Használatbavétel E.ON kontextusában: változások és gyakorlati megfontolások

Figyelem, ennek a cikknek a tartalma több, mint 2 évvel ezelőtt született. A gyakorlati alkalmazhatóság érdekében az Eljárási kódex minden pontján módosult annak az igazolása, hogy a munkaterületet az építtető részére visszaadták. A 2014. március 15-étől hatályos másik rendelkezés szerint az építtető kérelmére a használatbavétel tudomásulvételéről írásban is tudomást szerezhet.

Jogszabályi háttér és a visszaadás tényének rögzítése

A Magyar Közlönyben 2014. évi 34. számában megjelent módosítások tisztázzák, hogy az építési munkaterület átadását (vagyis visszaadását) az e-építési naplóban eseti bejegyzéssel lehet rögzíteni. A 2014. március 15-étől hatályos pontosítás alapján már nem szükséges külön jegyzőkönyv az építési munkaterület visszaadásáról, elegendő, ha ennek tényét az építési naplóban rögzítették. Ezt a gyakorlatban az alábbi jogszabályi pontok is alátámasztják: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. § (3) bek.; 62/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 17. § (7) bek. 12. pont.

Az építésügyi hatóság az igazolást nem hiánypótlás keretében kéri be. Ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, az azt is jelentheti, hogy a hiánypótlás teljesítésének elmulasztása esetén az engedély (tudomásulvétel) iránti kérelmet el kell utasítani; az építési munkaterület visszaadásának hiánya csak ideiglenesen akadályozza a használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásulvételét. Ezt a szemléletet részletezi a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. A hatóság a használatbavétel tudomásulvételéről 2014. március 15. napjáig nem hozott írásbeli döntést, az épület használatbavételre alkalmasságát az építtető - közvetetten - az ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetéssel tudta csak igazolni. Ha ugyanis a hatóság a használatbavétel tudomásulvételéről nem határozott, akkor értelemszerűen a földhivatalt sem kereste meg, és így az épület sem jelent meg a térképen.

Írásba foglalás és hallgatás a hallgatás formái

2014. március 15-étől az építtető a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelmében igényelheti, hogy az építésügyi hatóság a tudomásulvételt foglalja írásba. A hallgatás írásba foglalásának formátuma kérdéses marad, mivel a Ket. olyan döntést nem ismer, amelyet „írásba foglalás”-nak nevezne. Gyakorlatban valószínűleg úgy lehet ezt megoldani, hogy az írásba foglalás iránti kérelmet hatósági bizonyítvány iránti kérelemnek tekintik. Ebben az esetben az építésügyi hatóság a hallgatással egyidejűleg kiállítja a hatósági bizonyítványt a használatbavétel tudomásulvételéről.

Másik lehetséges megoldás: ahol kötelezést kell kiadni (például ha a hallgatással egyidejűleg a hiányzó munkálatok elvégzésére is kötelezni kell az építtetőt), akkor az írásba foglalt tudomásulvétel része lehet a kötelezést tartalmazó határozatnak. Az Eljárási kódex nem rögzítette, hogy a hallgatással történő tudomásulvétel az eljárás megindítását követően mikor történik meg, ha a jogszabályi feltételek maradéktalanul teljesülnek. 2014. március 15-étől a jogszabály ezt a helyzetet rendezte: a hallgatással történő tudomásul vétel - ha a kérelem minden szükséges elemet tartalmaz - 15 nap elteltével születik meg.

Tippek a gyakorlati eljárásokhoz

• Az 15 napos határidő alatt meghatározott tartalom legyen: tudomásulvétel a 16. cikk szerint és egyben a hiányzó munkálatok kötelezése is.
• Ha a hatóság a hallgatást elmulasztja, a határidők és a haladékok tekintetében felmerülhet a használatbavétel megtörténésének időpontja.
• A 60 napos határidő elteltével, ha a naplóban nincs igazolva a visszaadás, de egyéb feltételek teljesülnek, a hatóság a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi.

Az általános típusú 10 napos határidőt figyelembe véve a tudomásulvétel valószínűleg a 70. napon következik be. Ha a hatóság 60 nap után hallgatással tudomásul veszi a használatbavételt az építési munkaterület visszaadásának hiányában is, ez talán indokolja a szabály felülvizsgálatát, és a hallgatásra adott normál határidő biztosítását.

Gyakorlati következmények E.ON projektek esetében

Az E.ON-szerű energetikai beruházásoknál különösen lényeges a használatbavétel tudomásulvételének gyors és jogszerű megszerzése, mert a megvalósítás befejezését követően gyorsan következő lépés lehet a üzembe helyezés és az energiaforrások üzemeltetése. A visszaadás nyilvántartása és a hallgatással történő tudomásulvétel közös célja a jogszerű használatbavétel gyorsítására törekszik, miközben biztosítja, hogy a hatóság minden szükséges elem mentén elbírálja a kérelmet.

Ajánlott táblázat a kulcsfontosságú dátumokról

Ha az építési naplóban a munkaterület visszaadásának igazolása 60 nap elteltével sem áll rendelkezésre, de a használatbavétel egyéb jogszabályi feltételei teljesültek, a hatóság a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi. Ezért érdemes megfontolni a szabály felülvizsgálatát, hogy egyértelmű legyen a hatóság határidő- és tudomásulvételi mechanizmusa.

Összefoglalóan a módosított szabályozás célja, hogy a hallgatással történő tudomásulvétel lehetőségével a folyamat gördülékenyebb legyen, ugyanakkor legyen elégséges garancia a visszaadás nyilvántartására és a hatósági ellenőrzésre. A 2014-es módosítások pedig konkrett módon határozzák meg, mikor és milyen formában lehet ezt igazolni, és milyen határidőket kell betartani a hatósági döntések során.

tags: #hasznalatba #veteli #eon

Népszerű bejegyzések:

• Eladó ingatlanok Mezőkövesden
• Újpest kertvárosa: 76 nm-es kertkapcsolatos lakás az Attila utca 7-től
• Eladó házak Szentgotthárd környékén
• Eladó házak Szentgotthárd környékén
• Helyrajzi szám (HRSZ) rövidítése és használata