Góder István Ingatlaniroda és a Béla úti temető néhány különlegessége
De még mielőtt megmutatnám azokat a bizonyos különlegességeket, néhány szó magáról a temetőről: Az Öreghegytől északra, a város határában elhelyezkedő Béla úti köztemető Székesfehérvár legnagyobb területű sírkertje. A jól karbantartott helyet a prakticizmus - derékszögek és párhuzamosság - jellemzi: a sírok rendezett parcellákban, szépen sorban követik egymást, a parcellák körül pedig széles - rendszerint aszfalt - utak vezetnek, mivelhogy autóval is lehet közlekedni a temetőben. Itt külön parcellája van a gyermekeknek és az ismeretlen vagy hajléktalan személyeknek is. A temető elejében található a közös emlékhely kopjafája (ahol másutt nyugvó szeretteikről is megemlékezhetnek a gyászolók), az impozáns harangláb és a környezetéből dombszerűen kiemelkedő, zöldtetős ravatalozó. Utóbbi két építmény egyébként - véleményem szerint - rettentően harmonikus együttest alkot.
Meglehetősen bizarr művészi alkotásnak mondható az Elhunyt magzatok emlékhelye, melyet 2015. november 1-jén avattak fel. Nagy Edit szobrászművész alkotása egy hatalmas sziklatömb közepén elhelyezett bronz dombormű, melyen tulajdonképpen egy angyali szárnyakkal körbeölelt anyaméh látható, a magzat apró lábnyomaival. A tragikusan fiatalon eltávozott, csupán 15 évet élt Kardos Gabriella sírjának bronzból készült domborművét Domonkos Béla szobrászművész készítette. Az 1934-ben született érdi művésznek nagyjából száz(!) köztéren elhelyezett alkotása van. A köztemető egyik legérdekesebb síremléke egy bizonyos Németh Lászlóé, aki 1989-ben - szintén rettentően fiatalon - hunyt el. A míves kopjafával kombinált, ugyancsak fából faragott arckép - vélhetően - az itt nyugvó stilizált portréja.
1994. június 1-jén egy kétüléses MiG-21UM zuhant le Ajka-Padragkútnál. Kristóf Tamás őrnagy sikeresen katapultált, ám az első ülésben ülő Gődér Béla főhadnagynak ez nem sikerült, a balesetben életét vesztette (a mentőernyője már nem tudott kinyílni, és egy fának csapódott). Egy szülő életében nincs nagyobb tragédia, mint egy gyermek halála. Az egyik síremléken egy különös, stilizált női mellszobor állít emléket egy 19 évesen elhunyt lánynak. Igencsak különleges posztmodern műalkotás a fent látható faszobor, melynek központi eleme az anyaméh védőburkában (és magzatpózban) ábrázolt figura.
A Béla úti temetőben található Takács Imre költő és műfordító az ő verseihez hasonlóan igazán egyedi, fából faragott síremléke, melyen elől egy - a költőket az égbe röpítő - pegazus látható, a műalkotás hátán pedig az életfa szimbóluma jelenik meg a Zsellérek unokája című versének utolsó soraival. A 2000-ben elhalálozott Takács Imre a város díszpolgára volt, 2017-ben a tiszteletére emléktáblát avattak a Vörösmarty Társaság székházának (az egykori Széchenyi-palota) falán.
A sírkert talán legismertebb "lakója" ifj. Ocskay Gábor. Az Alba Volán SC többszörös gólkirály jégkorongozója heveny szívelégtelenségben hunyt el 2009. március 25-én. Emlékét őrzi a róla elnevezett székesfehérvári jégcsarnok, melynek bejáratánál 2015-ben Anno a Várkörúti villasoron lakott a harmincas-negyvenes évek fehérvári építészetének két legkiemelkedőbb alakja, Schmidl Ferenc és Molnár Tibor is.
Életem során igencsak sokat koptattam a Deák Ferenc utca járdáit, mivel általános iskolába és gimnáziumba is a Vasútvidékre jártam. Széll László 1903. május 9-én született Makón. Felsőfokú tanulmányait 1922 és 1927 között végezte a budapesti Műegyetemen, ahol később ő maga is tanított évtizedeken át. Pályája kezdetétől a korszerű épületszerkezetekkel és építéstechnológiával foglalkozott. Építészi és oktató munkája mellett a szakirodalmi munkássága is jelentős - mindezek elismeréseképpen pedig 1973-ban megkapta a legrangosabb szakmai kitüntetést, az Ybl Miklós-díjat.
1937 és 1938 között épült fel a Magyar Királyi Szent István Középfokú Gazdasági Tanintézet - a Dunántúl első ilyen profilú oktatási intézményének nyolc tantermes épülete a vasútállomás nyugati oldalán, a tér általános és részletes rendezési tervének vonalait követve helyezkedik el. Az egyemeletes, L alaprajzú és modern stílusú, ám népies történelmi hagyományú részletekkel rendelkező iskolaépületet többször is bővítették: először 1971-ben, majd 1990 körül a tetőterét újabb osztálytermekkel építették be - e munkálatok során készült az üvegezett timpanon a főbejárat felett. Igazi különlegességnek számítanak az épület valódi art deco korlátjai és rácsai: a lépcsőkorlát, az utcai vaskorlát - melyen az építés évét jelző 1938-as évszám olvasható - valamint a földszinti és az alagsori ablakok kovácsoltvas védőrácsai. De érdemes jobban megfigyelni az iskola tornatermének végfalát is, mely erős Heimatschutzstil-hatásról árulkodik - ez a stílus tulajdonképpen a német népi- és a modern építészet ötvözésének számít, és a náci építészethez köthető, bár megjelenése valójában a XX. század első felére tehető.
Az 1940-es évek eseményei nyomot hagytak a városépítészeten is. A gazdasági iskolától nem messze épült fel 1941 és 1943 között a Horthy Miklós Állami Polgári Fiúiskola kontyolt tetős, enyhe ívű árkádsoros, szintén népies részletekkel bíró épülete. A világháborúban súlyos károkat szenvedett, de újjáépítették, 1960-ban pedig megtoldották egy modern épülettömbbel, melyet már Pordán H. Ferenc tervezett. A két, egymástól formai eszközeiben teljesen eltérő épületrészt egy felfelé vastagodó lábakra állított híddal kötötték össze. A régi tömb állomásra néző szárnyában az alsó szinten az étkező, felül a tanári szobák találhatók, a Lövölde utcai szárnyban pedig az osztálytermek.
A Béla téri épület legmarkánsabb eleme kétségtelenül a homorú homlokzat lépcsőre emelt, olaszos hatású, ám stilizált dór oszlopos árkádsora. A tervező méltán remélte, hogy a vasúton érkezőkre igen kellemesen fog hatni az épület. Széll László nevét pedig rengeteget dolgozott az akkori városépítészetben: több iskolaépületet tervezett Baján, Kiszomborban, Orosházán, Móron és Tatán is. 1976-ban hunyt el Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben található. Az ő általa tervezett székesfehérvári épületek koruknak színvonalas építészeti megnyilvánulásai voltak, bár a későbbi időkre nézve néha siralmas állapotban maradtak.
Székesfehérvár Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány 7. oldalára hivatkozva a város csaknem minden jelentős épülete összefügg a Schmidl-Ferenc és Széll László által meghatározott városfejlesztési hagyományokkal. A hatvanas években épült fel Székesfehérvár első toronyháza a Horvát István utca és a József Attila út (ma Deák Ferenc utca) sarkán, majd ehhez hasonló típusú lakóházak sorakoztak a Lövölde utcában és a Május 1. utcában. A felirat egy a Széchenyi úti aluljáróhoz közeli vasúti zajvédőfalon olvasható.
Schmidl Ferenc volt Székesfehérvár legjelentősebb főépítésze a harmincas években, aki a város fejlődését és szépítését előmozdította. Schmidl Ferenc 1902. július 6-án született Székesfehérváron. Élete során többek között a Szent István-emlékév előkészületein dolgozott, és a város több jelentős tér- és épületátalakításáért felelt. 1930-as években az Aggintézetet is szociális otthonná alakították a Molnár Tiborral közös munkájuk során. A szobrok elhelyezése során is az ő szemléletét követték: Szent István lovasszobra a róla elnevezett téren, a 10-es huszárok emlékműve a város központjában található.
Az 1938-as Szent István-emlékévhez kapcsolódó nagyszabású városfejlesztési koncepció megvalósítása Székesfehérvár életét gazdagította: térépítészek és szobrászok együttműködésével számos korszakos alkotás született. A Batthyány utcai ONCSA-házak Schmidl Ferenc tervei alapján épültek, négy tetőteres házzal, melyek a városi arculat fontos elemei lettek. A várostervezésben és a történeti épületek megőrzésében Schmidl Ferenc megközelítését minden szeletben érezni a későbbi lakó- és középületeknél is.
Az 1938-as évek rangos alkotásai között kiemelkedő volt a 10-es huszárok emlékműve, amelyet Pátzay Pál mintázott, de Schmidl Ferenc gondoskodott arról, hogy a gyönyörű térhez szervesen illeszkedjen. Székesfehérvár tehát nem csak temetőiről, hanem gazdag építészetéről és köztéri szobrairól híres, amelyeket a helyi főépítészek és szobrászok kivételes összhangban helyeztek el.
Azon belül pedig Góder István Ingatlaniroda tevékenysége a város ingatlanpiacán hívta fel magára a figyelmet: a városi történet egyik összefonódó eleme az építészeti örökséggel és az ingatlanpiac dinamizmusával. A temető művészeti értékei és a város építészeti hagyományai egyaránt hozzájárulnak az egyedi helyszínhez, amelyet a látogatóhoz szóló történetekkel és emlékekkel érdemes felfedezni.
| Építész/ Művész | Iskola/Épület | Építés éve | |
|---|---|---|---|
| 1937-38 | |||
| 1900-as évek | |||
| 1937 |
Székesfehérvár tehát gazdag kulturális örökséggel és sokrétű tervezői tevékenységgel büszkélkedhet, amelyben Góder István Ingatlaniroda közvetítő szerepe is megjelenik a városi ingatlanpiaci dinamikában, miközben a temető történetei és művészeti alkotásai tovább mesélik a város múltját és identitását.
tags: #goder #istvan #ingatlaniroda