Hajdúszoboszló vasúti feljáró építése és kapcsolódó fejlesztések a Déli körvasút kontextusában

A Déli Körvasút Budapest egyik legjelentősebb, jelenleg is zajló vasút- és városfejlesztési projektje. A beruházás célja, hogy a főváros déli részén, Kelenföld és Ferencváros között növelje a vasúti kapacitást, modernizálja az infrastruktúrát, és ezzel egyidőben új, zöld közösségi tereket hozzon létre. A Déli Körvasút egy nagyszabású infrastrukturális fejlesztés, amely a Kelenföldi pályaudvart, Ferencvárost és a Népliget térségét összekötő, mintegy 8 kilométeres vasúti szakaszt érinti.

A beruházás nem csupán a sínek számának növeléséről szól. A Déli Körvasút fejlesztése több, egymással összefüggő célt szolgál, amelyek túlmutatnak a hagyományos vasútépítésen: kapacitásbővítés, menetidő-csökkentés, és zöld közösségi tereket szolgáló megoldások együttes meghatározása. A vágányok számának növelése lehetővé teszi akár irányonként és óránként 12 szerelvény közlekedését is.

  1. Kapacitásbővítés: A vágányok számának növelésével a vonalon közlekedő vonatok száma jelentősen emelkedhet, elérve akár irányonként és óránként 12 szerelvényt.
  2. Menetidő-csökkentés: A fejlesztésnek köszönhetően gyorsabbá és kényelmesebbé válik a bejutás a budapesti agglomerációból.

A Déli Körvasút kivitelezése több ütemben zajlik. 2024 januárjában megkezdődött a kivitelezés második nagy üteme. A munkálatok a vasúti forgalom folyamatos fenntartása mellett folynak, ami komoly logisztikai kihívást jelent. A projekt dinamikus jellege miatt a részletek változhatnak.

A Hajdúszoboszló és Ebes közötti kerékpárút és vasúti megállóhelyek kapcsolata

A projekt részeként Hajdúszoboszlót és Ebest összekötő kerékpárút kiépítése is tervezett. A kerékpárút belterületen és külterületen egyaránt megvalósul, ötvözve a közlekedésbiztonságot a városi környezetbarát közlekedéssel. A Hajdúszoboszló-Ebes összekötő kerékpárút jelentős közlekedési átrendeződést ígér, miután az érintett útszakaszokra a tervek szerint több helyen kerékpárút és gyalogos átkelők kerülnek kiépítésre.

A kerékpárút két hálózati szerepű szakaszra bontható: belterületen “B” (vt? 20 km/h) és külterületen “K” (vt? 20 km/h) tervezési sebességgel. A megvalósítás során elengedhetetlen a mutatós gyalogos- és kerékpáros átvezetés, az akadálymentes közlekedés biztosítása és a közvilágítás kiépítése. A tervek között szerepel kerékpárút 2 rétegű aszfaltból, járda- és kerékpárút összekapcsolása, valamint a vízelvezetés és a közműoszlopok védelme is.

A zalai és budafoki részletek mellett a kerékpárút szakaszolása a Dózsa György út, Nádudvari út és Rákóczi utca közötti területen is megvalósul. Itt a gyalog- és kerékpárút egyesített rendszerű kialakítású, érintett szakaszokon kétirányú sávokkal, padkákkal és kerékpár-kialakításokkal készül. A projekt során figyelembe veszik a helyi történelmi környezetet és a műemléki állásfoglalásokat is, különösen említett figyelmet fordítva a burkolatok anyagára (kerékpárkő alkalmazása ritka és kulturált helyeken megengedett).

Peronaluljárók, aluljárók és közlekedési csomópontok

A projekt keretében megvalósuló alul-/felvonós infrastrukturális elemek közé tartozik több műtárgy: például a Mohai út - Fadrusz utca közötti B105 aluljáró közel 32 méter hosszú, a Deák F. utcai szakasz és a Nádorliget környéke aluljárói, valamint a Fejér Lipót köz - Bukarest utca közötti B107 jelű aluljáró is. Ezek az alul‑ és feljárók lehetővé teszik a gyalogos és kerékpáros forgalom különválasztását és akadálymentes hozzáférést, miközben a környezeti terhelés csökkenésére is lehetőséget adnak.

A budai oldal különleges acélszerkezeti rendszerrel válik egységessé: a Duna-hídtól a Bartók Béla útig terjedő hálózat tartja a vasúti felsővezetéket, zajvédő falakat, és a Nádorkert megálló perontetőjét. A zajvédő falak elsősorban üvegből készülnek a jobb átláthatóság és a környezet minél hatékonyabb zajcsökkentése érdekében. A falak alsó része hangelnyelő, a felső része áttetsző, részben a pálya fölé is kinyújtva a védelmet.

A Soroksári út felett új közvágóhíd megálló létesül: négy vasúti vágány és két középperont szolgál ki. A megálló kétszintes lesz: fent a peronok, lent a jegyvásárlást, várakozást és átszállást lehet intézni. A megálló kiemelt szerepet kap a kelet-nyugati irányú vasúti közlekedésben, összekapcsolva a HÉV‑ és villamoshálózattal.

Részletek a kivitelezésről és a vasúti pálya paramétereiről

A beruházás során 31,25 kilométeren épül át kétvágányú pálya, amelyhez peronaluljárók, liftek, perontetők és akadálymentesítés járul. A vágányok és a felsővezeték-rendszer átépítése mellett zajvédő falak épülnek és P+R parkolók kerülnek kialakításra. A vasúti pálya új szelvényszámozása szerint több mint 15 kilométeres pályaszakasz újul meg vagy épül fel.

A vasút pályája 160 km/h engedélyezett sebességgel és 225 kN tengelyterheléssel készül, a megfelelő közműkiváltásokkal együtt. A kivitelezést több konzorcium végzi, köztük V-Híd Építő Zrt. és partnerei. A projekt során ETCS 2-es szintű telepítésére is sor kerül, amely növeli a biztonságot és a közlekedés hatékonyságát.

Az árnyékos és zöld közlekedési elemek, a kerékpáros infrastruktúra fontos részei a fenntartható városi közlekedésnek. A fejlesztés célja, hogy a budai oldali közlekedés megoldásaihoz hozzájárulva gyorsabb, kiszámíthatóbb bejutást biztosítson az ingázóknak Murakovics Ilona által meghatározott zöld közlekedési irányokkal összhangban.

Infografika: Déli Körvasút fő elemei és Hajdúszoboszló kapcsolatai

Átmeneti ütemezés: április 7-től várhatóan 2027 végéig Budapest-Kelenföld és Ferencváros között jellemzően csak egy vágányon közlekedhetnek a vonatok az érintett szakaszon. A beruházás új üteme a budai oldal kapacitásbővítését és a Déli Körvasút második ütemét támogatja, figyelembe véve a menetrendi változásokat és a nemzetközi kapcsolatok alakulását is.

Az érintett nemzetközi és belföldi vonatok menetrendje is módosul a fejlesztések hatására. A Keleti pályaudvarról induló nemzetközi járatok időpontjai és útvonalai átalakulhatnak, a Tisza-Szamos EuroCity vonatok pedig Kelenföld felé vagy a környékre elágazó megállókat érinthetik. A hosszú távú cél, hogy a vasúti közlekedés megbízhatóbb legyen, az elérési idők rövidebbek, és a környezetre gyakorolt hatás csökkentve legyen.

Fontos megjegyzések a projektről

  • A beruházás dinamikus jellege miatt a részletek változhatnak; a weboldal nem hivatalos kormányzati portál.
  • A fejlesztések során több szakaszon 160 km/h engedélyezett sebesség és 225 kN tengelyterhelés kerül alkalmazásra, a közműkiváltásokkal együtt.
  • A zajvédő falak és az üvegezett falak részben a környezetbarát és átlátható városi környezetet szolgálják, a perontetők pedig a fő közlekedési csomópontok részeként funkcionálnak.

tags: #hajduszoboszlo #vasuti #feljaro #epites

Népszerű bejegyzések: