Mikor és hogyan lehet elállni az ingatlan adásvételi szerződéstől, és milyen büntetések, következmények várhatók
Előfordulhat, hogy ingatlan adásvételi szerződés esetén az eladó vagy a vevő valamely okból szabadulni akar a szerződésből, azaz már nem kívánja eladni vagy megvenni az ingatlant.
Van-e lehetősége az érintett félnek arra, hogy kihátráljon a szerződésből?
Mindazonáltal léteznek olyan szerződések, amelyek esetén a szerződés természetéből adódóan a feleknek széleskörű lehetősége van a szerződés megszüntetésére.
Kivételt képez ez alól például a fogyasztó és vállalkozás között áru adásvételére, üzlethelyiségen kívül kötött, ill. távollévők közötti szerződés.
Ennél a fogyasztót 14 napon belül elállási jog illeti meg.
Az ingatlan adásvételi szerződéssel az eladó az ingatlan tulajdonjogának és birtokának átruházására köteles.
Fontos, hogy a szerződő feleket ingatlan adásvétel esetén nem illeti meg törvény alapján elállási jog.
Tehát az eladó nem tud jogszerűen elállni az aláírt ingatlan adásvételi szerződéstől önmagában azért, mert meggondolta magát vagy egy többet ígérő vevőnek kívánja eladni az ingatlant.
A jogosulatlanul gyakorolt elállási jog az adásvételi szerződést nem bontja fel.
Ha a szerződésben foglalt kötelezettségét a fél nem teljesíti, akkor szerződésszegést követ el.
Ekkor a másik fél kezébe kerül a döntés, hogy a szerződésszegés jogi következményeivel miképp kíván élni.
Ha az adásvételi szerződésből eredő kötelezettségét a szerződő fél megszegi, akkor a másik felet illeti meg a jog, hogy a szerződésszegés következményeit alkalmazza.
Adásvétel esetén a szerződés teljesítését megelőzően leggyakoribb szerződésszegés a szerződő fél késedelme.
Például a vevő nem fizeti meg a vételárat a szerződésben kikötött határidőben vagy az eladó késedelmeskedik az ingatlan birtokának átadásával.
Így tartozik például a vevőnek, ha jogosulatlanul eláll a szerződéstől és a vételárat nem fizeti ki.
Szerződésszegés esetén a másik fél eldöntheti, hogy ki kívánja-e kényszeríteni a szerződés teljesítését vagy inkább eláll a szerződéstől és érvényesíti az ezzel kapcsolatos jogait.
A szerződésszegések másik gyakori típusa a hibás teljesítés, amely jellemzően az eladó oldalán merül fel, ha kiderül, hogy az ingatlannak rejtett hibája van.
Hibás teljesítés esetén a szerződésszegés következményei az általánostól kissé eltérően alakulnak, és a kellékszavatossági jogok illetik meg a másik felet.
Ez elsősorban az ingatlan hibájának kijavítására vonatkozó igényt jelenti.
Ennek hiányában pedig a vételár arányos leszállítására vagy a hibának az eladó költségén való kijavítására való igényt.
Ingatlanok esetén az elállási jogot valóban súlyos hibák miatt szokták gyakorolni.
Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
PTK. hatályos szabályai szerint az adásvételi szerződés részleteit a Polgári Törvénykönyv szabályozza.
Tartalmaznia kell a lakás vagy ház címét, helyrajzi számát is a szerződésnek, illetve speciális szabályok vonatkoznak a termőföldek elidegenítésére.
A folyamatos eljárás során kiemelten fontos a megbízható közreműködés, például egy jó nevű ügyvéd kiválasztása, mert a szerződés hibás elkészítése komoly anyagi következményekkel járhat.
Leggyakoribb kötelezettségek között szerepel a foglaló, amely a vételárba számítva csökkenti a fennálló tartozást, ésha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért mindkét fél felelős, úgy a foglaló visszajár.
A kötbér akkor alkalmazható, ha a kötelezett pénz fizetésére kötelezi magát olyan okból, amelyért felelős, és ez gyakran napi összegben kikötött kötbért jelent.
Természetesen a kötbér mellett a szavatossági jogok és a kárrendezés más formái is érvényesülhetnek a szerződés megszegése esetén.
A földhivatali bejegyzések és a jogi forma egyértelműségéhez kötelező az orvosi és jogi szakértői ellenjegyzés, valamint az iratok pontos keltezése és aláírása.
Ha a vevő vagy az eladó külföldön tartózkodik, meghatalmazás útján is lehet képviseltetni az ügyletet, de általában szükséges az ellenjegyzett meghatalmazás.
A felek közötti megerősített szerződés esetén az elővásárlási jog és egyéb hasonló jogok speciális szabályozása csak a törvény által meghatározott keretek között érvényesíthető.
A foglaló visszafizetése és a felelősségi kérdések kapcsán a polgári jogi összefüggések és a banki hitelviszonyok gyakran befolyásolják a végleges kimenetelt.
Ha a szerződés felbontása vagy elállás történik, a visszafizetési kötelezettségek a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal kerülhetnek rendezésre.
Kiemelten fontos a teljes körű vagyonbiztosítás megkötése, hogy a különböző káresemények esetén a helyreállítás biztosítva legyen és a jogi kockázatokat minimalizálják.
Az ingatlan adásvételi szerződés megkötése komoly felelősséget jelent mindkét fél számára, és érdemes előre tisztázni az elállási és felbontási eseteit a szerződésben.
Ha bizonytalan a helyzet, érdemes jogi tanácsot kérni és alaposan átnézni a felek közötti megállapodás részleteit a későbbi peres eljárások elkerülése érdekében.
A felek közötti fontos fogalmak és eljárások összefoglalása
Az elállási jog a fogyasztó esetében 14 napon belül érvényesíthető, de az ingatlan adásvételi szerződés nem tartozik általános elállási jog alá.
A foglaló a vételárba beszámít, és ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken.
Kötelező az ügyvédi ellenjegyzés, és a felek minden lapot aláírnak; keltezés és hely megjelölése nélkül a földhivatalhoz benyújtás nem lehetséges.
Termőföldek elidegenítésére speciális szabályok vonatkoznak, és a földhivatali bejegyzés részletei szigorúak.
Elővásárlási jog, visszavásárlási jog vagy egyéb jogok megállapítása a szerződésben részletezhető, de jogszerűen csak a törvényi keretek között jöhet létre.
Ha a felek közösen döntenek a szerződés megszüntetéséről, ez a közös megegyezés útján történik, és ilyenkor a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
Kötelező a jogszerű és pontos eljárás, hogy a földhivatali bejegyzés során ne keletkezzenek viták vagy késések.
Praktikus iránymutatások a felkészüléshez
Előzetesen érdemes a szerződést átgondolni, és olyan részleteket tisztázni, mint határidők, kötbérek, elállási és felbontási feltételek.
Ha eladó vagy vevő nem tud személyesen megjelenni, meghatalmazással vagy külföldi képviselettel is élhetnek, de ehhez szükség van megfelelő meghatalmazásra és ellenjegyzésre.
Az ingatlan értékének jelentősége miatt kiemelten fontos a jó hírű és hozzáértő ügyvéd kiválasztása az összetett szerződés előkészítéséhez.
A felek közti közvetítői szerződés esetén is a megbízási szerződés szabályai az irányadók, és a felmondás joga nem korlátozható.
Ha a vevő hitelhiány miatt nem tud fizetni, a foglaló visszafizetése jogi és gyakorlati kérdés, amit az egyes esetek körültekintő mérlegelése alapján kell rendezni.
Kapcsolódó eljárási részletek és díjak
A földhivatali bejegyzés díja, az illetékek és az ügyvédi díjak a felektől függenek; általában az eladó fizeti az ingatlan birtokba adásával és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével kapcsolatos költségeket, míg a vevő a földhivatali díjat és a bejegyzés költségeit viseli.
A költségek pontos megosztását érdemes a szerződésben rögzíteni, hogy a későbbi félreértések elkerülhetők legyenek.
A meghatalmazás és az ellenjegyzés formai követelményei közvetítők és külföldi megbízások esetén különös figyelmet igényelnek.
tags: #ha #elallok #az #ingatlankozvetitoi #szerzodestol #akkor
Népszerű bejegyzések:
- Házépítés alternatív megoldásai: pajta- és konténerházak áttekintése
- Nádasd utáni építészet: utazás a Táborhely történetéhez
- Ablakcsere Egerben – költséghatékony útmutató
- A társasház előtti járda gondozásának határai és kötelességei
- Földmérés és térinformatika a központi és helyi földhivatalok együttműködésében