Gesztenyeliget Nyugdíjas Lakópark: megállapodás és küzdelem a díjak körül

A gesztenyeligeti történet bonyolult jogi és gazdasági szálakból áll össze: a nyugdíjasok bérleti szerződései, a szolgáltatási díjak emelése és a felszámolási folyamat mind összefonódik az ingatlan- és egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos átrendeződésekben. Bármilyen hihetetlen, de lezárulni látszik a tavaly karácsony óta zajló háborúskodás a Gesztenyeliget nyugdíjas bérlői és az apartmanház tulajdonosai között. Száz százalékkal kisebb alapszolgáltatási díjemeléssel is beéri a tulajdonos, igaz, a májusban pertársaságot alakító nyugdíjasok elképzelésénél azért többet kell majd fizetni.

Éppen tavaly karácsonykor állt elő a Gesztenyeliget Lakópark, egykor luxus nyugdíjas lakóparknak meghirdetett épület üzemeltetője, hogy 100-150 százalékkal megemeli az alapszolgáltatási díjakat. A zömmel hetven-nyolcvanéves nyugdíjasokat teljesen letaglózta a hír, hiszen egyik napról a másikra kellett volna az addig 50-80 ezer forint helyett havi 120-180 ezer forintot, vagy még annál is többet előteremteniük. Ráadásul, évekkel ezelőtt őket azzal csábították az akkor még nyugdíjas lakóparkként futó apartmanokba, hogy életük végéig megváltották a lakhatásukhoz való jogot a több milliós beugróval.

Májusban már ügyvédet fogadtak, és pertársaságuk bírósághoz fordult. Többször is írtunk arról, hogy milyen eszközökkel igyekezett az üzemeltető Pax et Vita ügyvezetője kicsikarni az idősektől a magasabb díj megfizetését, hol az ápolók szolgáltatásait csökkentették, hol a közös helyiségekben rendezkedtek úgy, hogy azt használni is alig lehessen, vagy éppen a gyógyszerek beszerzésén változtattak. Legfőképpen viszont a szerződések felmondásával fenyegetett az ügyvezető, nyáron már többen a felszólításokat, vagy a jogcím nélküli státuszról való kiértesítést is megkapták.

Megírtuk azt is, hogy a másfél évtizeddel ezelőtt felhúzott értékes újszegedi ingatlan egyik fele egészségügyi intézményként üzemelt, és üzemel most is, ezt egy évvel ezelőtt hivatalosan is megvette az alapítványi fenntartású Szegedi Tudományegyetem. Az épület másik fele szolgált egy ideig nyugdíjas apartmanházként. Az építtető cég időközben csődbe ment, tőlük vásárolt meg először egy NER vállalkozóhoz, Szíjj Lászlóhoz köthető cég, majd új tulajdonosa lett a komplexumnak, ez pedig a Tritonlife egészségügyi intézményeket működtető tulajdonosi kör. A SZTE a kórházi részt már tőlük vásárolta meg, és vételi jogot jegyeztettek be a nyugdíjasok lakta épületrészre is. Így elég kézenfekvőnek tűnt, hogy az egyetemi vételi igény mielőbbi kielégítése miatt vegzálhatták a nyugdíjasokat, mivel az egyetemnek aligha feladata egy nyugdíjasház üzemeltetése. Mindenestre az ámokfutásnak most vége, a felek megegyeztek, az év utolsó előtti napján, hétfőn aláírták az egyezséget.

Valahol majdnem félúton állapodtak meg, ugyanis a megállapodás szerint a 2023-as díjakat 35 százalékkal emeli a tulajdonos BBM Consulting Kft. Ez 100 százalékkal kisebb emelés, mint amit Bartha László, az üzemeltető cég ügyvezetőjeként korábban követelt a nyugdíjasoktól, de duplája annak, amit a bírósági keresetükben leírtak az idősek. A vita azon ment ugyanis, hogy a díjemelésben a bérlők a KSH az adott évre megállapított éves inflációs indexének megfelelő drágulást ismernek csak el, ez 2023-ban 17,6 százalék volt. Igaz, azóta eltelt egy újabb év, a KSH inflációs indexét még nem ismerjük, de akárhogy is alakul, jóval méltányosabb, mint amit korábban be akartak vasalni a lakások beugrójaként sok milliókért befizetőkön.

Ez azt jelenti, hogy például egy, a szolgáltatásért korábban 56 ezer forintot fizető bérlő díja 2025-től 76 ezer forint lesz. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a lázadó nyugdíjasok már az idei évben is csak a KSH inflációs mértékével megemelt díjat fizették meg, így most a 35 százalékos emelés díj utáni különbözetet is meg kell fizetni. Ez bérlőnként változó, 80-120 ezer forint közötti összegre jön ki, de adott esetben erre is kérhető a részletfizetés. A legnagyobb igazságtétel talán az, hogy a megállapodásban azt is rögzítették, hogy a díjakat csak a KSH inflációs indexével emelheti a jövőben a tulajdonos.

Számos gyötrelem, idegeskedés és megaláztatás ért véget: a közel nyolcvanévesekből álló nyugdíjas csoport egy év után talán nyugodtan alhat, elvonult a kilakoltatás réme a fejük fölül. Közben pedig arról is írtunk még néhány hete, hogy bűnvádi eljárás indult a luxus nyugdíjasparkot építtető cég ellen, csődbűntettel vádolják őket. Sietünk megjegyezni, hogy a megvádolt cég, még a legelső tulajdonosa volt az apartmanháznak, nem a nyugdíjasokkal hadban állókat vádolta meg az ügyészség, tehát az egy másik ügy.

A bérlőknek persze már az eredeti tulajokkal is meggyűlt a baja, a lavina tulajdonképpen már akkor el kezdett görgetegetni. Lehet-e elég okos és előrelátó az ember, hogy élete utolsó időszakára - ha drágán is - megnyugtató, gondoskodó környezetbe kerüljön? A Gesztenyeliget Nyugdíjas Lakócentrumba költöző idős emberek és gyermekeik éveken át úgy hitték: nekik sikerült. A 96 éves pécsi születésű Kiss Gábor édesapja is ebben a közösségben élt, mielőtt a változások felzárkóztatták volna a környezetet.

Nyolcvannyolc éves feleségével 2011-ben Sopronból költöztek a szegedi idősotthonba, és hét éven át gyönyörű környezetben, orvosi és nővéri készenlét mellett élték napjaikat. Egyik napról a másikra érkezett a hír: az otthont működtető HAG Invest Kft. felszámolása. A rokonok és gyámok nyomásával kaptak levelet a felszámoló vezetőjétől, miszerint önként mondjanak le a beköltözés előtt befizetett 13 millió 760 ezer forintról. Jogász ismerőjük azt tanácsolta: ne járuljanak hozzá önként, hogy megváltoztassák az élő szerződést. Kiss Gábor szerint a gazdasági válság után nehéz volt hitelhez jutni, ezért a pénzt nyolc évig ingyen használta a tulajdonos.

Romák Józsefék Mórahalomról 2016-ban 8,5 millió forintot fizettek be előre, de be sem költözhettek, és most veszni látszik a pénzük is. Szerintük a gyermekeiknek minden esélyét feláldozták a szülők, hogy a Gesztenyeligetbe költözzenek. Ambrusné Nagy Zsuzsanna ügyvezető személyesen ment Romákékhoz a pénzért, és megállapodtak, melyik helyiség lesz az övék - de azt azóta sem alakították át. A nyugdíjasok közül kiválasztódott három személy: egy jogász, egy gazdasági szakember és egy pszichológus képviselni kezdte társaikat. A cég tulajdonosa, Ambrus János ügyvéd a gazdasági nehézségek napvilágra kerülése idején megvált minden nagy értékű vagyontárgyától - állítólag azért, hogy megakadályozza, hogy bármit is lefoglaljanak tőle.

Szebenyi Gábor ügyvéd szerint szándékosan vitték csődbe a céget, mert felszámolással polgári jogilag legalizálják a pénzek eltűnését. A lakók képviselői előtt felrémlett egy forgatókönyv: az épület másik részében működő Dr. Marron magánklinika, amelyet egyre nehezebb finanszírozni, és a Derko-Med Kft. ellen folyó végrehajtások is felerősödtek. A klinika 2018-ban magas árbevétel mellett veszteséges volt, és a Gesztenyeligetben is kedvezőtlen összegek keletkeztek a bérlők miatt. A magánklinika és az idősotthon közösen használt helyiségei és gépei összekapcsolódnak a HAG Invest Kft.-vel, és felmerül a gyanú, hogy közös vevői kör állhat a háttérben.

A felszámoló szerint azonban a legfontosabb cél a vagyon értékesítése és a karbantartás elvégzése, hogy a hitelezők minél több pénzt kapjanak. Somogyi Ferenc, a felszámoló tanácsadója hangsúlyozta: a Gesztenyeligetet működtetni kell a felszámolás alatt is, és a megállapodások szerint a jövőben csak a KSH inflációs indexével emelhetik a díjakat. Egyetértés alakult ki abban is, hogy ideális lenne együtt eladni és működtetni az idősotthont és a magánklinika jelenlegi vagy jövőbeni tulajdonosát. A Rose Consulting Kft. jelenlegi helyzetében csak a HAG Invest vagyontárgyaival rendelkezik, és a tanácsadó szerint az új tulajdonosnak nem lenne érdeke kiszolgáltatni a lakókat.

A cikk végére ezek a fejlemények rávilágítanak: a lakók jogai, a finanszírozás és a hosszú távú fenntarthatóság összefüggenek. A felszámolás alatt álló vagyontárgyak értékesítéséhez és a karbantartási hiányok pótlásához nélkülözhetetlen a közös érdekek tisztázása, a díjemelések mérséklése és a biztonságos, megállapodásokon alapuló együttműködés fenntartása. A Gesztenyeliget története egyúttal példája annak, hogyan lehet emberközpontú megoldásokkal átvezetni a nehéz helyzeteket anélkül, hogy a nyugdíjasok életminősége veszélybe kerülne.

Az események hátterében a jogi fegyelmet és a gazdasági realitást összhangba hozó megoldások keresése áll. A felek között jelenleg fennálló megegyezés szerint a jövőben a díjakat csak a KSH inflációs indexével lehet emelni, így a megtett út talán példaértékű lehet más nyugdíjas közösségek számára is.

A nyugdíjasok és a befutó tulajdonosok közötti nyugalom reményében a 2025-ös díjemelés várhatóan a 17-18%-os inflációt követi, de a 35%-os tervhez képest mérsékelt és méltányos megközelítésben. A felek reményei szerint a közös megegyezés hosszú távon biztosítja a lakók lakhatását és a fenntartható üzemeltetést.

Az otthonban élők személyes történetei és kilátásai összekapcsolódnak a jogi és gazdasági kérdésekkel: a családok, akik éveken át bíztak a nyugdíjas otthon biztonságában, most a megújult finanszírozás és a közös érdekeltségek felé fordulnak. A Gesztenyeliget példája rámutat arra, hogyan lehet egy komplex társadalmi probléma középpontjában az érintettek jogainak és méltányosságának megőrzése, miközben a beruházók és szolgáltatók érdekei is érvényesülnek.

tags: #gesztenye #liget #nyugdijas #lakopark

Népszerű bejegyzések:

• Mit jelentenek a tetőtéri kiugrás hangjai?
• „A bérleti jog cseréjének jogi háttere a rendszerváltás kontextusában”
• Róna utca közelében található 2. emeleti, 3 szobás erkélyes téglalakás eladó
• Nagykanizsai központi víztisztító: karbantartás és szakember kiválasztása
• Budapest egyesítésének századik évfordulója: összefoglaló