Gödöllői uszoda építésének közbeszerzési szerződése: áttekintés a fejlesztés jogi, politikai és közlekedési vonatkozásokkal
A történet 2017. szeptember 21-én kezdődött, amikor az előző képviselőtestület hosszas vita után egyhangú szavazással jóváhagyta, hogy körforgalom kerüljön kiépítésre az uszoda bekötéséhez. Ez a döntés az Ady Endre sétány három kihajtója felől keleti és nyugati irányba az Ady Endre sétány felé, déli irányban pedig az Isaszegi útra vezetne. Simon Gellért, egykori ellenzéki képviselő ezt kiegészítette azzal a jó hírrel, hogy Vécsey László országgyűlési képviselő elérte a 50 millió forintos plusz forrás rendelkezésre állását a közúti kapcsolatok kiépítésére.
Kormányzati finanszírozás és késedelmek
Az ígéret nem sokkal később valósággá vált: az 1717/2017. számú kormányhatározat október 3-án megjelent a Magyar Közlönyben, és a „Gödöllő Város fejlesztési feladatainak támogatása” keretében megjelölte a „gödöllői uszoda közúti kapcsolatainak fejlesztését” támogatási célként. Mivel az Ady sétány a város tulajdona, Gödöllő kapta a célzott támogatást, és a beruházás végrehajtásának felelőssége is a városra hárult. Az összeg lehívása azonban sajnálatos módon a mai napig nem történt meg.
A pénz 2018 végéig rendelkezésre állt, de a város polgármestere láthatóan nem érdekelt a beruházásban. 2020. június 2-án a városi uszoda közúti csomópont fejlesztésének ügyében Gödöllőn egyeztetett Magyari László, a Magyar Közút Pest megyei igazgatója, Kovács Norbert, a Nemzeti Sportközpontok (NSK) főigazgatója, a BEÜ projekt vezetője, Vécsey László országgyűlési képviselő, valamint Gémesi György polgármester és munkatársai. A résztvevők közös álláspontja az volt, hogy a város kivizsgált garanciákat kér a közlekedési csomópont fejlesztésére.
Egy jövőbeni csomópont fejlesztés és tervezés megkezdéséhez a város azt az együttműködést tartotta szükségesnek, amely a közút tulajdonosa lenne. A jelenlegi helyzetben az uszoda kivitelezéséből rendelkezésre álló forrásból a lámpás kereszteződés nélküli körforgalom megvalósítható lehetett volna, de a megoldás bemutatását és a teljes forgalomtechnikai tervet a későbbi beruházások befejezésétől tette függővé.
A politikai döntéshozás és a költségvetési végrehajtás
A város testületének 2020. szeptember 24-i ülésén Kolozs Csaba képviselő arról kérdezte, hogy miért nem hívták le az 50 millió forintos állami forrást. A válasz az volt, hogy ezt a beruházónak kellene odaadni, majd 2021-ben a város nevében a polgármester lemondott a 50 millió forintról, és csak 20 millió forintot adott a körforgalomra, hangsúlyozva, hogy a körforgalom megvalósítása érdekében szükség van az állami hozzájárulásra. A kiegészítő javaslat szerint a 20 millió forintot csak akkor adja át az önkormányzat, ha a körforgalom valóban megépül.
2021-ben pályázati fedezet 52,5 millió forint volt, míg pályázat nélkül az 50 millió forint “ingyenes” támogatás nem volt szükséges a városnak. Ennek tükrében az önkormányzat 2021. április 13-án bekapcsolta a lámpás kereszteződést, amelyet az állam az együttműködésben tett meg. A város honlapján és közösségi felületein aznap az autók feltorlódásáról számoltak be.
Az események alapján elmondható, hogy a csomópont körforgalmi fejlesztése minden érintett fél érdeke, de a szakmai feltételek tiszták, és a forgalomszámítási adatok ismerete szükséges a döntéshez. A városvezetés politikai manipulációt választott, holott a cél az uszoda megvalósítása a gödöllői lakosok számára.
Az uszoda megvalósítása és a jogi háttér
2014-ben Vécsey László, Balogh miniszter és Simicskó államtitkár letett egy sávokat és kapukat jelző medencét imitáló jelölést, és bejelentették, hogy 2015-ben uszoda lesz, amely kiemelt állami beruházás. Később a város vezetése cáfolta a vádakat, és hangsúlyozta, hogy a beruházás akadálymentesítéséért dolgozik. A Grabarics Építőipari Kft. nyerte az első ütem közbeszerzési eljárását 2016 végén, és a kivitelezéshez szükséges szerződést írták alá 2017 júniusában. A beruházás első üteme 4,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból valósult meg, amely tartalmazta a 600 fős lelátót, a 50 méteres versenymedencét és a tanmedencét.
Az első ütem becsült nettó ellenértéke 3 milliárd 334 millió forint volt, végleges nettó ára 4 milliárd 35 millió forint lett. A második ütem fejlesztése 2019. november 29-én történt, amely egy 10x25 méteres bemelegítő medencét és két csapatöltözőt foglal magában. A kivitelezéshez az NSK és a központi hatóságok közreműködése szükséges volt, és a magyar kormány támogatását is élvezte.
2021 decemberében adták át a Gödöllői Városi és Térségi Uszodát, amely a 50 méteres versenymedencével, a 25 méteres bemelegítő medencével, a 10 méteres tanmedencével és a 600 fős nézőtérrel szolgálja ki a látogatókat. A kivitelező Grabarics Építőipari Kft. mellett az építész Jánosi János Ybl-díjas tervezőként és a kivitelező Beü vezetőjeként vett részt a projektben.
A sajtóban megjelent közlemények szerint 2022-ben megnyílt a Győr-Gödöllő közötti sport- és akadémiai kapcsolatok erősítését célzó beruházás, amely a térség sportéletét és oktatási/agrár-főiskolai infrastruktúrát szolgálja. A kormányfő kiemelte, hogy az uszoda nemcsak Gödöllő büszkesége, hanem az egész országét is növeli.
Más releváns tények és kontextus
- A beruházás első üteme 2016-os kiírású közbeszerzési eljárásban a Grabarics Építőipari Kft. nyert.
- A második ütem célja a folyamatos bővítés: tanmedence, öltözők és kapcsolódó rendszerek fejlesztése.
- A projekt finanszírozása és ütemezése szoros interakcióban állt a közlekedési és közbeszerzési minisztériumokkal és NSK-val.
- A 50 méteres versenymedence, a 25 méteres bemelegítő medence és a 10x6 méteres tanmedence mind a látogatói igények kielégítését szolgálják.

Hogyan működik az úszómedence?
tags: #godlloi #uszoda #epitesenek #kozbeszerzesi #szerzodese
