Gépjármű bérbeadás piaci elemzése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Cikkünkben a teljesség igénye nélkül azokat a jogértelmezési és jogalkalmazási problémákat mutatjuk be, amelyek a gépjárművek bérbeadására és lízingjére irányuló ügyletek kapcsán az áfaalanyok esetében merülnek fel. A gépjárművek bérbeadása leginkább a gépjárműveket, valamint az üzemeltetésükhöz szükséges termékeket és szolgáltatásokat terhelő áfa levonására vonatkozó korlátozások miatt, a gépjárművek lízingje pedig jellemzően a lízingügyletek speciális áfatörvény szerinti minősítése miatt okoz nehézségeket az áfaalanyoknak, ezért a cikkben elsődlegesen az áfatörvénynek ez utóbbi kérdéseket érintő előírásaival foglalkozunk.

A bérbeadás és a lízing jellege és tartalma

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 259. § 4. pontja bérbeadásként, illetve bérbevételként nevesíti a bérleti szerződésen alapuló jogviszonyokat - vagyis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:331-6:341 §-ában foglalt, a bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően létesített jogviszonyokat -, valamint azokat a jogviszonyokat, amelyek tartama alatt a jogosultak az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét termék időleges használatáért térítik meg vagy téríteni kötelesek a kötelezetteknek. A fenti tartalommal megvalósuló bérbeadási, illetve bérbevételi ügyletek az Áfa tv. 13. §-a szerint az áfatörvény alkalmazásában szolgáltatásnyújtásoknak minősülnek.

A lízing fogalmát az áfatörvény nem ismeri, azonban az Áfa tv. 10. § a) pontja értelmében termékértékesítésnek kell tekinteni a határozott időre szóló bérbeadás vagy részletvétel olyan ügyleteit, ahol a jogosultak a termékek tulajdonjogát legkésőbb a határozott idő lejártával megszerzik. A lízing áfatörvény szerinti megítélése ezért attól függ, hogy a felek milyen keretek között és milyen tartalommal bérbeadják vagy finanszírozzák a terméket, és hogy az alapügylet és a hitelügylet miként illeszkedik egymáshoz. A Ptk. és a Hpt. hivatkozott rendelkezései alapján a pénzügyi lízingügyletek olyan speciális ügyletek, amelyekben az alapügylet és a hitelügylet összefüggésben áll, és időtartamuk szerint külön is adózhatnak.

Arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a köznyelv és szakzsargon a pénzügyi lízing mellett az operatív lízing fogalmát is használja, azonban az operatív lízingről sem az áfatörvény, sem a Ptk. nem rendelkezik, így azok adójogi megítélése az összefüggő jogszabályok értelmezésétől függ.

A gépjármű fogalma az áfában

Az Áfa tv. nem ad közvetlen definíciót a gépjárművek összességére, kivéve, hogy halottszállító személygépkocsik meghatározását a 259. § 7/A. pontja tartalmazza. A járművek besorolását a vámtarifa és a forgalmi nyilvántartás szerint értelmezik, illetve a Kereskedelmi Vámtarifa viszonylatában is meghatározható. A besorolás időbeli kiszámításánál az adómegállapítás szempontjából azt vesszük figyelembe, hogy a vámtarifa szerinti besorolás az adott időpontig érvényes.

Az adófizetési kötelezettség keletkezése

A bérbeadásra és a lízingre irányuló ügyletek esetében az áfatörvény adófizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozó előírásait megfelelően alkalmazni kell. Az Áfa tv. 58. § (4) kimondja, hogy a különös szabályok az időszakonkénti elszámolásról és díjazásról, illetve az ellenérték megállapításáról a termékértékesítésekre (zárt végű lízing) nem alkalmazhatóak. A zárt végű lízing esetén a teljes tőkerésznél keletkezik adófizetési kötelezettség a lízingtárgy birtokbaadásakor, függetlenül attól, hogy a teljes vételárat megfizették-e.

A nyílt végű lízing esetén a bérbeadás mint alapügylet adózási megítélése a lízing tartalmától függ: ha a maradványérték és a futamidő alapján a tulajdonjog átadása a futamidő végén történik, akkor lehet áfaalapú termékértékesítés; ha opcionálisan kerül át a tulajdonjog, akkor az alapügylet bérbeadásra irányuló szolgáltatásnyújtásnak minősülhet. Fontos megjegyezni, hogy a feleknek az alapügylet és a hitelügylet ellenértékét elkülönülten kell elszámolniuk, hogy az áfaszabályok szerint önálló adóalanyként kezelhetők legyenek.

ÁFA szabályok gépjármű bérbeadásnál és értékesítésénél

Egyéni vállalkozók és vállalkozások esetében az Áfa tv. 37. §-a és kapcsolódó rendelkezései tartalmazzák a lízingre és bérbeadásra vonatkozó alapelveket. A bérbeadás során az Áfa levonását és korrekcióját az értékesítés és a használat arányai szerint kell megítélni. Az első 12 hónapban történő hasznosításnál a 90%-os feltétel teljesülése esetén lehet levonni az Áfát, egyébként korrekciós kötelezettség lép fel. Ha az adóköteles bérbeadás és értékesítés aránya fennáll, az Áfa 87. §-a és 126. §-a alapján történik a korrekció, amely összefügg az előző időszakokban levont adóval.

A Gépjármű adó vonatkozásában (Gjt.) és a cégautó adó vonatkozó szabályai szintén befolyásolják a bérbeadások adózását. Bizonyos esetekben a magánszemélyek és cégek illeszkedései befolyásolják a költségelszámolást és a levonásokat, például a KATA vagy más adózási formák választása esetén.

Különböző adózási lehetőségek magánszemélyeknek és jogi személyeknek

  • Magánszemélyek: Szja törvény alapján tételes költségelszámolás vagy a bevétel 10%-os költségként történő elszámolása.
  • Vállalkozóként: Tételes költségelszámolás vagy átalányadózás választható.
  • KATA lehetőség: Ha főfoglalkozású egyéni vállalkozó, akkor a kisadózók tételes adója is alkalmazható, amely havi 50 ezer forint, és tartalmazza a társadalombiztosítási hozzájárulásokat.
  • Cégautóadó: A használat jogi státuszától függően lehet kötelezettség; bizonyos esetekben nincs kötelezettség, ha a használó evás bevételi nyilvántartást vezető vagy KATA-s társaság.

Flottakezelés és tartós bérlet

Flottakezeléssel és tartós bérlettel foglalkozó cégek saját székhelyükön és telephelyeiken dolgozhatnak; a székhely és a telephely meghatározása befolyásolja az iparűzési adó (HIPA) helyét. A székhely fogalmát a Htv. 35. §-a és 37. §-a (1) bekezdése részletezi.

A tartós bérlet és flottakezelés kapcsán felmerülhetnek olyan kérdések, mint például a hatályos adózási és díjszabási kérdések, vagy hogy a tartós bérlet end-of-term maradványértéke hogyan befolyásolja az adózást. Ezeket a kérdéseket a felek szerződéses részleteivel, a lízing és bérlet közötti különbségekkel és az adózási környezettel összhangban kell vizsgálni.

Gyakorlati példák és gyakori problémák

  1. Nyílt végű lízing esetén a futamidő végeztével a tulajdonjog átszállása opciós, és az adózási megítélés eztól függ.
  2. Zárt végű lízingnél az alapügylet áfa szerinti termékértékesítésnek minősülhet, a maradványérték és finanszírozás módja szerint.
  3. Áfa levonásának korrekciója akkor szükséges, ha az első 12 hónapban nem teljesül a 90%-os hasznosítást.
  4. Magánszemélyek által bérbe adott járművek esetében a bérleti díj számításának és elszámolásának módja a jogi státusztól függ.

Infografika és források

Gépjármű bérbeadás és lízing áfa-szempontok áttekintése

Adatkezelés és szerződéses felelősségek

A bérbeadó vállalja, hogy a bérlő adatait és a fedélzeti eszköz adatait a szolgáltatás nyújtása érdekében kezelhetővé teszi, és hozzáférést biztosít harmadik fél részére a szolgáltatás nyújtásához, amennyiben ezt a szerződés megkívánja. A bérlő köteles az állapotfelmérés és átadás során minden dokumentumot és információt megfelelően megőrizni és előírás szerint visszaadni.

Írott példák és gyakorlati megfontolások

Az alábbi példák a gyakorlati kérdések megválaszolására szolgálnak, és a szerződéses feltételek, adózási szabályok és a bérleti díj elszámolása összefüggéseiben adnak támpontot:

  • Ha a bérleti szerződés zárt végű lízinget érint, az alapügylet adóalanyisága és a hitelügylet elkülöníthetősége meghatározza a fizetendő adót.
  • Az Áfa levonása és korrekciója attól függ, hogy a bérbeadott járművet maximálisan 90%-os arányban használják-e a bérbeadási tevékenységre.
  • A cégautóadó kötelezettsége a használó jogi státuszától és a költségelszámolási módoktól függ.

tags: #gepjarmu #berbeadas #piacelemzes

Népszerű bejegyzések: