Hány hektár egy erdő — földrajzi és gazdasági összefüggések az EU-ban és világszerte
A világ erdeinek összterülete hozzávetőleg 3,9 milliárd hektár, ami a Föld szárazföldi felületének mintegy 30 százaléka. Az ENSZ FAO becslése szerint 2000 és 2010 között évente 13 millió hektárral csökkent a erdőzet, természeti okok vagy kiirtás miatt. Oroszország földterületein a legnagyobb a faállomány, a FAO adatai szerint a világ erdeinek 20,4%-a ott található. Brazíliában 12,3%, Kanadában 8,68% található erdő. Ha az EU-t egységként kezeljük, a 27 tagállam a 6. helyen áll 3,95%-kal, ami 157 millió hektárt jelent, és az EU27 területének 38%-át teszi ki. Az EU területének megoszlása között 44,7% a mezőgazdasági hasznosítás, a mesterségesen beépített terület pedig 4,83%.
- Az európai erdők túlnyomó többsége magántulajdonban van.
- Finnországban 21,48 millió hektár erdő van (a terület 58,91%-a), Máltán 206 hektár. Svédországon a legnagyobb erdőterület található (26,47 millió ha, a terület 58,91%-a). Szlovénia hagyományosan 55,96%-os erdőséggel rendelkezik. Magyarország területeinek több mint 21%-a erdő.
Magyarország és az erdőgazdálkodás - számok és összefüggések
2018-ban a magyarországi erdőterület 1,94 millió hektár volt, amely az ország területének közel 21%-át fedi le. Ha historikus távlatba helyezzük a kérdést, akkor az emberi tevékenység kezdete előtt az ország területének 84%-a erdő volt. Görögország erdősültsége ma is meghaladja hazánkét, mintegy 20%-kal. Ezek az adatok azonban nem feltétlenül jelentenek nagy lombkoronával rendelkező, összefüggő erdőket, hanem sokszor erdőtervhez és ültetvényekhez köthető területeket értünk alatta.
Magyarországon a jelenlegi erdőállomány nagy része műerdő vagy kultúrerdő, ahol az idegenhonos fafajok (akác, erdeifenyő, fekete fenyő, Kanadai nyár) dominálnak. A hivatalos adatok szerint az erdőterület több mint felén találhatók őshonos fafajokból álló „igazi” erdők, például bükkösök, tölgyesek és keményfa-ligeterdők. A fakitermelés és az erdőnevelés világa rámutat arra is, hogy sok erdőterület 1-40 éves fiatalos vagy akár vágásterület formájában van jelen, és a holtfa mennyisége is alacsony lehet. Az ősállapotokat azonban ma már igen ritkán láthatjuk.
A magyar közhiedelem szerint az erdőterület felépítése középkorú és idősebb fákból álló részeket is tartalmaz. A valóságban azonban mindössze 15 000 hektárnyi olyan terület van, ahol 140 éves vagy idősebb fák dominálnak; ez az egész erdőterület 1%-a sem éri el. A természetvédelmi és ökológiai szempontokat figyelembe véve országszerte mintegy 20-25 olyan helyszín lehet, ahol igazi öreg erdő található, holt fával és sok korosztályt felvonultató faállománnyal. A holt faanyag és a természetes folyamatok megőrzése fontos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt.
Kitérők a kontextusból: erdőügye és az EU
A fenntartható erdőgazdálkodás kulcsszerepet kap a gazdasági és társadalmi környezetben. Az EU területén az erdők hasznosítása főként faanyag-előállításban jelenik meg, ahol a faanyag-nevelés kibocsátás- és energiafelhasználás formájában jelentkezik: a faanyag 42% az energiatermelés, 24% a fűrésztelepek, 17% a papíripar, 12% pedig a panelipar felé kerül. A 2019-es Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) a közös agrárpolitika keretein belül is érinti az erdőgazdálkodást: a stratégiában az erdők fenntartható megőrzése és helyreállítása kerül előtérbe, miközben a nemzetek stratégiai tervei a fakitermelés és erdőgazdálkodás integrált megoldásait keresik. Az erdőgazdálkodásban a fenntarthatóság és a klímaváltozás elleni küzdelem összehangolása a cél, és a természetvédelmi szempontok mellett a gazdasági hasznosítás is megjelenik.
A magyarországi századvégi erdők történetében a vágásos üzemmód uralkodott, és a természetvédelem kontextusában az erdőgazdálkodás integrált megközelítése lassan terjedt el. A múltban a gazdasági érdek gyakran előtérben volt, és a véderdők létrehozásától kezdve a régi erdőállományok megőrzése sokszor háttérbe szorult. A beltérben és a hegyvidéki erdőrészekben azonban megőrizhetők olyan részek, amelyek idősebb állománnyal és természetes dominanciával bírnak, s ezek jelentenek értéket a biodiverzitás és az ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából.
Hogyan lehet meglátni az erdőket a valóságban?
- Az erdőterületek és a fakitermelés között folyamatos visszacsatolás van: az erdőgazdálkodás megköveteli a hosszú távú fenntartást, míg a természetvédelem megóvná az öreg erdőket.
- A közelmúltban megjelent erdőtelepítések és kultúrtípusú erdőrétegek jellemzik a magyar erdőállományt, ami gyakran monocultúra és a biodiverzitás szempontjából korlátozott.
- A természetvédelmi intézkedések és a földhasználat összhangja segíthet abban, hogy az erdőgazdálkodás ne veszítse el funkcióit, például élőhelyet és holt faanyagot biztosítson.
Ha valaki erdőt vásárolna befektetésként, először meg kell értenie a tulajdonjogokat és a földhasználati korlátozásokat. A vágástervek és a fahászon értékeit alaposan meg kell vizsgálni, mert a minőség és a megközelíthetőség jelentősen befolyásolja a pénzügyi megtérülést. Ugyanakkor az erdővagyon hosszú távú értéke a fenntartható erdőgazdálkodásból és a klímaváltozás elleni küzdelemből származó ökoszisztéma-szolgáltatásokból ered.

+Erdő, együtt a klímaváltozás ellen
Részletes összehasonlítás az erdőrészekről Magyarországon
Mintegy 460 000 hektár akácos, 280 000 hektár nemesnyáras és telepített fenyves található. Ezek a fafajok gyakran kultúrerdők, és nem tekinthetők teljes értékű erdőnek a természetvédelmi és ökológiai szempontok alapján. Összefüggésben az erdőterület fennmaradó része 680 000 hektár környékén a „ránézésre igazi” őshonos fafajú, középkorú erdőket jelöli, amelyek már több funkcióval bírnak, és élőhelyet biztosítanak a helyi fajok számára. A továbbiakban a 680 000 hektáros kategória az erdőterület megközelítő harmadát adja, amely főként a hegyvidékeken található. A 140 évesnél idősebb, öregfás részek aránya ennek a kategóriának sem haladja meg a 1%-ot, és az országban mindössze nagyjából 20-25 olyan helyszín lehet, ahol valódi öreg erdő található. A holtfa és a természetesség mértéke szintén alacsony, és a megőrzésükről szóló törekvések kiemelten fontosak a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Összességében elmondható, hogy a magyar erdők több mint fele őshonos fafajú, „igazi” erdőnek tekinthető része, míg a többi rész leginkább ültetvény és kultúrerdő, amelyeket gazdasági célokra használnak fel. A természetvédelmi szempontokat és a fenntartható erdőgazdálkodást összhangba kell hozni ahhoz, hogy az erdő továbbra is szolgáltasson faanyagot, levegő tisztítását, rekreációs lehetőségeket és élőhelyet a biodiverzitás számára.
Az erdők jövője a: fenntartható megőrzés, helyreállítás, társadalmi-gazdasági hasznosítás és változó klímavétel kiegyensúlyozása. A Zöld Megállapodás és a nemzeti stratégiák együttműködése biztosítja, hogy az erdőgazdálkodás a környezetvédelmi és gazdasági célokat egyaránt szolgálja a jövőben is.
tags: #hany #hektar #egy #erdo
