Az építési hatóságok Magyarországon: változások és eljárások
Az építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele szükséges.
Az építmény fajtájától függően az építésügyi hatóság lehet általános vagy sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság.
Általános építmény például a lakóépület, az iskola, a kereskedelmi épület, az ipari vagy a mezőgazdasági épület.
Sajátos építményfajta szerinti építmény például az út, a híd, a vasút, a villamos vezeték és tartószerkezetei, a hírközlési építmény, a vízvezeték, a gázvezeték vagy az energiatermelő berendezések tartószerkezetei (napelempark, szélerőmű).
Az építésügyi és örökségvédelmi hatósági feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el a kormányhivatal illetékességi területén.
Az Építésügyi és Örökségvédelmi Hatósági Eljárások Elektronikus Ügyintézése (ÉTDR)
Az ÉTDR (Építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását Támogató Dokumentációs Rendszer) egy olyan országos rendszer, amely lehetővé teszi az építésügyi és az örökségvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmek és bejelentések elektronikus benyújtását és ügyintézését, mint az építési engedély, bontási engedély, fennmaradási engedély, használatbavételi engedély, az egyszerű bejelentés, az örökségvédelmi engedély vagy az örökségvédelmi bejelentés.
A rendszer célja, hogy könnyebbé és gyorsabbá tegye az építésügyi és az örökségvédelmi hatósági ügyek intézését mind az állampolgárok, mind a szakemberek számára.
2026. 03. Tisztelt Felhasználók! Az ÉTDR ügyfél oldali felülete fokozatosan, több lépcsőben újul meg a következő hónapok során.
A változást a kérelmezők, építészek, meghatalmazottak, örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek fogják tapasztalni, tehát mindazok, akik kérelmet nyújtanak be az ÉTDR-en keresztül.
A felület megújítása több szakaszban fog történni.
A megújítás célja hogy az ügyfél oldali folyamatok nagyobb bizonyosság mellett és gyorsabban legyenek elvégezhetőek a rendszerben.
A megújítás a meglévő jogszabályi keretek mellett történik, tehát a felület megújítás miatt a jogszabályok nem változnak, ezen adottságok tiszteletben tartásával történik a fejlesztés.
A megújítás a Dimop 1.3.2 finanszírozásában valósul meg, mely tervezetten ez év végéig tart.
Az első lépésben a felület egyszerű stílusozása történik meg: a színvilág, beviteli mezők stílusa, gombok, tehát az egyes felületi elemek változnak meg - egyelőre minden struktúrális változás nélkül, illetve új funkcionalitások bevezetése nélkül.
A felület egy lépéssel közelebb kerül a majdani, végleges kinézete felé.
A későbbiekben ún. használati esetek mentén, szakaszosan fog történni a megújítás.
Az év folyamán tehát többször, kisebb lépésekben, fokozatosan fog változni az ÉTDR ügyfelek számára látható felülete.
A változások nem érintik a hatósági felületet.
Az építési hatósági eljárások változásai 2020-tól
Az építéshatósági és építésfelügyeleti feladatellátás a járásközpont települési önkormányzat jegyzőjétől 2020. március 01.-vel átkerült a Kormányhivatalok alá, az eljárás egyfokúvá vált.
Az átcsoportosítás az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1.§ és 3.§-a, illetékesség tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 16. § (1) a) pontja, és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. alapján történt.
Az általános építésügyi hatóságok megszüntetése már régóta kormányzati szándék volt.
Az egyszerű bejelentés 2016. évi bevezetésével, majd fokozatos bővítésével a jegyzői hatóságok munkaterhe már jelentősen csökkent, hiszen a legtöbb építési engedélyezés korábban a lakóépületekhez kapcsolódott.
A jegyzői hatóságok engedélyezési feladatának redukálásának másik lényeges oka a 2017. évi, építési engedélyhez kötött tevékenységek körének drasztikus csökkenése volt.
A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényből is törlésre kerül a jegyzői építésügyi szabályozásra vonatkozó rendelkezés [2019. évi CX. tv. 6. §; 1991. évi XX. tv. 43. §].
A törvény rögzíti, hogy a külön jogszabályban meghatározott jegyző látja az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat.
A jegyző építésügyi feladat- és hatáskörét, valamint a feladatellátás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg, ez a jogszabály az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Hatásköri rendelet).
A Hatásköri rendelet kapcsolódó módosításai még nem jelentek meg a Magyar Közlönyben, egyelőre még csak a 295/2019. (XII. 10.) Korm.
2020. március 1. napjától hol fognak működni az építésügyi hatóságok?
Az építésügyi hatóságok hatásköre és feladatai
Általános építésügyi hatáskörrel rendelkezik az építésügyi, az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság.
Az általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásokat az általános építésügyi hatóság folytatja le kivéve, az örökségvédelmi és a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tartozó építmények építésügyi hatósági eljárásait.
Az örökségvédelmi hatóság jár el, ha az építési tevékenység a nemzeti emléknek minősülő műemlék építménnyel, annak telkével, vagy a nemzeti emléknek minősülő műemlék ingatlannal kapcsolatos.
A légiközlekedési hatóság jár el a repülőtér területén lévő, jogszabályban meghatározott általános építmény (terminál, utasforgalmi épület, cargo épület, hangár vagy irányítótorony) építésügyi hatósági eljárásában.
Az építésügyi és örökségvédelmi hatósági feladatokat a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el a kormányhivatal illetékességi területén.
Légiközlekedési hatóságként a légiközlekedésért felelős miniszter jár el.
Az általános építésügyi hatóságok az eljárásaikat az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben, az ÉTDR-ben folytatják le.
Az építésügyi hatóság az eljárásait kérelmere (egyszerű bejelentési, építési engedélyezési, összevont telepítési, fennmaradási engedélyezési és tudomásulvételi, bontás engedélyezési, használatbavételi, hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás), vagy hivatalból (az építőipari kivitelezési tevékenység ellenőrzésének eljárása, szabálytalanság esetén intézkedés megtétele, bírságolás) folytatja le.
Az építésügyi hatóság ellenőrzési feladatai
Az építésügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység felügyelete érdekében hatósági ellenőrzést végez, amelyet hivatalból, vagy az építőipari kivitelezési tevékenységet végző kérelmére folytatja le.
Az építésügyi hatóság a hatósági ellenőrzése során vizsgálja, hogy a jogszabállyal kötelezően előírt építtetői fedezetkezelőt igénybe vették-e.
Vizsgálja, hogy az építési folyamat résztvevői közül a kivitelezési dokumentáció tervezője (ideértve a szakági tervezőt és a geodéziai tervezőt is), a vállalkozó kivitelező, felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr rendelkezik-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal.
Vizsgálja a kivitelezési dokumentáció meglétét és tartalmát.
Vizsgálja az elektronikus építési napló meglétét, vezetését és annak tartalmát.
Vizsgálja, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységet a végleges építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez tartozó építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció szerint végzik-e.
Vizsgálja, hogy az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályok, szabványok szerint végzik-e.
Vizsgálja, hogy az építésügyi hatóság tiltása ellenére végzik-e.
Vizsgálja a jogszerűtlenül megkezdett és végzett építési tevékenységeket, valamint a rendeltetési egységek számának és rendeltetésének megváltoztatása kivételével a szakszerűtlenül megkezdett és végzett építési tevékenységeket.
Szabálytalanságok esetén hozott intézkedések
Az építőipari kivitelezési tevékenység végzését megtiltja ésa szabálytalanság tárgyában meghozandó döntésének meghozataláig azonnal megtiltja, ha a rendeltetési egységek számának és rendeltetésének megváltoztatása kivételével szakszerűtlenül.
Az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását a jogsértés megszüntetéséig azonnal megtiltja, ha azt jogszerűtlenül, azt jogosulatlanul, a kivitelezési dokumentációhoz kötött építési tevékenységet kivitelezési dokumentáció nélkül vagy az elektronikus építési napló vezetéséhez kötött építési tevékenységet elektronikus építési napló vezetése nélkül, az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet az építési munkaterület átadására vagy az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására a telek, építmény vagy építményrész tulajdonosának nyilatkozata nélkül.
Megállapítja, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara névjegyzéke szerint a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással.
Megállapítja a jogszabállyal kötelezően előírt építtetői fedezetkezelő közreműködésének elmaradását.
Megállapítja az építtetői fedezetkezelő megkeresése alapján fedezet hiányában végzett tevékenységet.
Amennyiben az állékonyságot, az életet veszélyeztető módon végzik az építőipari kivitelezési tevékenységet, akkor az építésügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását a helyszínen azonnal megtiltja és elrendeli a közvetlen életveszély elhárításához szükséges munkálatok elvégzését.
Az építésügyi hatóság határozatban elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését, a szükséges építési tevékenység elvégzését és a határozat azonnali végrehajtását.
Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet.
Ha az építésügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja, az építési folyamat résztvevőivel szemben építésügyi bírságot szab ki.
Ha az építési tevékenységet szakszerűtlenül végezték vagy végzik, az építésügyi hatóság
Az építésügyi hatóság az elektronikus építési napló készenlétét megszünteti, ha a főnaplót az építésügyi hatósági engedély, egyszerű bejelentés hatályossága alatt nem nyitották meg.
Haladéktalanul megszünteti, ha a helyszínen építőipari kivitelezési tevékenység végzését nem tapasztalja, és az építtető az elkészült építményre végleges használatbavételi engedéllyel rendelkezik, vagy az építmény használatára tudomásulvétellel jogosulttá vált, és a használatbavételi engedélyhez vagy tudomásulvételhez nem kapcsolódik kötelezettség.
Megszünteti, ha a használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételéhez kapcsolódó kötelezettségként elrendelt építési tevékenységet elvégezték.
Megszünteti, ha a bontási engedélyhez kötött bontási tevékenységet befejezték.
Megszünteti, ha az elektronikus építési napló vezetéséhez nem kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetén a készenlétbe helyezést követő száznyolcvan napon belül a főnaplót nem nyitották meg, és az elektronikus építési napló készenlétben tartására vonatkozó szándékról nem nyilatkoztak.
Megszünteti, ha az építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött, de kivitelezési dokumentáció alapján végezhető építési tevékenység esetén a fővállalkozó kivitelezői nyilatkozat tétel megtörtént.
Az építésügyi hatóság a szabálytalan építési tevékenység esetén az elektronikus építési napló készenlétét nem szünteti meg, hanem építésügyi hatósági intézkedést tesz.
Jogorvoslati lehetőségek és tájékozódás
A döntésekkel szemben a kérelmező jogorvoslattal élhet, közigazgatási pert kezdeményezhet.
Ehhez segítséget nyújt a pereskedéssel kapcsolatban az „Ügyvédkereső - MÜK” és a „Bíróság” hasznos link.
Az igazságügyi szakértő keresésében az „Igazságügyi Nyilvántartó Rendszerek - IM” hasznos link, valaminta szakértő keresésében a „Kamarai névjegyzékek (MÉK - szakértők)” és a „Kamarai névjegyzékek (MMK - szakértők)” hasznos link.
Részletesebb tájékoztatás az oldal jobb szélén lévő „Hasznos linkek” között a „Lakossági tájékoztatók” hasznos linken található.
Itt többek között megtudható, hogy a „Vázrajz feltöltés” alkalmazásba szükséges feltölteni a változási vázrajzot, vagy az „E-építési napló” alkalmazásban tudja az építtető megnyitni az elektronikus építési naplót - és még számos gyakorlati információ olvasható.
Ezek az alkalmazások az oldal alján lévő „Érintett rendszerek”-nél megtalálhatók, és az adottra kattintva közvetlenül megnyithatók.
Megkereshető a „Kormányhivatalok” hasznos link segítségével a területileg illetékes kormányhivatal.
Az „Építésügyi hatóságok lekérdezése” hasznos linkkel a területileg illetékes építésügyi hatóság (örökségvédelmi hatóság és általános építésügyi hatóság).
A „Kormányablakok keresője” hasznos linkkel a legközelebbi kormányablak.
Az építésügyi hatósági eljárásokhoz kapcsolódó jogszabályok listáját a „Kiemelt kapcsolódó jogszabályok” rész tartalmazza, továbbá a „Hasznos linkek” részben az „Építésügyi jogszabályok keresése” linken az építésüggyel kapcsolatos jogszabályok listáját érheti el, további jogszabályok a „Nemzeti Jogszabálytár” hasznos linken kereshetők és díjmentesen elérhetők, olvashatók, kereshetők.
A 2019. évi CX. törvény indokolása szerint az „átalakítás célja a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri átfedések, ütközések kiküszöbölése.”
2020 márciusától alapjaiban változik meg az építésügyi hatósági eljárás, hiszen egyfokú lesz az engedélyezés, és a kormányhivatal döntésével szemben már csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani.
Az építésügyben érintett szereplőknek tehát most feltétlenül meg kell ismerkedniük azzal, hogy új szabálykörnyezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelni, milyen határidőkre, követelményekre kell felkészülni.
