Társasház előtti járda: kinek a kötelessége és meddig terjed a gondozás

Azt mindenki tudja, hogy jó esetben a saját kis magánterülete a kerítéséig ér - már ha jól van kitűzve a kerítés -, a kerítésen túli világ pedig közterületnek tekintendő, ahol az állam az úr. Az ingatlanunk előtti területet azonban nekünk kell rendben tartani.

Mi tartozik az ingatlan előtti területhez?

Az ingatlanunk előtti terület magában foglalja az ingatlan előtt húzódó járdát, a járda és az úttest közötti füves területet, valamint az árkot is. Nyilvánvalóan, ha a járda és az úttest között nincs füves terület, abban az esetben a gondozási területünk csak a járdára terjed ki. Ha az ingatlan előtt nem található járda, akkor egy méter széles sávban szükséges rendben tartani az adott területet. A lakó köteles ezen felül az utat szegélyező nyílt árkot karbantartani.

Milyen feladatokat kell elvégezni?

Ha a járdáról beszélünk, akkor fontos, hogy a járdára kerülő szennyeződést, egyéb anyagokat onnan eltávolítsuk. Tehát, nyáron szükség esetén söpörni kell, télen pedig havat lapátolni, nehogy valaki a mi házunk előtt törje ki a nyakát. Ha észleljük, hogy például egy fa ága került a házunk előtti útszakaszra, akkor azt is el kell távolítani.

A zöldsáv rendben tartása a legtöbb esetben kimerül abban, hogy a lakó meghatározott időközönként levágja a füvet rajta. Fontos, hogy attól még hogy a területet nekünk kell gondoznunk, nem válik magánterületté, tehát nem lesz felette rendelkezési és használati jogunk.

Árok- és csapadékvíz-kezelés

Az árkok karbantartása szintén egy nagyon kardinális kérdés. Az árkokat olyan állapotban kell tartania az érte felelős lakónak, hogy a víz zavartalan elfolyását biztosítani tudják. Ez magában foglalja az árok gaztalanítását, a hordalék kiásását, valamint az esetleges oda nem illő tárgyak eltávolítását. Az árok nem takarítása esetén fennállhat annak a lehetősége, hogy az árok nem lesz képes az esőzéskor felgyülemlett víz elvezetésére, melynek okán a túlcsorduló áradat komoly károkat okozhat a szomszédok ingatlanaiban és vagyontárgyaiban.

Mit nem szabad és milyen engedélyek szükségesek?

A zöldsávra önkényesen nem telepíthetünk például fákat. Ha közterületre szeretnénk fát telepíteni, akkor azt be kell jelentenünk az illetékes önkormányzatnak és a fatelepítésre engedélyt kell kérnünk vagy kérnünk kell az önkormányzatot, hogy maga telepítsen fát a kérdéses területre. A fák, cserjék ültetése és metszése bejelentésköteles tevékenység, amit kizárólag a helyi önkormányzat tudtával lehet megtenni. A fák kivágására ennél is szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Az engedély nélküli fakivágás szabálysértési eljárást von maga után. A kivágott fa helyére pótlási kötelezettség mellett másik fát kell ültetni, a helyi rendelet szerinti feltételek mellett.

Téli karbantartás: hóeltakarítás és síkosságmentesítés

A Fővárosi Önkormányzat rendelete és a helyi önkormányzati szabályok egyértelműsítik, hogy az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda, valamint az úttest és a járda közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. Ebbe télen a hóeltakarítás és síkosságmentesítés is beletartozik. Előírás az is, hogy az ingatlan előtti takarítást minden nap legkésőbb reggel 8 óráig el kell végezni.

A járdáról letakarított havat a 8 méternél szélesebb kocsiutak esetében az úttest szélére lehet tolni, a csatornalefolyó szabadon hagyásával. Az ennél keskenyebbeknél a havat a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogosok számára 1,5 méter széles terület szabadon maradjon. A régi módszerek egyike a sózás, azonban ez már évek óta büntetést vonhat maga után, ha túl közel történik a növényekhez, a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet miatt. Só helyett használj inkább homokot, fűrészport, sódert, hamut vagy speciális jégoldót.

Társasházak speciális helyzete

A leggyakoribb tévhit az, hogy a társasházak előtti járdát a közös képviselőnek kell tisztán tartania. A társasházi törvény vonatkozó rendelkezése szerint külön szerződésben kell rögzíteni, hogy ki a felelős a feladat ellátásáért. Ha nincs kijelölve erre egy cég vagy egy személy, akkor mindenkinek érdeke, hogy valaki hólapátot fogjon, mert ha valaki balesetet szenved, akkor a társasház költségvetéséből kell állni a kártérítést.

A legtöbb társasházi lakónak általában nincs a 8. emeleti paneljában fűnyíró és sövényvágó. Ha a társasházi lakók közül senki nem vállalja magára a nemes feladatot, hogy a társasházhoz tartozó közterületet rendben tartsa, akkor erre a társasháznak fel kell bérelnie egy külön céget, akik helyettük az útszakaszt rendben tartják. A társasházakban jellemzően takarítócégek látják el a feladatot, és akik a lépcsőházakat takarítják, azok végzik a közterületi részek takarítását és rendben tartását is.

Mi történik, ha elmulasztjuk a kötelességünket?

Ha télen a csúszós járdánkon valaki elesik, és komolyabban megsérül, akkor kártérítési igénnyel fordulhat a ház tulajdonosával szemben, melyben sérelemdíjat követelhet a testi épségéhez és egészséghez fűződő személyiségi jogának megsértése miatt, továbbá követelheti a balesetből származó anyagi kárát is. Itt gondolhatunk a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árára, de akár jövedelemkiesésre is. Ugyanez a helyzet, ha valaki ősszel a csúszós falevelektől nem mentesíti a járdaszakaszt.

Ha engedély nélkül telepítünk növényeket vagy más tereptárgyakat a zöldsávra, ugyanúgy felelünk az abból eredő károkért. Tehát ha a nem megfelelően telepített fának letörik az ága és jól fejbe kólint valakit, akkor fenti kártérítési tételeket követelhetik tőlünk.

Helyi rendeletek és kivételek

Végezetül fontos szem előtt tartani, hogy az előzőekben ismertetett szabályok keret jelleggel rendezik ezeket a jogviszonyokat, de a törvény felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy saját hatáskörben döntsenek bizonyos feladatok megszervezéséről. Ezért minden esetben érdemes a város honlapján körülnézni, vagy személyesen érdeklődni a közterület-hasznosítással kapcsolatos szabályokról és kötelezettségekről. Több részletet a helyi önkormányzati rendeletben lehet találni, de főszabály szerint tehát a lakosok feladata a járdák és a járófelület tisztán tartása az úttest vonaláig.

Honnan tudhatom, hogy ki a terület tulajdonosa?

Amennyiben a házunk mellett van egy olyan terület, amit senki sem gondoz, de nem is a mi feladatunk a rendezése, akkor érdemes a földhivatalból tulajdoni lapot kérni, ami évente két alkalommal ügyfélkapun keresztül díjmentes, illetve szükségünk lehet térképmásolatra is, melynek díja ügyfélkapun keresztül 3.000 Ft. Ezek alapján tudhatjuk meg, hogy egy adott területnek ki a tulajdonosa, akit felszólíthatunk a tulajdona rendezésére.

Hasznos tanácsok

• Előzetesen olvassa el a helyi önkormányzati rendeletet a témában, mivel az alapjogszabály úgy szól, hogy ezt a lakónak akkor kell megtennie, ha más jogszabály nem rendelkezik másképp.
• A belterületi járdákat nem szabad sózni; aki sózással próbálja mentesíteni a járdaszakaszát, az számolhat egy 50.000 Ft-ig terjedő bírsággal.
• Ha társasházban él, ellenőrizze a társasház alapító okiratát vagy a közös képviselőnél a feladatkörök rögzítését; ha nincs kijelölt felelős, a lakók közös érdeke a feladat megszervezése.
• Ne ültessen fákat vagy ne kezdjen kertészkedni közterületen engedély nélkül; kérelmet kell benyújtani az önkormányzathoz.

Bodnárné dr. Súlyos balesetek is kialakulhatnak egy-egy rendetlen lakó magatartása miatt a ház körül, ami komoly összegek kifizetéséhez vezethet. Az ingatlan előtti terület rendben tartásának szabályaival sokan nincsenek tisztában.

tags: #tarsashaz #kertek #elotti #jardat #szabadon #kell

Népszerű bejegyzések:

• Elismerő szerződés és adóigazgatási vonatkozások
• Jellemzők és alkalmazások: Ytongan válaszfal tégla
• Balaton déli partján épülő társasház: megismerhető a terve
• Rozsdás rakoló építészet a Minecraftben: tippek, receptek
• Társasházi formába történő átmenet az osztatlan közös tulajdonból: lehetőségek és útmutató