Használatbavétel és karbantartási szerződés a tűzjelző rendszerek és épületgépészeti elemek üzemeltetésében
A tűzjelző rendszerek tervezési, telepítési és karbantartási előírásairól az Országos Tűzvédelmi Szabályzat OTSZ 5.0 rendelkezik. Beépített tűzjelző berendezés létesülhet hatósági előírás alapján, valamint önkéntes alapon, ha az üzemeltetőnek igénye van rá. A használatbavételi eljárások és a karbantartási szerződések összefüggnek: a hatóságilag kötelezett tűzjelző rendszerek átesnek egy engedélyezési eljáráson, amely nélkül nem kaphatnak használatba vételi engedélyt.
Önként vállalt tűzjelző berendezés esetén az üzemeltető eldönti, hogy kívánja-e engedélyeztetni a berendezést vagy nem. Ha igen, akkor ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a kötelezett rendszerek esetén. Ha nem engedélyezteti, akkor hivatalosan nem fogják tűzjelző berendezésnek elfogadni a hatóságok és pl.

Hatósági szereplők és egyeztetések
Minden tűzvédelemmel kapcsolatos terület, így a beépített tűzjelző berendezések illetékes hatósága; jelenleg a katasztrófavédelmi kirendeltségek látják el ezt a feladatot. A tűzvédelmi szakhatóság lehetővé teszi, hogy előzetes konzultáción egyeztessen velük a tervező. A létesítési kérelem benyújtása előtt lehetőség van konzultációt kérni a tűzvédelmi hatóságtól, ami nem kötelező, de erősen javasolt.
Az elsőfokú tűzvédelmi hatósághoz kell benyújtani az OTSZ-ben előírt feltételeknek megfelelő létesítési tervet. Ez azt jelenti, hogy az abban meghatározott biztonsági elvárásokat teljesíti, tartalmazza a nyomvonaltervet, az alkalmazandó érzékelési technológiáját, az érzékelők kiosztását, stb. A létesítési terv műszaki rajzokkal van alátámasztva.
Létesítési és kiviteli tervek, telepítés
Elvileg nem feltétlenül kell tartalmaznia konkrétumokat (pl. a beépítendő eszközök gyártmánya, típusa), de gyakorlatilag mégiscsak számolni kell ezekkel. A létesítési tervet a tűzvédelmi hatóság természetesen felülbírálhatja, átdolgozásra visszaadhatja. A telepítéshez szükséges útmutató a kiviteli terv, amit a létesítési terv alapján készít el a tervező. A létesítési terv már lehet olyan részletesen kidolgozott, hogy egyben kiviteli tervnek is megfelel.
A létesítési engedély birtokában (és csakis akkor!) el lehet kezdeni a tűzjelző berendezés telepítését. Mivel a létesítési terv elkészülésekor ismert állapotok sajnos sokszor megváltoznak az építkezés során, folyamatos egyeztetés szükséges a tűztervező és az üzembe helyező mérnök valamint a telepítő között. Lényeges eltéréseknél a tűzoltóságot is célszerű bevonni az egyeztetésekbe.
Hogyan csatlakoztassunk tűzjelző rendszert otthonunkban @TheElectricalGuy
Üzembe helyezés és használatbavételi engedély
A tűzjelző rendszer telepítése után az üzembe helyezési eljárás során adja át a telepítő a megrendelőnek a rendszert. Az eljárásban részt vesz a telepítő képviselője, az üzembe helyező mérnök, a megrendelő és - ha más lesz a rendszer üzemeltetője, akkor - az üzemeltető képviselője. Az üzembe helyező mérnök figyelemmel kíséri a telepítést, részt vesz helyszíni egyeztetéseken, majd előzetesen szemrevételezéssel és üzemi próbákkal leellenőrzi a rendszer működőképességét, végül erről nyilatkozatot ad.
A műszaki átadást követően kell a használatbavételi engedély iránti kérelmet benyújtani szintén az elsőfokú tűzvédelmi hatósághoz. A kérelem kötelező elemei: a megvalósulási terv műszaki rajzokkal, a telepítő nyilatkozata a megfelelőségről, az üzembe helyező mérnök nyilatkozata és az üzembe helyezési jegyzőkönyv, az oktatásról készült jegyzőkönyv, a karbantartási szerződés és a helyszínen elhelyezett üzemeltetési napló.
A hatóságnak ebben az eljárásban is 30 nap áll rendelkezésére az ügyintézéshez. Értesítik az érintetteket a helyszíni próba idejéről, melyen a tűzvédelmi hatóság képviselője mellett mindazok részt vesznek, akik az üzembe helyezési eljárás során jelen voltak. A hatóság képviselője nem csak a beépített tűzjelző rendszert ellenőrzi, hanem a rendszer által tűzriasztás esetén vezérelt egyéb berendezések valós működését is. A használatbavételi engedély birtokában megkezdődhet az üzemeltetés.
Kockázatok, határidők és költségspirál
Az építőipari tervezésekhez hasonlóan a tűzjelző berendezés tervezésénél is két kulcskérdés jelenti a fő problémaforrást: a határidő és a költség. Az átadás időpontjától visszafelé számolva egy közepes méretű tűzjelző rendszernél műszaki és hatósági egyeztetések, a tervezés, az engedélyeztetési eljárás és a használatba vétel összesen legalább 3 hónapot venne igénybe. Nos, ez nem szokott rendelkezésre állni.
Ha a tervező az engedélyeztetési tervet rohammunkában el is készíti, a hatóság jóváhagyására 30 napot várni kell. Ezután kezdődhet a kivitelezés, majd a használatbavételi kérelem benyújtása, amely engedély megint csak 30 napos határidővel várható. Több olyan esetről tudunk, amikor a létesítmény használatbavételi engedélyét nem adták meg, mert a tűzjelző rendszer engedélyezése nem történt meg.
Amikor rendkívül szűk a költségvetés, optimális megoldásnak tűnhet alacsonyabb bekerülési költséggel bíró rendszerrel tervezni. A gyengébb minőségnek azonban nyilvánvaló hátulütői vannak. Sokkal magasabb lesz a téves riasztások száma, ami emeli a karbantartási igényt és ezzel a fenntartási költségeket is.

Téves riasztások és fenntartási terhek
A téves riasztások magas száma további anyagi terhet ró az üzemeltetőre: a kötelező automatikus átjelzésekre a katasztrófavédelem azonnal intézkedik. Minden le nem mondott tűzjelzésre megindítja a tűzoltósági kivonulást, nem mérlegeli, hogy téves jelzésről lehet-e szó. A Magyarországon forgalmazott tűzvédelmi eszközök nagy része megbízhatóan, hosszútávon alkalmazható. Állandó fejlesztés jellemzi ezek gyártóit, és ez nem csak új eszközök piacra bocsátását jelenti, hanem a már működő érzékelők és központok szoftvereinek okosabbá tételét is.
Hiszen ma már a tűzjelzésre használt eszközök is kisebb-nagyobb célszámítógépeknek tekinthetők, megfelelő algoritmusokkal. Ezek továbbfejlesztése eredményezi például az érzékelőket zavaró körülmények kiküszöbölését, ami kevesebb téves riasztáshoz vezet.
Kritikus hibák a használatbavételi eljárásban
- Létesítési engedély nélkül nem kezdhető meg a kivitelezés.
- A beépített eszközök tűzvédelmi tanúsítványa lejárt vagy nem egyértelmű, hogy mire vonatkozik.
- A használatbavételi eljárás során kiderül, hogy a tűzjelző rendszer által vész esetén vezérelt gépészeti berendezések, pl: liftek, ablakmozgatók, automata ajtóvezérlések nem működnek.
- Az állandó felügyeletet ellátó személyek oktatása nem teljes körű.
Szereplők feladatai a tervezéstől az üzembe helyezésig
Feladata: az építési terv részeként a tűzvédelmi tervfejezet elkészítése. Feladata: a telepítés során egyeztet a szükséges módosításokról a telepítővel. Ellenőrzi a telepítés minőségét, összeveti a kiviteli tervet a ténylegesen megvalósított kivitelezéssel.
Üzemi próbák során vizsgálja és ellenőrzi a telepített tűzjelző rendszer helyes működését. Az üzembe helyezés tényéről és annak körülményeiről üzembe helyezői nyilatkozatot állít ki. A megbízó érdekeit képviselő építésügyi szakértő, akit nagyobb beruházásoknál alkalmaznak. A kiviteli tervben szereplő paramétereket összeveti a telepítés során felhasznált eszközökkel, anyagokkal.
Használatbavétel és karbantartási szerződés kapcsolata
A kérelem kötelező elemei: a megvalósulási terv műszaki rajzokkal, a telepítő nyilatkozata a megfelelőségről, az üzembe helyező mérnök nyilatkozata és az üzembe helyezési jegyzőkönyv, az oktatásról készült jegyzőkönyv, a karbantartási szerződés és a helyszínen elhelyezett üzemeltetési napló. A használatbavételi engedély birtokában megkezdődhet az üzemeltetés.
Vállalkozó feladata: SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban található kültéri lamellás árnyékolók, és beltéri függőleges textilárnyékolók karbantartása. A Vállalkozónak a leírt műszaki tartalomban elvárt szolgáltatási tevékenységet kell elvégezni. A Vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez, a megrendelt mű rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek.
Karbantartási szerződés tipikus időtartama és megszüntetése
2.1. Szerződés időtartama: a szerződés hatályba lépésétől számított 1+1+1 év, azaz mindösszesen 3 éves időintervallumban valósul meg. Évenként a hatályba lépéstől számított 12 hónapos határozott idő lejártát megelőző 30. napig bármelyik fél jogosult a szerződést felmondással megszüntetni. Amennyiben ilyen felmondás nem történik, úgy a szerződés további 1 év határozott időre meghosszabbodik.
2.2. Ha a munka megkezdése, illetve az időszaki munkavégzés a Megrendelő hibájából akadályba ütközik, úgy ezen időszakban a teljesítési határidő naptári napja nyugszik és az akadály megszűnésekor újraindul.

Munkavégzés, biztonság és dokumentáció
- Akadályoztatás esetén (pl. betegség) másik, kioktatott személyt bevonhat annak az időtartamára, amíg az akadály fennáll.
- A berendezési tárgyak bevédéséről a Vállalkozónak kell gondoskodnia.
- A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a munkavégzés időtartamánál, a napi beosztásban, az átlagostól eltérő környezeti hatást kiváltó munkafolyamatok végzésénél egyéb időszaki korlátozásra is sor kerülhet (pl. hétvégi és délutánonkénti munkavégzés).
- A munkavégzésből adódó törmeléket a Vállalkozónak folyamatosan el kell szállítania a munkaterületről. A közlekedési útvonalakat folyamatosan tisztán kell tartani.
- A kivitelezés (szerelés, üzembe helyezés) során a munka jellegének megfelelő általános szerelési munkavédelmi utasításban előírtakat be kell tartani.
- Az ideiglenes áramvételezési helyről érintésvédelmi jegyzőkönyvet kell készíteni melyet a munkaterületen kell tartani.
Árképzés, díjazás és számlázás
A munka költségeinek összeállításánál az árképzés irányelvei szerint járjanak el, vegyenek figyelembe, a teljesítéshez szükséges minden költséget abban az esetben is, ha a költségvetés tételeinél nem szerepel, de a megvalósításhoz elengedhetetlenül szükséges (anyag, kiszállási, munkadíj, szállítási- és gépköltségek, közterület-használati díjak, törmelékszállítás, ideiglenes melléklétesítmények, finomtakarítás költségei, tervekben, engedélyekben szereplő előírásokat). A Vállalkozó a szerződésben meghatározott díjért mindazokat a szolgáltatásokat köteles nyújtani, amelyek a szerződésszerű teljesítéshez, a megrendelt mű rendeltetésszerű használatának biztosításához szükségesek.
A Vállalkozói díjon felül Vállalkozó egyéb költségtérítésre nem jogosult. Vállalkozó beszerzési, illetve megvalósítási nehézségeiből eredő esetleges minőségi, használati értéknövekedések nem módosíthatják a Vállalkozói díjat. A Vállalkozó évente 1 db részszámla (50%) és 1 db végszámla (a vállalt éves vállalkozói díj fennmaradó 50%-ról) benyújtására jogosult a műszaki ellenőr által kiadott műszaki teljesítésigazolás után mindösszesen a szerződés 7.1. pontjában megadott éves vállalkozási díj erejéig.
A Vállalkozó a számlát a Megrendelő által kiadott teljesítésigazolás alapján, magyar forintban (HUF) állítja ki. A számla meg kell, feleljen az Szvt., az Art., az Áfatv. előírásainak valamint a vonatkozó egyéb hatályos jogszabályi előírásoknak. Amennyiben Vállalkozó a számlát nem a fentiek figyelembevételével küldi meg, az a számla kiegyenlítés nélküli visszaküldését vonhatja maga után, és az ebből eredő károkért Megrendelő nem vállal felelősséget.
Minőség, ellenőrzés, felelősség
- A szakszerűtlen kivitelezési tevékenységből eredő károk Vállalkozót terhelik és a vétlen vagy szándékos magatartásból eredő károkat Vállalkozónak az átadás napjáig meg kell szüntetni.
- A szolgáltatás ellenőrzése a Megrendelő joga és kötelezettsége, a teljesítés dokumentálása és nyilvántartása a Vállalkozó joga és kötelezettsége.
- Az elismert teljesítmény alapja az előre kiadott feladatok szerz désszerű ellátása, illetve a definiált feladatok egyeztetett időpontra történő kifogástalan elvégzése.
- A Vállalkozó az elvégzett tevékenységéért 12 hónap teljes körű garanciát vállal. Alkatrészcserével járó javítási tevékenység kapcsán a Vállalkozó az alkatrészre vonatkozó gyártói garanciát vállalja.
Kötbér, felmondás, jogviták
A késedelmi kötbér összege minden késedelmes naptári nap után naponta a nettó szerződéses ellenérték 5 %-a, de maximum a vállalkozási díj 20 %-a. A kötbér a szerződésszegés napját követő naptól esedékes. Ha a teljesítés akár a Megrendelő rendkívüli felmondása, akár a Vállalkozónak felróható vagy érdekkörében felmerült okból meghiúsul, a Vállalkozó a teljes nettó vállalkozási díjának 25 %-át elérő meghiúsulási kötbér fizetésére köteles.
Bármelyik Fél jogosult a Szerződést rendkívüli felmondással, azonnali határidővel a másik Fél súlyos szerződésszegése esetén felmondani. A jelen szerződésből eredő jogvitákat a szerződő felek megkísérlik békés úton rendezni. Amennyiben ez 30 napon belül nem vezet eredményre, a szerződő Felek a vita elbírálása céljából alávetik magukat a Megrendelő székhelye szerinti magyar bíróság eljárásának.
Speciális kapcsolódás: árnyékolók és tűzjelző rendszer integrációja
Az épület nyugati homlokfalán üzemelő HORISO-AF80-M árnyékoló mögött szellőztető, illetve a hő-, és füstelvezetésben résztvevő motoros nyitású ablakok üzemelnek, ezért az árnyékoló a tűzjelzőrendszerbe be van kötve, hogy tűzjelzés esetén automatikusan felhúzódjon.
Márkaszerviz és karbantartási csomagok (példa)
Egy Vaillant készülék megvásárlásakor Ön egy vezető német márka biztonságát tudhatja maga mögött mind a technológia, mind pedig a gyártó által biztosított szerviz szolgáltatások tekintetében. Vállalatunk kiemelt figyelmet fordít arra, hogy készülékeink megbízhatósága hosszú évekig szolgálja az Ön kényelmét.
Amennyiben érdekli a Vaillant készülékéhez kapcsolódó karbantartási szerződés lehetősége, kérjük töltse ki és küldje el az alább található űrlapot. A szerződések mintáit az alábbi linkekre kattintva tekintheti meg Alap karbantartási szerződés: Alap szerződés (214 kB) Prémium karbantartási szerződés: Prémium szerződés (215 kB) Prémium Plusz karbantartási szerződés: Prémium Plusz szerződés (273 kB)
Új Prémium Plusz karbantartási szerződés megkötésének, vagy már meglévő Prémium karbantartási szerződés Prémium Plusz-ra bővítésének feltétele: a rendszer csatlakoztatása olyan Vaillant VR900/920/921 vagy VR/SR940f típusú fűtési internet átjáróra, amely élő, stabil internetkapcsolattal rendelkezik. a Megrendelő köteles gondoskodni a fűtési internet átjáró és a kapcsolódó eszközök folyamatos üzemképességéről, megfelelő elektromos ellátásáról és zavartalan interneteléréséről Fentiek nem minősülnek ajánlattételnek, a VSD Kft. fenntartja a jogot a Karbantartási Szerződés regisztráció elutasítására.
Karbantartási csomagok összefoglalása
| Csomag | Jellemző | Feltétel/megjegyzés |
|---|---|---|
| Alap | Alap karbantartási szerződés: Alap szerződés (214 kB) | Gyártói szervizháttér |
| Prémium | Prémium karbantartási szerződés: Prémium szerződés (215 kB) | Kibővített szolgáltatások |
| Prémium Plusz | Prémium Plusz karbantartási szerződés: Prémium Plusz szerződés (273 kB) | Vaillant VR900/920/921 vagy VR/SR940f átjáró és stabil internet |

Ajánlati és engedélyezési egyeztetések
Az engedélyeztetéshez kapcsolódó egyeztetés első körben az árajánlatra (új nevén ajánlati tervre), irányul: a megrendelő az építészeti tűzvédelmi terv alapján megadja a létesítmény paramétereit, a tűzjelző rendszerrel kapcsolatos elvárásokat, a kivitelező cég pedig összeállítja a hozzávetőleges, de meglehetősen pontos árbecslést, amely vonatkozhat csak a tűzjelző engedélyeztetési tervének elkészítésére vagy a tervezésre és kivitelezésre egyaránt. Amennyiben az ajánlati terv elfogadásra kerül, pontosítani, majd rögzíteni kell a tűzjelző berendezés tervezéséhez szükséges adatokat, információkat, valamint az engedélyezési dokumentációval kapcsolatos elvárásokat. Ebbe beletartozik a jogszabályban, nemzeti szabványban, TvMI-kben nem szabályozott követelmények tisztázása.
Piaci példák és vállalhatatlan határidők
Az Oktel Kft. néhányszor visszautasított olyan megrendelést, amelynek tervezési, kivitelezési és engedélyeztetési határideje vállalhatatlan volt. Ilyen esetben a megrendelő próbál olyan tervezőt, kivitelezőt keresni, akik mindezek ellenére vállalják a munkát. Néha sikerül megoldani, néha azonban hatalmas veszteségek keletkeznek.
Összefüggések a karbantartás és tűzvédelmi rendszerek között
Vállalkozó jelen szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy a Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3.§. (1) bekezdés 1. pontjában foglaltakat ismeri, melyben foglaltak alapján szervezetük átlátható szervezetnek minősül. A műszaki ellenőr/ felelős akadályoztatása esetén a megbízott helyettese járhat el. A jelen szerződésben megadott műszaki ellenőr, vagy felettese a teljesítés, kivitelezés alatt beálló személyi változásokat a szerződéses Felekkel köteles írásban közölni, a kijelölt helyettes műszaki ellenőr nevének és elérhetőségének megadásával.
tags: #hasznalatba #vetel #karbantartasi #szerzodes
