie!
A szerelőbeton vastagságát az oldalsó zsalukkal állítjuk be: minél magasabbra építjük az oldalsó zsaluinkat, annál vastagabb lesz a szerelőbetonunk.
A lábazati feltöltés fontossága
Ahhoz, hogy a szerelőbetonunk olcsón és jó minőségben készülhessen, elengedhetetlen a tökéletes lábazati feltöltés. A jó lábazati feltöltés ismérve az, hogy alaposan le van tömörítve, és tökéletesen sík. A tökéletesen sík felület alatt azt értjük, hogy ha 5-10 cm eltérések vannak a síkjában, akkor baromi sok pénzünk fog elúszni a betonozáskor. Mivel a szerelőbetonunk teteje tökéletesen sík lesz, így annak az alja fogja ezeket a hibákat elnyelni. A drága betonozás helyett inkább az olcsó sóderrel javítsuk a hibákat, és valamilyen szintezővel (lézeres szintezőt ajánlok) ellenőrizzük sűrűn!
Gépészeti felállások
A szerelőbetonban gépészeti kiállások is lesznek. Ezeket a felállásokat érdemes megóvni a vasalás és a betonozás közben. Minden felállás mellé érdemes leütni egy betonacél darabot (pl. fi 16), és dróttal rögzíteni a felálláshoz. Ha megoldható, a vasat ne a csövön keresztül üssük le! A gépészeti felállásokat peremszigetelővel (1 cm vastag szigetelőszalag) is érdemes körbecsomagolni 1-2 rétegben. Így a betonunktól külön mozog majd!
A vasalás alatt a hálókból flexszel érdemes a kiállások helyét szépen kivágni! Még így is van esély arra, hogy a nagy és nehéz betonacél hálók lerakásakor letörünk 1-2 csövet, úgyhogy csak óvatosan!
Vasalás a szerelőbetonban
A vasalás helyes elkészítése is rendkívül fontos lépés. A betonvasakról szóló cikkünkben részletesen olvashat erről. Rengetegen raknak mindenféle csirkehálót átfedés és kiemelés nélkül a szerelőbetonjukba, és utána meg csodálkoznak, hogy itt egy repedés, ott egy süllyedés…
A betonba helyezett vasháló feladata a betonban jelentkező húzóerők felvétele. Bármilyen furcsa is, de ha rálépünk egy bármilyen betonra, abban mindenféle húzóerők lépnek fel. Ezeket a húzóerőket a beton rosszul viseli, de erre hivatott a vasháló!
Átmérő, kiosztás
Hegesztett betonacél hálókat érdemes alkalmazni, méghozzá átfedéssel, és sűrű kiosztással. Általában d=8 mm, 20x20 cm-es kiosztású hálókat szoktak rakni a szakik, de van, aki megelégszik a d=6 mm-es átmérővel is. A 20x20 cm-es kiosztást nem érdemes erőltetni, mert nem túl gazdaságos: egy betonszerkezetben jobban dolgozik sok kisebb átmérőjű vas, mint kevés nagyobb. Érthetőbben: ha ugyanannyi kiló vasat rakunk be két szerelőbetonba, és az egyikbe kevesebb, de vastagabb szálat rakunk be, a másikba meg több vékonyat, akkor a több vékony szállal rendelkező beton lesz a jobb.
Milyen vas kell a szerelőbetonba? A tervező által megtervezett és a tervre kiírt vas. Ha nem hegesztett acélhálót tervezett meg a szaki, hanem helyszínen, szálakból font vasalatot, akkor érdemes vele egyeztetni a kivitelezés okairól.
Vasháló alul vagy felül?
A húzóerő gyakran a szerelőbeton felső részében jelentkezik, úgyhogy oda is kell vasakat elhelyezni. A statikai terven a vasalásnak gyönyörűen rajta kell lennie, erről érdemes tájékozódni.
Lábazatból felálló vasak
A lábazati betonunk készítése során felálló vasakat is érdemes készíteni. Ezeket a szerelőbeton készítése során jól felhasználhatjuk: ügyesen lehajtjuk őket, és ezekre ültetjük a betonacél hálóinkat! A lehajtás mehet simán lábbal úgy, hogy a vasak tövébe teszünk valami vékony csődarabot, így szép, sarkos hajtásaink lesznek. Vigyázzunk, a vasak baromi élesek!
Ha mindent lehajtottunk (a feltöltés irányába), akkor a hálóinkat érdemes rájuk helyezni, és hozzájuk kötözni!
A lábazati betonunk teteje jó eséllyel finoman meg van hintve sárral, sóderrel. A vasalás előtt érdemes ezeket elpucolni, hogy a szerelőbeton tiszta, szennyeződésektől mentes betonfelületre ülhessen rá. Így sokkal jobban ragaszkodnak egymáshoz.
Átfedés
Az acélhálóink átfedésben kell, hogy dolgozzanak: egymás mellé lazán ledobálni őket nem elég! Az átfedés legalább 2 kocka egymásra lapolását és összekötözését jelenti, átmérőtől és kiosztástól függetlenül! Minden olyan oldal legyen átfedésben, ahol háló hálóval találkozik!
Vigyázzunk, ahol 4 háló találkozik, ott jó vastagon lesznek a vasak! Mindenhol ellenőrizzük, hogy a vasak ne lógjanak ki felfelé a betonból! Ahol gubanc van, ott hajtogatni kell!
Betonacél hálók elhelyezése
A vasainkat el kell emelni a sóderágytól. Ahol hozzáér a sóderhez, ott nem működik már a vas. Ha valahol beletemetődik a sóderbe, ott úgy kell számolni, hogy nincs is vas… Ezt megtehetjük betondarabokkal (megmaradt zsalukövet széttörünk), vagy direkt erre készített műanyag távtartókkal. Mindkettő jól működik, tessék alkalmazni őket! Az a jó, ha a hálóink kb. 2 cm-el a sóderágyazatunk felett lebegnek! Ez azért jó, mert így a beton a vasháló alá tud folyni, és így szépen körülöleli azt. Ha a szaki azzal védekezik, hogy betonozás közben majd megemeli a vashálót, akkor ne higgyünk neki.
A lényeg az, hogy a vasak az alsó síkban (néhol felül is lehetséges), a sóder felett kell lebegjenek pontonkénti alátámasztással!
Lehetségesek helyek, ahol a vasakat sűríteni kell. Néhol nem csak alsó, hanem felső vasalást is előírhat a tervező. Ezeket ne felejtsük ki!
Még egy dologra érdemes figyelni: ha leraktuk a hálóinkat, akkor már ne futkorásszunk túl sokat rajtuk: ha sokat kolbászolunk rajtuk, akkor a távtartó tappancsok (betondarabok) besüllyedhetnek a sóderágyazatba, és a vasaink a sóderben köthetnek ki.
Zsaluzási praktikák
Ha szépen a helyükön vannak a vasaink, akkor a következő lépés az oldalsó zsaluk elkészítése. Ez egy viszonylag könnyű feladat. A kiporciózott 10-15 cm vastagságú betonunknak szerencsére egészen elenyésző nyomása lesz, így nem kell atombiztos zsalukat készítenünk. OSB táblákat vághatunk fel, és egyszerűen a lábazati zsalukövekhez rögzíthetjük fakötésű alátétekkel és beütős dübelekkel.
A zsaluk készítésének van egy trükkje: ha a zsaluk tetejét pont a készítendő betonunk tetejéhez igazítjuk, akkor betonozás közben a széleken nem kell szinteznünk. Ezt úgy csinálhatjuk, hogy a zsaluk tetejét lézeres szintezővel állítjuk be, és úgy rögzítjük őket. A betonban a dübel úgy kapaszkodik, hogy nem lesz gond.
Ha kész a zsaluzás, akkor oldalról érdemes belenézni a síkba: a zsaluk teteje szépen egy síkot kell alkosson, és nem lóghat ki felfelé se sóder, se vasalás. Egyedül a gépészeti kiállások lógnak ki, felfelé.
Fóliaterítés beton alá
Sok irányból hallom, hogy érdemes a lábazati sóder tetejére egy technológiai fóliát teríteni. Ez a fólia főként nyáron lehet hasznos, télen pedig megmaradhat a nedvesség a betonban, és kap annyi utánpótlást, amennyire a kötéshez szüksége van.
Mire jó a fóliaterítés? Általában a különböző rétegek elválasztására szoktuk használni. Más vélemények szerint a fólia a kapillárisan felszivárgó nedvességtől óvja a betont. Azonban ez a fóliaterítés nem fog sokat segíteni a talajvíz/talajpára ellen.
A betonozás csodája
A betonozás során a beton kiszállítása, vibrálása, elhúzása és utókezelése mind kritikus fontosságú lépések. A mixerbeton kiszállítása általában a legpraktikusabb megoldás nagyobb mennyiségek esetén. A beton vibrálása segít eltávolítani a légbuborékokat, így tömörebb és erősebb lesz a szerkezet. Az elhúzás során a beton felületét simára hozzuk, majd az utókezelés biztosítja a megfelelő kötési időt és a repedések elkerülését.
Beton kiszállítása
A beton kiszállítása történhet mixerautóval, vagy kisebb mennyiségek esetén kézi keveréssel is. A mixerbeton használata javasolt, ha nagyobb felületet szeretnénk beborítani, mivel ez egyenletes minőséget és gyorsaságot biztosít.
Beton vibrálása
A beton vibrálása elengedhetetlen a légbuborékok eltávolításához. A vibrálás hatására a beton sűrűbbé válik, ami növeli a szilárdságát és tartósságát.
Beton elhúzása
A beton elhúzása, vagyis a felület szintezése, egyenletes és sima felületet eredményez. Ezt általában hosszú léccel vagy simítóval végzik.
Beton utókezelése
A beton utókezelése kulcsfontosságú a megfelelő szilárdulás érdekében. A frissen elkészült betont nedvesen kell tartani, hogy elkerüljük a felületi repedéseket. Ezt locsolással, nedves zsákokkal vagy fóliával történő letakarással lehet elérni.
Árak
A garázs előtti terület betonozásának ára számos tényezőtől függ, mint például a felület mérete, a beton minősége, a vasalás szükségessége, és a kivitelezés bonyolultsága. Érdemes több ajánlatot is bekérni.
Mekkora beton szükséges mobilgarázsainkhoz? - www.mobilgarazs.com
tags: #garazs #elotti #terulet #betonozas